A párizsi ügyészség becslése szerint a kár meghaladja a tízmillió eurót (3,8 milliárd forint).

Az előállítottak között van a Louvre két őre, idegenvezetők és a hálózat megszervezésével gyanúsított személy – tette hozzá az ügyészség.

A csalással kapcsolatban az ügyészség egyelőre több mint 957 ezer euró készpénzt és különböző bankszámlákon 486 ezer eurót foglalt le.

Az előállított személyeket azzal gyanúsítják, hogy a csalás révén szerzett pénzt ingatlanokba fektették, Franciaországban csakúgy, mint Dubajban.

A nyomozás a Louvre 2024. decemberi feljelentése nyomán indult, az illegális bevándorlás elleni hivatal alosztályának két kínai idegenvezetővel kapcsolatos információi alapján.

A szóban forgó idegenvezetők a belépőjegyekkel visszaélve léptettek be kínai csoportokat a múzeumba, ugyanazokat a jegyeket több különböző személy számára felhasználva.

Más idegenvezetőket is gyanúsítanak hasonló eljárással az ügyészség szerint.

A múzeum gyanúit – egyebek mellett a belépőjegyek „újrahasznosításával” kapcsolatosan – egy sor megfigyeléssel és lehallgatással erősítették meg.

A nyomozás alapján felmerült a gyanú, hogy a csalóknak a múzeumon belül is voltak tettestársaik, akiket az idegenvezetők lefizettek, hogy ne végezzenek ellenőrzést.

Az ügyészség 2025. június 2-án indított nyomozást bűnszervezetben elkövetett csalás és pénzmosás, közintézmény sérelmére elkövetett aktív és passzív korrupció, engedély nélküli belépés és jogellenes ott-tartózkodás segítése és közigazgatási csalás vádjával.

Az ügy a Louvre-ot ért megpróbáltatások sorában a legújabb. Tavaly október 19-én látványos rablást követtek el a múzeumban, és elloptak nyolc koronaékszert, amelyeknek az értékét 88 millió euróra becsülik.

Novemberben az ókori görög műkincseket kiállító Campana Galériát kellett lezárni a födém gerendáinak meggyengülése miatt, december közepe óta pedig az alkalmazottak tartanak sztrájkokat rossz munkakörülményeikre hivatkozva.

A XII. század végén épült Louvre-palotában évszázadokig a francia királyok éltek, mígnem XIV. Lajos Versailles-ba költözött, és a palota 1793-ban a királyi művészeti gyűjtemény múzeumává vált.