Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma
A seismograph records data.
Nyitókép: Furchin/Getty Images

Sérültjei is vannak a földrengésnek Japánban, és még csak most jöhet a neheze

Több tucatnyi sérültje van a hétfőn éjjel Japán északkeleti részét megrázó, 7,5 erősségű földrengésnek, és a helyi hatóságok kedden egy erősebb földrengés veszélyére is figyelmeztették a lakosságot.

A japán meteorológiai szolgálat közlése szerint a földrengés a Japán-tengeren, Aomori prefektúra partjaitól 80 kilométerre, 50 kilométer mélyen történt. A rengést követően kiadott cunamiriadót azonban kedden reggel visszavonták a hatóságok.

A földrengés következtében legkevesebb 34 ember sérült meg, a médiajelentések szerint a közlekedésben és a vízszolgáltatásban is fennakadások voltak, és több érintett régióban felfüggesztették a tanítást az iskolákban.

A japán meteorológiai hivatal Aomori, Hokkaido prefektúra partvidékére is riasztást adott ki egy esetleges újabb földrengés miatt.

Takacsi Szanae japán kormányfő felszólította a régió lakóit, hogy a következő napokban figyeljék a helyi önkormányzatok és a meteorológiai szolgálat tájékoztatásait, és készüljenek fel egy újabb lehetséges földmozgásra.

"A kormány arra kéri a lakosságot, hogy folytassák társadalmi és gazdasági tevékenységeiket, de legyenek készen egy azonnali evakuálásra, ha bármilyen rengést éreznek" - mondta Takacsi kedden újságírókat tájékoztatva tokiói irodájában.

A földrengés miatt megsérült emberekről Hokkaido, Aomori és Ivate prefektúrában számoltak be.

A kormány közlése szerint Aomori és Ivate prefektúrában körülbelül 1360 otthon maradt víz nélkül a megrongálódott csövek miatt.

Az oktatási minisztérium és a helyi hatóságok szerint Aomori prefektúrában 139 állami általános iskolában, középiskolában és gimnáziumban függesztették fel a tanítást, Hokkaidóban pedig több mint 40 oktatási intézményben.

Koidzumi Sindzsiro védelmi miniszter közölte, hogy evakuációs központot nyitottak az Aomori prefektúrabeli Hacsinohében lévő katonai bázison, ahol több száz embert tudtak befogadni.

Japán a csendes-óceáni tűzgyűrűnek nevezett, szeizmikusan aktív törésvonal-láncolat mellett helyezkedik el, emiatt gyakoriak a földrengések: a szigetországból jelentik a világ összes, 6-os vagy annál nagyobb magnitúdójú földrengésének mintegy 20 százalékát.

Címlapról ajánljuk

Női frakcióvezetője lesz a kormánypártnak

A Pest megyei 3-as számú egyéni választókerületben Menczer Tamással, a Fidesz kommunikációs vezetőjével és másokkal szemben nagy fölénnyel győztes politikus kerül a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező képviselőcsoport élére. Eddig a fővárosi frakció vezetőjeként tevékenykedett Bujdosó Andrea.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Csillag István: A jóléti állam és a növekedés dilemmája

Emlékszem, mekkora megrökönyödést váltott ki főnökömből, a néhai nagyszerű „örökös pénzügyminiszter” Hetényi Istvánból az az ötletem, hogy a beérkezett nagyberuházási ötletet akkor támogassuk, ha ahhoz mintegy „részvényjegyzési kötelezvényként” egy ívet csatolunk, amelyben az előterjesztők és a véleményezők (ha támogatták a nagyberuházás ötletét) aláírásukkal egy évi fizetésük felét ajánlják fel annak igazolásául, hogy valóban mennyire meg vannak győződve az ötlet hasznosságáról. Ezt az ötletet többször próbáltam az előterjesztések írásakor becsempészni, hiszen mennyire hasznos lenne, ha a Budapest-Belgrád vasútvonal, vagy a Paks II., de még az anyák élethosszig tartó adómentességén elveszett adóbevétel felét az előterjesztők magukra vállalnák. Ezzel a saját fizetésük felének a felajánlására kötelező „jegyzési ívnek” a bevezetésével - bármennyire is demagógnak, vagy populistának tűnik is - talán lehetne fékezni azt a vad dühöt, amellyel Bertolt Brecht „A kaukázusi krétakör” c. művében így jellemzett: „iszonyú a csábítás a jóra!” Amiről beszélek nem más, mint, hogy az adófizetők pénzéből (más nemes részeinek a csalánba taszításával) akarnak sokan jót tenni anélkül, hogy ennek költségvetési hiányban, inflációban, a gazdasági növekedés visszaesésében, vagy a versenyképesség csökkenésében testet öltő következményeit is vállalnák. Milyen jól lenne most kihirdetni, hogy az Orbán-kormánynak azon tagjai, akik az anyák „örök adómenteségét” elfogadták életfogytiglan éves jövedelmük felét/harmadát/negyedét ajánlják fel az egészségügy/oktatás/nyugdíj kiadások emiatti mérséklődésének az ellensúlyozására. Persze a jótékonykodás/a jóléti állam és az államháztartás állapota/deficitje közötti összefüggés nem új, a szakirodalomban félévszázada erről folynak a viták.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×