Infostart.hu
eur:
367.25
usd:
322.95
bux:
149155.36
2026. szeptember 29. kedd Mihály
Az ukrán fegyveres erõk 24. gépesített dandárjának képén a dandár katonája felderítõ drónt indít el a kelet-ukrajnai Donyecki területen 2026. január 5-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt.
Nyitókép: MTI/EPA/24. gépesített dandár

Kiderült, hogyan látja el Ukrajnát drónokkal a németországi gyár

„Ukrán drónok” érkezhetnek Németországból az ostromlott országba – mondta Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök erre kijevi beszédében utalt. Az előzményekhez tartozik, hogy Németország és Ukrajna a múlt év végén a fegyvergyártás területén is partnerséget kötött egymással.

Eddig is ismert volt, hogy az Egyesült Államok után Németország a négy éve ostromlott Ukrajna legfőbb katonai támogatója. Mind a korábbi Scholz-kormány, mind a tavaly májusban hivatalba lépett Merz-kabinet igyekezett teljesíteni a kijevi kéréseket, az egyetlen kivételt a nagy hatótávolságú Taurus cirkálórakéták jelentették. Berlin ezt kezdettől fogva azzal az indokkal utasította vissza, hogy a mintegy 500 kilométer hatótávolságú rakétákkal Moszkva is elérhető lenne, ezáltal pedig Németország belesodródhat a háborúba.

A közös fegyvergyártás terve a múlt év végén látott napvilágot, azt egyhangúan jóváhagyták a német kormánykoalíciós pártok. A Kijevvel kötött egyezség a hírek szerint előirányozta az is, hogy a fegyverek szükség esetén mindkét országban bevethetők, azaz az együttműködés új szakaszából nem csak az ostromlott Ukrajna, de a Németország is profitálhat.

A megállapodás ezzel összefüggésben utalt arra, hogy állandó szakmai információcserét folytatnak arról, hogy Ukrajnának milyen fegyverekre van, illetve lesz szüksége. Kitér arra is, hogy tervezik fegyverek közös fejlesztését és gyártását, illetve a kölcsönös technológiaátadást a védelmi szektor területén. Ez azt is jelenti, hogy az Ukrajnában fejlesztett fegyverek gyártása Németországban is megkezdődhet.

A partnerséggel kapcsolatos legújabb információkat maga az urán elnök tárta a nyilvánosság elé. Német portálok, köztük a Der Spiegel tudósítása szerint Volodimir Zelenszkij közölte mindezt ukrán diákok előtt Kijevben. Az államfő ugyanis beszámolt arról, hogy

országa a közelmúltban drónok gyártását kezdte meg Németországban, mégpedig egy müncheni startup és egy ukrán cég közös vállalkozásának keretében. Reményét fejezte ki, hogy az első drónok már februárban megérkezhetnek Ukrajnába.

„Megkapjuk az első drónt, a közös gyártás beindult” – idézte az újság Zelenszkijt. Az elnök kiemelte azt is, Nagy-Britanniában is van egy olyan közös gyártóüzem, amely – mint utalt rá – „a mi technológiánkat” használja.

A Der Spiegel információi szerint Ukrajna nagy mennyiségben kívánja gyártatni hazai fejlesztésű drónjait Németországban. Az eszközök előállítását a kijevi védelmi minisztérium megbízása alapján végzik. A lap utalt arra, hogy ezt az ukrán Frontline Robotics dróngyártó üzem és a müncheni székhelyű német Quantum System vállalat jelentette be tavaly decemberben egy német-ukrán üzleti fórumon.

Egyidejűleg közös vállalatot hoztak létre, amelynek idézett vezetője a lap szerint arról beszélt, hogy évente több tízezer drónt fognak gyártani, köztük logisztikai és felderítő drónokat.

Értesülések szerint a müncheni székhelyű vállalat biztosítja a szükséges infrastruktúrát, továbbá a szakértelmet a gyártási folyamatok terén, míg az ukrán Frontline Robotics szállítja a jóváhagyott terveket, feladata továbbá a személyi állomány képzése, valamint a NATO-szabványoknak megfelelő üzemeltetési és karbantartási koncepciók betartatása.

A Der Spiegel utalt arra, hogy az együttműködést az ukrán kormány kezdeményezte. Az állandó orosz légicsapások miatt ugyanis Kijev arra törekszik, hogy a háborúban bevethető fegyverzetek, köztük különösen a drónok gyártását szövetséges országokba, köztük Németországba, Nagy-Britanniába és Dániába helyezzék át.

Ukrajna ugyanakkor törekszik arra is, hogy nyugati fegyvergyártó cégeket vonzzon az országba. Hírek szerint a müncheni Quantum System két gyárat már üzemeltet Ukrajnában.

Címlapról ajánljuk
Őrizetbe vették Hankó Balázst, vallomást tett, majd Kecskemétre vitték

Őrizetbe vették Hankó Balázst, vallomást tett, majd Kecskemétre vitték

Őrizetbe vették Hankó Balázs országgyűlési képviselőt hétfőn Budapesten a Hír Tv információi szerint. Ügyvédje elmondta: a volt miniszter vallomást tett. Hankó Balázst éjszaka Kecskemétre vitték, ott fogják lefolytatni gyanúsítotti kihallgatását.

„Elszalasztott esély volt ez, elmaradt egy piros” – visszhangok az északír–magyar után

Noha még nem rúgott gólt a Nemzetek Ligája-sorozatban, Schäfer András pozitív várakozásokat fogalmazott meg az észak-írország 0-0-s döntetlent elemezve, Csinger Márk szerint kéne egy gólt találni. Willi Orbán ezzel egyetértve úgy látja, jól játszik a magyar válogatott, csak épp peches. Marco Rossi egy piros lapot hiányolt a meccsen Bolla Bendegúz sérülésekor.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
Tisza-kormány: Seszták Miklós őrizetben, új jelöltet keres Baka András

Tisza-kormány: Seszták Miklós őrizetben, új jelöltet keres Baka András

Őrizetbe vették Seszták Miklós korábbi fejlesztési minisztert, miután az Országgyűlés felfüggesztette a mentelmi jogát; Hankó Balázs és Magyar Péter mentelmi jogát szintén felfüggesztették. Magyar Péter parlamenti felszólalásában az ügyészség iránti közbizalom helyreállításáról beszélt, a választás előtt kiosztott több mint 17 milliárd forintnyi kulturális támogatás egy részét tiltott pártfinanszírozásnak nevezte, Seszták ügyében pedig több mint 11 milliárd forintnyi kenőpénzről beszélt. Saját ügyét politikai provokációnak nevezte, és közölte, hogy kihallgatása esetén maga is feljelentéseket tesz. Baka András köztársasági elnök új jelöltet keres a legfőbb ügyészi posztra, miután az Országgyűlés másodszor is elutasította Szathmáry Zoltán jelölését. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal négy kiemelt jelentőségű büntetőügyet vett saját hatáskörbe, amelyek egy minisztert, önkormányzati szereplőket és a Szuverenitásvédelmi Hivatalt érintik, milliárdos korrupciós, illetve hűtlen kezelési gyanúkkal. Új nyomozati iratok kerültek elő az ukrán „aranykonvoj” ügyében is, amelyek szerint Orbán Viktor korábbi miniszterelnök adhatott utasítást a 27 milliárd forintos vagyon tavaszi lefoglalására; a nyomozás szálai magas rangú titkosszolgálati vezetőkhöz és Szathmáry Zoltán testvéréhez is elérnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×