Infostart.hu
eur:
355.45
usd:
307.96
bux:
134272.25
2026. június 9. kedd Félix
Nyitókép: Unsplash

Amerika teljesen elvághatja Kínát a venezuelai olajtól

Már februártól visszaeshet Kína venezuelai olajimportja, ugyanis az amerikaiak akciója óta jóval kevesebb tankerhajó hagyhatja el az ország kikötőit.

Kína venezuelai olajimportja már februártól jelentősen visszaeshet, mivel az amerikai blokád óta jóval kevesebb tartályhajó hagyhatta el a dél-amerikai ország kikötőit. Az amerikai akció eredményeként más országok olajkapacitásai szabadulhatnak fel, és innen próbálhatja pótolni Kína a kieső importot – írja a Reuters híradása nyomán a Portfolio.

Miután Donald Trump elnök blokádot rejndelt el a venezuelai olajat szállító, szankciók alá eső tartályhajókra, drámaian lecsökkent a Kína felé induló szállítók száma. Az intézkedés része volt annak a nyomásgyakorlásnak, amelyet Nicolás Maduro venezuelai elnökre gyakoroltak, és amely végül az USA különleges katonai akciójához, majd Maduro elfogásához vezetett.

Az elfogás után az amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok átvette az irányítást az OPEC-alapító tag Venezuela felett, és arra buzdította az amerikai vállalatokat, hogy fektessenek be a venezuelai olajszektorba.

A blokád bejelentése óta öt venezuelai kötődésű hajót foglaltak le. Emiatt több hajótulajdonos inkább visszafordította a tartályhajóit, vagy a rakodás után visszatért a venezuelai felségvizekre, hogy elkerülje az elkobzást. A Nicolás Maduro elleni rajtaütés idején mintegy tucatnyi, nyersolajjal megrakott tanker hagyta el Venezuelát kikapcsolt helymeghatározóval. A hajók többsége azonban visszatért, miután az ideiglenes venezuelai kormány 50 millió hordóra szóló olajszállítási megállapodást kötött Washingtonnal.

Három tanker viszont haladt tovább Ázsia felé, és vélhetően februárban érkezik meg Kínába egy, a szállításban érintett forrás szerint. Az említett hajók körülbelül 3 millió hordó fűtőolajat és 2 millió hordó, Merey típusú nehéz nyersolajat szállítanak.

A Kpler elemzőcég adatai szerint a blokád kezdete óta 2,9 millió hordó nyersolaj hagyta el Venezuelát Ázsia irányába, emellett további 2,6 millió hordó fűtőolaj jutott át a blokádon.

A Kínába várhatóan megérkező mintegy 5 millió hordó olaj napi 166 ezer hordónak felel meg ebben az időszakban. Ez jelentős visszaesés a tavalyi átlaghoz képest, amikor Venezuela naponta 642 ezer hordó nyersolajat és fűtőolajat exportált Kínába, ami az összes venezuelai kivitel körülbelül 75 százalékát tette ki.

A kiesés leginkább a kínai független finomítókat érinti, amelyek eddig a venezuelai nyersolaj legnagyobb vásárlóinak számítottak.

A venezuelai olaj ugyanakkor a kínai tengeri úton érkező olajimportnak mindössze mintegy 4 százalékát adja.

Így 2026 második negyedévtől a kínai független finomítók kénytelenek lehetnek alternatív beszerzési forrásokat keresni, például kanadai olajfajtákra váltani.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Két témát tárgyal az Országgyűlés a keddi napon, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és az utcai politikai plakátok ügyét. Ennek kapcsán Magyar Péter napirend előtt szólt a parlamentben, hosszan fejtegetve a hivatal haszontalanságának összetevőit és a plakáterdő gyerekekre gyakorolt mérgező hatását.

Resperger István: messze a megoldás Iránban, Trump lépéskényszerben

A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.09. csütörtök, 18:00
Grexa Liliana
ukrán nemzetiségi szószóló
Ragadozók között maradhat jámbor növényevő az Európai Unió?

Ragadozók között maradhat jámbor növényevő az Európai Unió?

Gazdasági versenyképesség, technológiai lemaradás, bővítés, korrupcióellenes küzdelem, társadalmi méltányosság, kohéziós politika, intézményi reformok és az Európai Unió geopolitikai mozgástere állt annak a két panelbeszélgetésnek a középpontjában, amelyet az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Magyar Közgazdasági Társaság szervezett június eleji eseményén. A rendezvény egy megjelenés előtt álló, magyar közgazdászok tanulmányaiból összeállított kötet előzetes bemutatója volt, amely az európai integráció jövőjét vizsgálja több szakpolitikai és intézményi nézőpontból. A beszélgetéseken a szerzők és a meghívott szakértők arról vitáztak, hogy az EU miként őrizheti meg gazdasági, társadalmi és politikai cselekvőképességét a tartós válságok, a globális technológiai verseny, az új bővítési kihívások és a nagyhatalmi átrendeződés közepette. A megszólalók eltérő hangsúlyokkal, de abban egyetértettek, hogy az európai integráció jövője nem pusztán intézményi kérdés, hanem a prosperitás, a döntésképesség és a tagállamok közötti bizalom próbája is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×