Washington a kubai katonákról szóló bejelentéssel válaszolt az ENSZ azon határozatára, amely felszólította az Egyesült Államokat, hogy oldja fel a Kubával szembeni szankciókat. „Észak-Korea mellett Kuba is katonákkal járul hozzá Oroszország agressziójához. Becslések szerint 1000-5000 kubai harcol Ukrajnában” – áll abban a táviratban, amit az amerikai kormányzat küldött a saját diplomatáinak, arra kérve őket, hogy győzzenek meg minél több államot arról, ne támogassák a világszervezet határozatát. (Bár ez nem sikerült, de sok jelentősége amúgy sincs, mert az 1960-ban bevezetett embargót csak az amerikai törvényhozás oldhatja fel.)

A Kyiv Independent megpróbált utánajárni, hogy mennyi valóságalapja lehet a kubai zsoldosokról szóló amerikai állításoknak. A lapnak névtelenül nyilatkozó ukrán titkosszolgálati tiszt megerősítette az értesülést és azt mondta, hogy az ő becsléseik alsó határa megegyezik az amerikaiak által közölt számokkal. Viszont a kubai vezetés rágalomnak nevezte és visszautasította az ilyen állításokat. „Tény, hogy egyikük sem élvezi a kubai állam támogatását vagy egyetértését” – olvasható a havannai külügyminisztérium közleményében.

1,076 Cuban nationals are fighting in Ukraine, 96 of whom are known to have died or gone missing in action, according to Ukraine’s military intelligence. pic.twitter.com/YO0OtTxmoy

— TVP World (@TVPWorld_com) October 16, 2025

Az ukrán hírszerző azt is elmesélte, hogy a legtöbb kubai súlyos átverés áldozataként kerül az orosz hadseregbe. A karibi szigetországban ugyanis jól fizető építőipari munkákra toboroznak fiatalokat állítólagos magáncégek. Aztán amikor a jelentkezők megérkeznek Moszkvába, egy orosz nyelvű – fordítás nélküli – szerződést íratnak velük alá, amiről utóbb derül csak ki, hogy a hadseregbe szóló belépési nyilatkozat.

A besorozott kubaiak a moszkvai régióban lévő Avangard katonai bázisra kerülnek, ahol hevenyészett kiképzést kapnak.

A mindössze kéthetes katonai felkészítést követően már viszik is őket Ukrajnába, és ott gépesített lövész egységekhez vagy rohamszázadokhoz osztják be mindannyiukat. A rosszul kiképzett és felszerelt karibiak – a többi külföldi önkénteshez hasonlóan – általában a könnyen feláldozható kategóriába tartoznak. Előszeretettel küldik őket olyan támadásokra, ahonnan szinte biztosan nem térnek majd vissza.

Az oroszok nem tartják sokra a külföldről érkező katonákat – emlékeztetnek nyugati szakértők.Tavaly nyáron szerb önkéntesek egy Vlagyimir Putyinnak küldött levélben panaszkodtak a méltatlan bánásmódra. Azt írták, hogy az orosz ejtőernyősök cigányoknak gúnyolták és értelmetlen tömegrohamokba hajszolták őket. Hasonló keserű tapasztalatokról számoltak már be más nemzetek önkéntesei is.

Ennek ellenére még mindig találnak az oroszok olyan külföldieket, akik hajlandóak berukkolni.

A jelentkezőket leginkább a hatalmas belépési bónusz hajtja, ami néhány afrikai országban akár tízévnyi fizetésnek is megfelel. Ráadásul a toborzók azt ígérik nekik, hogy csupán kisegítő feladatokat kell majd ellátniuk, a valóságban azonban ők is ugyanúgy járnak, mint a kamu építkezésekre verbuvált kubaiak.

Észak-Korea ellenben hivatalosan is csapatokkal támogatja Oroszországot. Phenjan bejelentette, hogy legalább 12 ezer katonát küld Moszkva megsegítésére, köztük ötszáz hivatásos tisztet és három tábornokot, de jó néhány különlegesen kiképzett kommandós is helyet kapott a kontingensben. Az ukrán hírszerzés szerint az észak-koreai hivatásos katonákon kívül a kubaiak alkotják az ötödik legnépesebb külföldi csoportot Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Kazahsztán és Fehéroroszország után azok közül, akik Oroszország oldalán harcolnak.

Mercenaries from China, Kenya, Ghana, Bangladesh, Egypt, Iran, etc, who are fighting in the Toretsk direction in the Donetsk region as part of the 102nd regiment of the russian Armed Forces.
Russians are becoming less common in Putin's army. pic.twitter.com/4pkXcX7bRZ

— ✙ Albina Fella ✙ ???????????????? (@albafella1) May 31, 2025

Mellettük Szíria, Szerbia, Nepál és néhány afrikai ország állampolgárai ugyancsak részt vesznek a hadműveletekben, de számuk lényegesen kisebb – derül ki az ukrán és a nyugati hírszerző szolgálatok adataiból. Sőt még kínai, indiai és amerikai önkéntes is akad köztük. Utóbbiak közül kiemelkedik Juliane Glossnak, a CIA egyik igazgatóhelyettesének a fia, Michael, aki 2024 áprilisában halt meg Ukrajnában az orosz hadsereg katonájaként.

Ugyanakkor van néhány olyan önkéntes, aki főleg meggyőződésből és nem csak a pénzért állt be az orosz hadseregbe. Furcsa mód ezek között egyaránt megtalálhatók a szélsőbaloldali és az ultrajobboldali szervezetek tagjai is. Ilyen a spanyolokból álló Carlos Palomino nemzetközi brigád, amelynek tagjai azt az internacionalista segítséget akarják meghálálni, amit egykor a Szovjetunió nyújtott a Spanyol Köztársaságnak. Velük ellentétben az oroszok oldalán európai és amerikai szélsőjobbosok is harcolnak, akik Vlagyimir Putyinban a hagyományos fehér, keresztény értékek bástyáját látják.