Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Close-up of a surgical tray.
Nyitókép: francisblack/Getty Images

Meghalt a beteg, mert a részeg álorvos videót nézett műtét közben

Egy indiai engedély nélküli klinika tulajdonosa vesekőproblémát diagnosztizált a nőnél, akinek a műtét közben több szervében is belevágott az idegeibe.

Műtét közben halt meg egy nő egy indiai magánklinikán, később azonban kiderült, hogy nem is orvos műtötte – számolt be az India Today. A „műtétet“ végző álorvos ráadásul részegen végezte, miközben a Youtube-on videót nézett – írja a hvg.hu az India Today cikke alapján.

A Munishra Rawat nevű nőt férje vitte be az engedély nélkül működő magánklinikára, ahol az egyik tulajdonos, Gyan Prakash Mishra megállapította, hogy a nő fájdalmait veseköve okozza, majd műtétet javasolt. Az álorvos 25 ezer rúpiáért vállalta volna a beavatkozást, ezt a nő férje 20 ezer rúpiára, nagyjából 72 ezer forintra lealkudta.

A műtétre a következő nap került sor, a kontár orvos azonban ittasan a nő több szervében is belevágott az idegekbe, aki így belehalt a sérüléseibe. Férje a rendőrséghez fordult, akik gondatlanságból elkövetett emberöléssel gyanúsították meg Gyan Prakash Mishrát és az azóta bezárt klinika másik tulajdonosát, Vivek Mishrát.

A két álorvost azonban egyelőre nem sikerült elkapni, az esetet követően ugyanis nyomuk veszett.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×