Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
309.9
bux:
0
2026. május 3. vasárnap Irma, Tímea
mesterséges intelligencia üzleti élet
Nyitókép: Pixabay

Mesterséges intelligencia – nyolcezermilliárd dolláros délibáb?

A mesterséges intelligencia körüli befektetési láz történelmi léptékű tőkebeáramlást indított el. De mi van akkor, ha a kimutatott profit egy része pusztán könyvelési döntések eredménye? Michael Burry és az IBM vezérigazgatója különböző oldalról, de ugyanarra figyelmeztet, hogy az AI-boom pénzügyi alapjai jóval törékenyebbek lehetnek, mint amit a gyorsjelentések sugallnak.

Michael Burry, a befektető, aki a 2008-as jelzáloghitel-válság előtt szinte látnoki pontossággal fogadott az összeomlásra, ismét ringbe szállt. Ezúttal nem az ingatlanpiac, hanem a mesterséges intelligencia (AI) ellen pozicionálta magát. Tézise nem a technológia létjogosultságát kérdőjelezi meg, hanem egy látszólag unalmas pénzügyi fogalomra épül, amely ma a techszektor profitabilitásának egyik legfontosabb tartóoszlopa. Az amortizációra.

De hogyan okozhat egy könyvelési tétel ekkora felfordulást? A válaszért képzeletben ne a Wall Streetre, hanem egy pizzériába menjünk.

A pizzafutár és a 10 éves autó illúziója

Képzelje el, hogy pizzafutár céget üzemeltet. A profit attól függ, mennyi pizzát ad el, és mennyibe kerül a járműpark fenntartása. Ha a könyvelésben az autók élettartamát 10 évre teszi, a vállalkozás rendkívül nyereségesnek tűnik. Az autók árát tíz évre elosztva a havi költség alacsony. De mi történik, ha a valóságban a folyamatos terhelés miatt az autók három év alatt tönkre mennek?

A papíron kimutatott nyereség ez esetben illúzióvá válik, hiszen a három évre leosztott ára az autónak sokkal magasabb, mint a tíz évre szétosztott. Azaz ez a cég osztalékot fizetett egy olyan profitból, amely a valóságban soha nem létezett. Ez legkésőbb akkor lesz nyilvánvaló a cég vezetésének, amikor az autókat idő előtt le kell majd cserélni.

Burry szerint pontosan ez a könyvelési délibáb rajzolódik ki ma a technológiai óriásoknál. Csak pizzák helyett AI-chipekkel, autók helyett pedig több milliárd dolláros szerverparkokkal.

Semmiből milliárdok

A Szilícium-völgy legnagyobb szereplői (a Microsoft, az Alphabet (Google) és a Meta) az elmúlt években szinte egyszerre fedezték fel a hosszabb élettartamú szervereket. Nem mérnöki áttörésről van szó, hanem adminisztratív döntésről, amit szakmai körökben értékcsökkenési pajzsnak (depreciation shield) neveznek.

A mechanizmus egyszerű. Ha a szerverek könyv szerinti élettartamát meghosszabbítják, az éves amortizáció csökken, a kimutatott profit pedig automatikusan nő. Anélkül, hogy akár egyetlen dollárral több bevétel keletkezne.

Lássuk a számokat!

A Microsoft 2022-ben a szerverek hasznos élettartamát négy évről hat évre növelte. Az eredmény egyetlen negyedév alatt 1,1 milliárd dollárral magasabb működési eredmény volt, ami részvényenként 0,12 dollárral javította az egy részvényre jutó nyereséget. A cash-flow mindezek következtében lényegében semmit nem változott, csak a költségeket tolták későbbre.

Az Alphabet 2023-ban követte a példát, és szintén hat évre emelte a szerverek élettartamát. Ez az első negyedévben 988 millió dollárral csökkentette a kimutatott költségeket, mesterségesen javítva a profitot.

A Meta sem maradt ki a buliból. Az AI-infrastruktúra élettartamát 5,5 évre hosszabbította. Az előrejelzések szerint ez 2025-ben 2,9 milliárd dollárnyi „megtakarítást” jelent.

A hardveres valóság

A könyvelői döntések azonban szembekerülnek a hardveres valósággal. Egy AI-szerver nem irodai számítógép. Egy 30-40 ezer dolláros Nvidia H100 GPU AI-tanítás közben a nap 24 órájában, extrém hőterhelés mellett működik.

Iparági beszámolók szerint ilyen igénybevétel mellett az eszközök élettartama jelentősen lerövidül. Egy, névtelenséget kérő Google AI-architekt becslése szerint a 60-70 százalék feletti kihasználtságú környezetben a GPU-k reális élettartama mindössze egy-három év.

