Donald Trump ismételt kijelentései arról, hogy az Egyesült Államoknak meg kellene szereznie Grönlandot, újraélesztették az észak-atlanti térség geopolitikai feszültségeit, és Izland külpolitikai iránykeresését is felgyorsították.

A Portfolio cikke kiemeli, hogy a két terület politikailag eltérő státuszú – Izland független állam és önálló NATO-tag, míg Grönland Dánia részeként tartozik a szövetséghez –, stratégiai elhelyezkedésük azonban hasonló: mindketten kulcspontot jelentenek az északnyugati atlanti tengeri és légi folyosó ellenőrzésében. Különösen az éghajlatváltozás során –az olvadó jég miatt – új hajózási útvonalak és nyersanyag-hozzáférések nyílnak meg a sarkvidéki régióban, felértékelve az Észak-Amerika és Európa közötti átjárót.

Eirikur Bergmann, a Bifröst Egyetem politológus professzora az Euractivnak nyilatkozva elmondta, hogy Washington érdeklődése Grönland iránt alapjaiban változtatta meg az izlandi gondolkodást. Szerinte azok az érvek, amelyeket az Egyesült Államok Grönland megszerzésének indoklására felhoz, Izlandra is alkalmazhatók.

Izland és az Európai Unió

Izlandon eddig elsősorban gazdasági kérdésekben kapcsolódott az EU-hoz, ami halászati kvóták, a monetáris szuverenitás és az euró bevezetésének lehetősége. A 2009-es pénzügyi válság után a Szociáldemokrata Szövetség benyújtotta a csatlakozási kérelmet, de azt 2015-ben az euroszkeptikus Függetlenségi Párt és a Progresszív Párt kormányra kerülése után visszavonták azt. Azóta Izland az Európai Gazdasági Térség és a schengeni övezet révén szorosan kötődik az EU-hoz, de teljes jogú tagságról eddig nem folyt érdemi politikai vita.

Izland az egyetlen NATO-tag, amely nem rendelkezik saját hadsereggel, védelmét a szövetségre és az Egyesült Államokkal 1951-ben kötött kétoldalú védelmi megállapodásra alapozza. A cikk szerint a Trump-adminisztráció nemzetközi szerződésekkel szembeni laza hozzáállása és a kiszámíthatatlan külpolitika miatt egyre többen kérdőjelezik meg Washington megbízhatóságát. Különösen amikor az Egyesült Államok 2025 augusztusában 15 százalékos vámot vetett ki izlandi termékekre.

Þorsteinn Pálsson volt miniszterelnök szerint, ha Izland meg akarja védeni stratégiai érdekeit hosszú távon alig kerülhető el az EU-tagság.

Þorgerður Katrín Gunnarsdóttir külügyminiszter bejelentette, hogy a parlament tavasszal határozati javaslatot terjeszt elő egy esetleges népszavazásról az uniós csatlakozási tárgyalások újraindításáról.

A Portfolio cikke szerint ha ezt elfogadják, kilenc hónapon belül referendum jöhet, ami 2027 tavaszára eshet. A 2025-ös közvélemény-kutatások már szűk, de létező többséget mutatnak az EU-tagság mellett. Egy felmérése szerint 45 százalék támogatja, 35 százalék ellenzi a csatlakozást.