Az Európai Parlament sürgősségi eljárásban elfogadta azt a jogszabálycsomagot, amely 90 milliárd euró összegű uniós hitel biztosítását teszi lehetővé Ukrajnának a 2026-2027-es időszakra.

Nagyjából másfél évre, esetleg két évre elegendő forrást biztosít Ukrajnának ez a hitel, amit az európai országok vesznek fel – mondta Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője az InfoRádióban, majd hozzátette: Ukrajna a kiadásai nagy részét a frontra kell, hogy összpontosítsa, másrészt pedig a háború aláásta, tönkrevágta az ukrán gazdaságot. Az ország éves finanszírozásnak 40-45 százaléka külföldről érkezik.

Ukrajna a háború első éveiben főleg vissza nem térítendő támogatást kapott, nem hiteleket. Ez 2024-25 folyamán fokozatosan megfordult, 2025-ben már gyakorlatilag csak hiteleket kapott az ország,

és ezzel Ukrajna államadóssága tavaly október-november környékére átlépte a GDP-arányos 100 százalékot, és innentől kezdve egyre nehezebb finanszírozni az országot, mert egyre kevesebb hitelező fog pénzt nyújtani. Tehát mondhatjuk azt, hogy ez a 90 milliárd egy utolsó utáni mentőöv Ukrajnának, hogy a következő másfél-két évben meglegyen a külső finanszírozás, ami hiányzik az ukrán költségvetésből.

Van egy Ukrajna által benyújtott terv, hogy ezt a pénzt pontosan mire kell fordítani, többek között a költségvetés olyan tételeire, mint a működés, a tisztviselők, a tanárok, az egészségügy finanszírozása.

Ez az a forrás, ami hiányzott az ukrán költségvetésből, mert a hadseregre és a frontra költik a forrásokat – mondta a szakértő, hozzátéve: „hogy aztán ebből mi lesz a végén, azt nem tudom megmondani, mert az egy másik kérdés, hogy mennyire tudják kontrollálni, mire megy a pénz. Főleg ugye annak tükrében, hogy az elmúlt hónapokban több korrupciós botrány is megrázta Ukrajnát, amibe többek között Zelenszkij jobbkeze is belebukott”.

A tervek szerint a tőkét a háború utáni jóvátételből kellene majd visszafizetni.

Kérdéses, hogy mennyire vehető komolyan, hogy Oroszország bármikor is jóvátételt fizet majd Ukrajnának.

Mielőtt az európai országok megegyeztek a 90 milliárdos hitelben, főleg egy olyan terv volt a napirenden, hogy valamilyen módon felhasználnák erre az Oroszországtól lefoglalt tartalékvagyont, ami nagyrészt Belgiumban található az Euroclear nevű cégnél. Több mint 200 milliárd dolláros összegről van szó, és felmerült, hogy esetleg finanszírozzák Ukrajnát. De ebbe végül elsősorban a belgák nem mentek bele – mondta Bendarzsvszkij Anton, hozzátéve: a belgáknál van ez az intézet, és ők azzal érveltek, hogy aláássa az egész uniós intézményrendszer hitelét, ha elveszik a pénzt, hiszen

ez nem az orosz vezetés vagy Vlagyimir Putyin vagyona, hanem az orosz lakosság pénze, amivel nem lehet így rendelkezni. Még a második világháborúban sem volt olyan, hogy lefoglalták volna a németek vagyonát. Befagyasztani igen, de elvenni – erre még nem volt példa

– hangsúlyozta a szakértő, hozzátéve: miután ez nem ment át, utána született ez a megoldás, hogy akkor hitelt vesznek fel, és a hitel alapja az lenne, hogy majd ha véget ér a háború, akkor Oroszország valamiféle jóvátételt fog fizetni Ukrajnának, és abból a jóvátételből fizetnék vissza.

„Jóvátételt általában az fizet, aki elveszít egy háborút. Németország is fizetett jóvátételt az első és a második világháború után. De jelenleg, ahogy a helyzet kinéz, Oroszország nem lesz vesztes ebben a háborúban”

– hangsúlyozta, hozzátéve: várhatóan Ukrajna sem lesz vesztes, tehát egy „se vesztes, se győztes” állapot lesz, de nehéz elképzelni, hogy Oroszországra rá lehet majd kényszeríteni az európai akaratot.

Voltak olyan tervek, a novemberben kiszivárgott 28 pontos terv is arról szólt, hogy Oroszországnak fizetnie kell bizonyos összegeket Ukrajnának. Nem jóvátételként, és itt fontos a szövegezés is, hanem mondjuk „helyreállítási forrásként”. Ez az összeg az eredeti tervek szerint 100 milliárd dollár körüli volt. Adott esetben még akár reális is lehet, hogy egy olyan jövőbeli megegyezés születhet, aminek legalábbis egy része fedezheti ezt a hitelt. De nem tudjuk, hogy Oroszország ebbe belement volna, vagy belemegy-e egy jövőbeli rendezés során, mert hónapok óta nem ismerjük az orosz reakciókat az eredeti amerikai béketervről – mondta.

Közben nem kerül le a napirendről, hogy választást kellene tartani Ukrajnában, jött is ki ilyen hír, de Zelenszkij elnök azt mondta, hogy nem igaz, ezt a hírt ő maga is a Financial Timesban olvasta.

Az biztos, hogy mindenféle szereplők szeretnék befolyásolni az ukrán politikát – fogalmazott a szakértő, aki szerint Oroszország eleve egy oroszbarát vezetést szeretne.

Zelenszkijnek lejárt az alkotmány szerinti eredeti elnöki ciklusa, de az ukrán alkotmány nem teszi lehetővé, hogy választásokat tartsanak háború alatt.

Mégis Oroszország ezt felhasználja saját narratívájában, azt állítva, hogy Zelenszkij nem legitim. Mondjuk az elmúlt időszakban ezt nem hangoztatta, tehát a tárgyalások alatt Oroszország azért változott ezen a pozíción. Azt is úgy vélni lehet, hogy Donald Trump sem szívleli különösen Volodimir Zelenszkijt, és ennek valószínűleg még az első elnökségéig visszamenő okai vannak. Akkor volt egy telefonbeszélgetés Donald Trump és Volodimir Zelenszkij között, amikor 2019-ben Zelenszkij frissen került hatalomra. Kiszivárgott a beszélgetés, amelyben Trump nyomást próbált helyezni Zelenszkijre, és a kiszivárgás nem tett jót Trump újraválasztási kampányának.

Még az is lehet, hogy Trump részben Zelenszkijt is hibáztatja, hogy elveszítette a választást az első ciklusa után. Az biztos, hogy Trump jobban örülne, ha egy másik vezető lenne Ukrajna élén.

De hogy aztán ezek az orosz és amerikai szempontok hogyan tudnak érvényesülni az ukrán belpolitikában, az megint csak egy másik kérdés, mert Zelenszkij igen ügyesen alakítja a belpolitikai tényezőket. A jelenlegi

háborús helyzetben valószínűleg sokkal rosszabb eredménnyel járna egy olyan választás, aminek az alacsony részvétel miatt kevés legitimációja lenne.

Hiszen ha kevés ember szavaz biztonsági okokból, vagy azért, mert éppen a fronton harcol, akkor annak sokkal rosszabb optikája lenne, mint ha marad Zelenszkij, aki már két éve úgy van hatalmon, hogy nem tartottak választásokat, mert lejárt a ciklusa – mondta Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője az InfoRádióban.