A Svéd Külügyi Intézet Kelet-európai Tanulmányok Központjának elemzője a berlini Tagesspiegelnek nyilatkozott a fegyverről. Adreas Umland először is arra emlékeztetett, hogy a Burevesztnyik (magyarul viharmadár) elnevezésű robotrepülőgép egyáltalán nem számít újnak, hiszen már legalább 2018 óta folynak vele a kísérletek. Ám ezek mostanáig nem jártak eredménnyel, így még az sem biztos, hogy az orosz elnök által bejelentett tesztek valóban olyan sikeresek lettek volna.

Vlagyimir Putyin azt állította, hogy a manőverező robotrepülőgép 15 órán keresztül egyfolytában repült, miközben 14 ezer kilométert tett meg. Szerinte ezzel Moszkva olyan fegyverhez jutott, amellyel a világ bármely pontjára lecsaphat, méghozzá úgy, hogy a légvédelem nem sokat tehet ellene. Andreas Umland azonban kétkedve fogadta Putyin elnök szavait, és hozzátette: még ha igaz is, amit az orosz államfő mondott, a Burevesztnyik akkor sem változtatja meg az Egyesült Államokkal fennálló nukleáris erőegyensúlyt. Az ugyanis a több robbanófejes, földrészközi rakéták paritásán nyugszik, és ezt nem befolyásolja még egy ilyen, nagy hatótávolságú manőverező robotrepülőgép megjelenése sem.

A svéd fegyverzeti szakértő véleményét arra alapozza, hogy az ukrajnai háború kitörését követően látványos gyorsasággal fejlődött a NATO-országok légvédelme. Új, kifejezetten az alacsonyan repülő cirkálórakéták és drónok elfogására jöttek létre olyan rendszerek, amelyek magukban foglalják a korai felderítő eszközöket és a robotok megsemmisítésre alkalmas fegyvereket.

A német lap közbevetette, hogy mi van ha az oroszok Ukrajnában akarják bevetni ezt az újnak hirdetett csapásmérő eszközt, de Andreas Umland úgy véli: ennek nem sok értelme lenne. A Burevesztnyik legnagyobb előnye a rendkívül nagy hatótávolsága, viszont erre az Oroszország szomszédságában lévő Ukrajna esetében egyáltalán nincs szükség. A most rendszerben lévő szárnyas rakéták is megfelelnek. Ráadásul a nukleáris meghajtás miatt a fegyver még az oroszokra nézve is veszélyes lehet - fejtegette a stockholmi kutatóintézet munkatársa.

Még ha a Burevesztnyiket hagyományos robbanófejjel szerelnék is fel, a fedélzetén lévő mini atomerőmű roncsai a becsapódáskor biztosan radioaktív anyagokkal szennyeznék be a célpontot és környékét. Vagyis éppen olyan lenne, mint egy piszkos bomba. Ezek töltete is radioaktív anyagokat tartalmaz, amelyek a kémiai robbanást követően szóródnak szét, tehát lényegében nukleáris fegyvernek számítanak.

A svéd elemző arra figyelmeztetett, hogy ha az oroszok bevetnék a Burevesztnyiket az ukránok ellen, akkor Kijev, erre válaszul – a saját, nagy hatótávolságú cirkálórakétáit -, a Neptunokat és a Flamingókat töltené meg sugárzó anyagokkal és azokkal támadná az ellenséget. Márpedig ez mindenképpen a háború súlyos eszkalációját eredményezné, amitől Andreas Umland óva intette mindkét ország vezetőit.

?? Unlimited-range Burevestnik joins Russia’s elite missile club — after flying 14K km

A glimpse inside Russia’s top-tier arsenal ?? https://t.co/IjcrJRWJp5 pic.twitter.com/fABARGFVJs

— Sputnik India (@Sputnik_India) October 26, 2025

A szakértő szerint a bejelentés lehetett a válasz Donald Trump szankciójára. Az orosz elnök ugyanis a legyőzhetetlen atomrakétával próbálja megrémíteni Nyugaton a szavazókat és a politikusokat. Putyin így akarja rákényszeríteni Ukrajna szövetségeseit: ne támogassák tovább Kijevet, hagyják, hogy Moszkva legyőzze és meghódítsa a szomszédos országot.