A Meta kutatási adatai hasonló képet festenek. Egy 16 384 GPU-ból álló klaszterben 54 nap alatt 419 váratlan leállást regisztráltak. Az esetek közel felében konkrét hardverhiba (GPU- vagy memória-meghibásodás) állt a háttérben.

A könyvelésben szereplő hatodik évre ezek az eszközök sok esetben fizikailag már nem működőképesek, miközben a mérlegben továbbra is értékes vagyontárgyként jelennek meg. Ezek tehát valójában zombi eszközök.

Az AI délibáb

A könyvelési döntések és a technológiai korlátok mellé egy harmadik tényező is társul, a megtérülés kérdése. Arvind Krishna, az IBM vezérigazgatója egy friss nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy a technológiai szektor mintegy 8 billió dollárt készül adatközpontokra költeni. Számítása szerint ekkora beruházás megtérüléséhez évi 800 milliárd dollárnyi tiszta AI-profitra lenne szükség. Ennek ma csupán töredéke látható.

Itt találkozik Burry szkepszise és az IBM óvatossága. A vállalatok ezermilliárdokat fordítanak olyan infrastruktúrára, amelyet könyvelésükben hat évig kívánnak használni, miközben a technológiai ciklus és a fizikai kopás alapján az eszközök reálisan három év alatt elavulhatnak vagy meghibásodhatnak.

Dominóhatás?

Mi történik, ha a zene elhallgat? Ha az eszközöket a valós, rövidebb élettartamuk szerint kellene leírni, az amortizációs költség akár megduplázódhatna. Ebben az esetben a jelenleg nyereségesnek tűnő AI-üzletágak könnyen veszteségessé válhatnak.

A befektetők ráébredhetnek, hogy a részvényárfolyamok egy része könyvelési döntéseken alapuló profitra épült. Ha a megtérülés nem igazolódik, a beruházások visszaeshetnek, ami dominóhatást indíthat el a chipgyártók és infrastruktúra-szállítók piacán is.

Michael Burry és az IBM vezérigazgatója eltérő nézőpontból, de ugyanarra a kockázatra mutat rá. Az AI-boom pénzügyi fundamentumai törékenyebbek lehetnek, mint amit a negyedéves jelentések sugallnak. A technológia lehet forradalmi, de ha a könyvelés túlságosan optimista élettartamot feltételez, a profit egy része csupán délibáb.

A pizzák valóban fogynak. De ha a futárautók motorja már füstöl, és a kilométeróra többet mutat a valóságnál, a számla végül egyszerre érkezik meg.

A cikk szerzője Ács Hunor, az MCC kolozsvári diákja, és Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, a BCE egyetemi docense

Források

  • Microsoft Fiscal Year 2023 First Quarter Earnings Conference Call. (2022). A vállalat hivatalos bejelentése a szerverek élettartamának növeléséről. Forrás: Microsoft Investor Relations.
  • Alphabet Inc. (Google) Form 10-Q filing. (2023. április). A jelentés részletezi a szerverek élettartamának 6 évre történő módosítását. Forrás: SEC.gov.
  • Meta Platforms Annual Report & Forecasts. (2024). A Meta pénzügyi előrejelzései az AI infrastruktúra amortizációs idejének kitolásáról. Forrás: Meta Investor Relations.
  • Tom's Hardware / TechFund Analysis. (2024. október). "Datacenter GPU service life can be surprisingly short." Iparági jelentések és Google belső források alapján készült elemzés a GPU-k valós élettartamáról.
  • Meta AI Research. (2024. július). "The Llama 3 Herd of Models". arXiv:2407.21783. Lásd: 3.3.4 Reliability and Operational Challenges fejezet (13. oldal) és Table 5 (Root-cause categorization of unexpected interruptions).
Címlapról ajánljuk

Történelmi világcsúcs maratonfutásban – Csodacipő, speciális energiazselé, ideális időjárás

Az élmezőny tagjai között nagyon komoly versengés alakult ki, egymást is inspirálták, motiválták. Valószínűleg ez is eredményezte azt az egyedülálló sportteljesítményt, hogy az első három helyezett megdöntötte a korábbi világcsúcsot – így értékelte az InfoRádióban a vasárnapi London Marathon eredményeit Gyimes Zsolt, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Atlétika Tanszékének egyetemi docense.
inforadio
ARÉNA
2026.05.04. hétfő, 18:00
Fodor Gábor
volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×