Infostart.hu
eur:
363.55
usd:
314.46
bux:
148632.55
2026. augusztus 7. péntek Ibolya
Sahed/Gearny 2 drón
Nyitókép: Depositphotos

Szakértő: drónháborúvá vált az orosz–ukrán konfliktus, ezért jóval véresebb lett

Két éve még a tüzérség, egy éve a rakéták domináltak, de mostanra drónháborúvá vált Oroszország és Ukrajna fegyveres konfliktusa, amivel a harc sokkal véresebb, halálosabb küzdelemmé fajult, ahol nehéz bármiféle áttörés vagy csapatösszevonás – nyilatkozta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője.

„A háború menete teljesen megváltozott az elmúlt években. 2023-ban még a tüzérség játszotta a legfontosabb szerepet. Akkoriban arról volt szó, hogy vajon tud-e Ukrajna elegendő lőszert szerezni, és képes lesz-e valahogy ellensúlyozni a nyomasztó orosz tüzérségi fölényt. Előtte egy évvel pedig a precíziós rakéták domináltak, és alapvetően ezek határozták meg a háború bizonyos szakaszait” – emlékeztetett Bendarzsevszkij Anton.

2023 vége felé már fokozatosan a drónok kerültek előtérbe olyannyira, hogy a tavalyi évben teljes mértékben uralták a háború a menetét – tette hozzá a posztszovjettérség szakértője. „Se a tüzérség, se a légierő, se a precíziós rakéták már nem annyira fontosak, mint a drónok.

A drónok teljes mértékben átvették a többi fegyver szerepét, és a mennyiségükben is áttörés történt. Az oroszok, és többé-kevésbé az ukránok is képesek gyakorlatilag hétről hétre több mint ezer drónt gyártani

– nyilatkozta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

Bendarszevszkij Anton azt is elmondta, hogy mindkét ország egyre inkább kifogy a bevethető katonákból. A drónok miatt pedig nem is lehet nagyobb csapatösszevonásokat végrehajtani, mert a robotok mindent látnak. Tehát képtelenség észrevétlenül összegyűjteni a katonákat és a nehézfegyverzetet, hogy aztán ezzel a nagyobb erővel valamilyen komolyabb áttörést hajtsanak végre. A másik oldal rögtön észreveszi ezeket az előkészületeket, és azonnal lecsap rájuk.

„A drónok mindent látnak a front 30-40 kilométeres körzetében. Ha több harckocsit vagy gépesített haditechnikát akarnának bevetni, akkor azt az ellenfél szinte azonnal észrevenné, és azonnal megtámadná.

Vagy drónokkal, vagy a robotok által bemért koordináták alapján tüzérséggel mérne rá csapást" - hangsúlyozta a posztszovjettérség szakértője

Bendarzsevszkij Anton azt is elmondta, hogy a drónokkal már könnyebben lehet védeni a frontot, mert kevesebb ember és fegyver kell. De az alacsony gyártási költségek szintén hozzájárultak a gyors elterjedésükhöz. „Amíg egy precíziós rakéta ára több százezer dollár is lehet, addig még egy komolyabb harci drón is csak alig 10 ezerbe kerül.

Viszont egy ilyen robot kiiktatásához annak a sokszorosát érő fegyvereket kell használni”

- hívta fel a figyelmet a szakértő. Bendarzsevszkij Anton a drónok elterjedésének további okakának azt tartotta, hogy ezek könnyebben ki tudják játszani a légvédelmet és sokkal mélyebben képesek behatolni az ellenfél hátországába. „Ukrajna például már 1000 kilométeres távolságban is tudja támadni az orosz kritikus infrastruktúrát. És akkor még nem beszéltünk a mesterséges intelligencia szerepéről, illetve a drónrajok képességeiről" - nyilatkozta. Szerinte ezek még nem jelentek meg az ukrajnai háborúban, de ha egyszer a csapatokban támadó drónok válnak majd uralkodóvá, akkor az újabb szintre fogja emelni a hadviselést.

A InfoRádió riportere arra is kíváncsi volt, vajon miért gondolja a posztszovjettérség szakértője azt, hogy a drónok miatt még véresebbé, pusztítóbbá vált a háború?

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója ezt a véleményét a robotok tömeges bevetésével indokolta. A precíziós rakétákból ugyanis egyik fél sem tudott ilyen mennyiséget előállítani. Ellenben drónokból az oroszok már napi 6-700 darabot gyártanak és azokat rá is zúdítják az ukránokra. Mivel a robotok hatékonyan képesek elkerülni a légvédelmet, egyre több áldozatot szednek a hátországban. De a katonák is sokat szenvednek a robotok miatt, mert a drónok mindent látnak.

Így szinte reménytelen vállalkozás elrejtőzni ellenük.

„Régebben az őszi és tavaszi időszak alkalmatlan volt a hadműveletekre, mert ősszel esőzések, tavasszal pedig az olvadás változtatta sártengerré a vidéket. Elakadtak a tankok, lövészpáncélosok és az önjáró, vagy a vontatott tüzérség. Most viszont a drónkezelők valahol 30-40 kilométerre fronttól figyelnek, és mivel a fák elhullatták a lombjukat, szinte mindent észrevesznek. Akár tankok, akár emberek mozognak, azonnal rájuk csapnak” – fejtette ki Bendarzsevszkij Anton.

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a drónok uralma csak addig fog tartani, amíg meg nem találják a robotok elleni hatásos védekezés módját. Ezért egyelőre kétféle vélemény az uralkodó a szakértők között – nyilatkozta Bendarzsevszkij Anton. „Az egyik tábor azt hangoztatja, hogy amint létrejön a kellően hatásos drónelhárítás, onnantól kezdve le fog értékelődni a robotok szerepe. A másik tábor pedig azt mondja, hogy a drónok megmutatták a hatékonyságukat, és még nagy fejlődési potenciál van bennük, vagyis erre érdemes befektetni. Nehéz egyértelműen állást foglalni. Jelenleg egyértelműen a drónok meghatározóak a hadviselésben, de egyáltalán nem biztos, hogy ez így lesz a jövő háborúiban is."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Aszódi Attila az Arénában a paksi szivattyúproblémáról

Korábban azért nem készültek tervek a Paksi Atomerőmű hűtéséhez szükséges vízszivattyúk áthelyezésére, mert arról volt szó, hogy megépül Paks 2, ami kiváltja az 1-es számú létesítményt – ezt Aszódi Attila atomenergetikai szakértő mondta az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Brutális amerikai vámok jönnek az orosz olaj miatt, Magyarország is aggódhat

Brutális amerikai vámok jönnek az orosz olaj miatt, Magyarország is aggódhat

Gyakorlatilag teljes kétpárti egyetértéssel ment át az amerikai szenátuson a néhai Lindsey Graham szenátorról elnevezett oroszellenes szankciós csomag, amely kötelező büntetőintézkedéseket ír elő Vlagyimir Putyin elnök, orosz oligarchák és állami vállalatok ellen, valamint akár 100 százalékos vámot vethet ki az orosz energiahordozók öt legnagyobb vásárlójára, köztük Kínára és Indiára. A jogszabály Magyarországot is érintheti, mivel az ország jelenleg az orosz földgáz öt legnagyobb importőre között szerepel, ám a törvénytervezetben szereplő mentességi feltételeknek még megfelelhet. A szavazás a Graham washingtoni temetését követő órákban zajlott, a karzatról Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is figyelemmel kísérte az eljárást. A törvényjavaslatot még a képviselőháznak is el kell fogadnia, amely legközelebb szeptemberben ül össze, így addig változtatásokban is bízhat a magyar kormány.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×