Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Lars Lokke Rasmussen dán és Vivian Motzfeldt grönlandi külügyminiszter sajtótájékoztatót tart Dánia washingtoni nagykövetségén 2026. január 14-én, miután az amerikai alelnökkel és külügyminiszterrel tárgyalt a Dániához tartozó Grönlandról, amelyre Donald Trump amerikai elnök újra és újra bejelenti igényét.
Nyitókép: MTI/EPA/Shawn Thew

Megindultak a katonák Grönlandra

Több európai ország – köztük Franciaország, Németország, Svédország és Norvégia – katonái indultak Grönlandra a Dániához tartozó sziget biztonságának megerősítése céljából csütörtökön induló, Arctic Endurance (Sarkvidéki Állóképesség) nevű, Dániával közös hadgyakorlatra.

A kontingenseket egy nappal az amerikai, a dán és a grönlandi külügyminiszter washingtoni tárgyalása után indították útnak Grönlandra.

Párizs, Stockholm, Berlin és Oslo szerdán jelentette be, hogy – felderítőműveletek céljából – katonákat küld a térségbe, Emmanuel Macron francia államfő pedig az X-en hozzátette, hogy további kontingensek mozgósítását tervezi. Francia hatóságok azt közölték, már mintegy 15 francia katona tartózkodik a szigeten, Olivier Poivre d'Arvor, Franciaország sarkvidékekért és tengeri ügyekért felelős nagykövete pedig újságíróknak erős üzenetnek nevezte a műveletet.

„Azt mondták, Európa lassan mozdul, de azért mégsem olyan lassú” – szögezte le a France Inter műsorszórónak adott interjújában.

A lépéssel az országok - mint arról a német védelmi tárca tájékoztatott - Dániának kívánnak segítséget nyújtani a régiós biztonság mélyítésében, beleértve a tengeri megfigyelési képességeket. A minisztérium hozzátette, hogy művelet csütörtöktől szombatig tart és 13, elsősorban felderítésre specializálódott német katona vesz részt benne.

Mindeközben Kanada és Franciaország a héten bejelentette: konzulátust nyitnak a sziget fővárosában, Nuukban.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×