Az Európai Uniónak többfajta eljárástípusa van, amit egy-egy országgal kapcsolatban el tud indítani, illetve le tud folytatni. Ezeknek nem létezik jogi értelemben vett felfüggesztése, tehát választási moratóriumról nem szólhat a történet. Inkább arról van szó, hogy valamiféle politikai időzítési döntés van, amit úgy neveznek, hogy diszkrecionális késleltetés, ami lelassíthatja ezeket az eljárásokat – mondta Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense az InfoRádióban.

A kötelezettségszegési eljárások, amelyek Magyarország és több tagállam ellen is folyamatban vannak, politikailag néha érzékenyebbek. És néha nem csak maga az eljárás, hanem a következménye is, tehát például

egyes pénzügyi döntések vagy a kifizetések felfüggesztése is politikai mérlegelés kérdése lehet. Ezeknél lehetséges, hogy a Bizottság különbözőféleképpen lelassítja ezeket az eljárásokat

– tette hozzá. Ezek általában nincsenek kimondva, inkább érzékelni lehet. Például 2024-ben a Bizottság Olaszországgal kapcsolatban egy jogállamisági jelentés nyilvánosságra hozatalát késleltette politikai megfontolásból. De ezt is csak feltételezzük, hogy így volt, hiszen egyszer csak kijött ez a jelentés, csak többen korábbi időszakra várták – mondta a szakértő.

Hogy milyen konkrét ügyekről lehet szó Magyarország esetében, arra azt mondta:

például a Pride ügyében van egy olyan be nem fejezett jogi értékelés, amit a Bizottságnak nyilvánosságra kell hoznia, és utána pedig meg kellene indítania az eljárást, ha talál ilyen jogszabályi hátteret.

Ha az utóbbi időkre visszagondolunk, a kémkedési ügy volt még, ami nem egy klasszikus kötelezettségszegési eljárás keretében futna, hanem sokkal inkább egy belső eljárás, és annak a következményét kellene majd a Bizottságnak valamilyen formában egy következő fázisba léptetnie. Van még a médiaszabályozás-megfelelés, itt már megindult a kötelezettségszegési mechanizmus, itt a belső eljárás különböző határidőket szab, amiknek a teljesítése késlekedhet esetleg – tette hozzá.

A Magyarországnak szánt pénzügyi forrásokkal kapcsolatos döntéseket is felfüggesztenék a Euronews értesülései szerint.

A kérdésre, hogy mennyi forrást vesztett eddig Magyarország, és mennyit veszíthet még, a szakértő azt mondta: nagyon nehéz pontosan megmondani, hogy pontosan milyen összegekről van szó.

„Két nagy csoportba sorolhatjuk azokat, amelyek kérdésesek.

Az egyik a véglegesen elvesztett összegek, amik kifizetése már nem valósulhat meg. Itt körülbelül 2 milliárd euróról van szó. Azok pedig, amelyek pedig valamilyen módon hozzáférhetetlenek, amiket befagyasztottak, itt akár 17 milliárd euróról is szó lehet.

Felfüggesztettek összesen körülbelül 6,3 milliárd eurónyi kohéziós kötelezettségvállalást. Emellett az Európai Parlament azt kommunikálta, hogy van még körülbelül 10,4 milliárd euró, ami az úgynevezett szupermérföldkövek teljesítéséhez és újjáépítési forrásokhoz kapcsolódik. Tehát a kettő együtt körülbelül 17 milliárd euróra vehető” – mondta Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense az InfoRádióban.