Jelen állás szerint optimista nyilatkozatok látnak napvilágot az orosz-ukrán háború lezárásáról a kétnapos berlini találkozó után.

Hogy mennyivel vagyunk közelebb a békéhez most, mint eddig bármikor, arról az InfoRádió megkeresésére Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője elmondta, nincs ok túlzott elbizakodottságra, napokon, heteken belül aligha zárul le a háború, de most ténylegesen elindult a tárgyalási folyamat, amit az elmúlt hónapokban láttunk, az az előkészítésről szólt, a jövőbeni lezárás tényleges tartalmi elemeiről most kezdődött egyeztetés.

Több áttörés is történt: az Egyesült Államok várhatóan mégis ad biztonsági garanciákat Ukrajnának, ezzel párhuzamosan a szakértő szerint pedig Oroszország „étvágya” is csökkent, és Ukrajna is mutat kompromisszumkészséget, például hajlandó lenne lemondani a NATO-tagságról, és ezt alkotmányba is foglalná.

Ami a körítést illeti, a felek kínosan ügyeltek arra, hogy a nyilvánossággal semmilyen konkrétumot se osszanak meg, az elmúlt napok tárgyalásairól csak a biztonsági garanciával kapcsolatban ismert konkrétum, a többi mind szivárogtatás, így az „aktív európai védelem”, ami hasonló lenne a NATO 5 cikkelyes mechanizmusához: egy Ukrajna elleni újabb támadás védelmi válaszlépéseket indukálna; addig is Európa feladata az lehetne, hogy felderítse a „hamis zászlós” műveleteket, illetve esetleg az megjelenő, elsőre sehová sem valónak tűnő csapatokat, mint 2014-ben a Krím-félsziget „zöld emberkéit”.

A legforróbb kérdés a területi, ami a szakértő szerint továbbra is zavaros, hisz egymással ellentétes nyilatkozatokat is hallani; korábban ukrán tisztviselők tettek utalásokat arra, hogy bizonyos garanciákért cserébe akár területi lemondásokról is hajlandóak lennének tárgyalni, ám Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legutóbbi nyilatkozata szerint erről szó sincs, legfeljebb a NATO-tagságot dobnák.

„Volt egy olyan megoldási képlet is, hogy esetleg valamiféle referendumra viszik a kérdést, és Zelenszkij áthárítja a felelősséget, az ukrán lakosságot kérdezné meg, hogy

lehet-e területeket átadni, mert ugye az alkotmány ezt tiltja. Nincs is olyan ország, amely egy másik országnak csak úgy, hatalmi szóval területeket adná át”

– rögzítette a térségi szakértő, hozzátéve, háborús helyzetben nem is életszerű az, hogy népszavazást tartsanak Ukrajnában.

De mi lesz Ukrajna biztonságával NATO-kapcsolat nélkül? Bendarzsevszkij Anton ezt a kérdést a számok nyelvére fordította: szuverenitási kérdésként kiszivárgott, hogy 600 vagy 800 ezer főben korlátozott hadsereg lenne fenntartható Ukrajnában (nagyobb létszám, mint békeidőben vállalható önmagában Ukrajnának, 2022-ben 200-25 ezer fős volt a sereg, az orosz cél ezzel kapcsolatban 85 ezer volt). Jelenleg szakértők szerint az ukrán hadsereg nagyjából 667 ezres lehet.

Hogy Oroszország és Ukrajna delegációja mikor ülhet egy asztalhoz, arra jelenleg senki nem tud válaszolni, a következő lépés az lesz, hogy amerikai delegáció megy Moszkvába, ilyen néhány hete volt utoljára Steve Witcoff amerikai elnöki különmegbízott vezetésével, ők Vlagyimir Putyin orosz elnöknél jártak. Új helyzet azért állt elő, mert körvonalazódnak az európai biztonsági garanciák Ukrajnában. Az viszont a szakértő szerint biztos, hogy Ukrajna további kompromisszumkészségére is szükség lesz.

Bendarzsevszkij Anton jelezte, a diplomáciában ünnepi leállás lesz, ráadásul mire annak vége lenne, jön a pravoszláv karácsony, úgyhogy akár január 10-ig semmi sem történik az asztalnál.