A jelek szerint szintet léphetnek a béketárgyalások a Gázai övezetben, miután az amerikai elnök három-négy nap határidőt adott a Hamász palesztin terrorszervezetnek arra, hogy fogadja el a konfliktus lezárására irányuló tervezetet. Donald Trump jelezte: ha a Hamász nem lesz együttműködő, akkor Izrael az Egyesült Államok teljes támogatását élvezi a további lépéseihez. Szalai Máté az InfoRádióban úgy fogalmazott, van rá esély, hogy a béketerv egyes pontjai valamilyen formában megvalósuljanak, de sokk függ attól, hogy a Hamász milyen választ ad. A sajtóban megjelentek olyan hírek, amelyek szerint az iszlamista terrorszervezet akár már szerdán reagálhat a közvetítőknek – Katarnak, Egyiptomnak és az Egyesült Államoknak – a béketervre.

Szaúdi és más források még előrébb mentek az időben, és azt valószínűsítik, hogy a Hamász valamilyen módon vagy bizonyos feltételekkel beleegyezik a megállapodásba. Ez azt vetíti előre, hogy azért kérni fog módosításokat is a szervezet, amely vélhetően azt kifogásolja majd, hogy miért nem határoztak meg konkrét határidőket, elvárásokat arra, hogy mikor és hogyan kell kivonulniuk az izraeli katonai csapatoknak a Gázai övezetből.

A külpolitikai szakértő megjegyezte: ha valóban ilyen feltételekkel áll elő a Hamász, akkor arra még rá kell bólintania Izraelnek és az Egyesült Államoknak is, hogy végre lehessen hajtani a béketervet. Utóbbiról komoly belpolitikai vita alakult ki Izraelben, de ha Benjamin Netanjahu miniszterelnök megnyeri ezeket a vitákat, és maga mögé tudja állítani a többséget, akkor Szalai Máté úgy véli,

optimális forgatókönyv szerint akár már a következő hétvégén vagy a jövő hét elején életbe léphetnek a tervezet első intézkedései.

A helyzetet bonyolítja, hogy tapasztalható némi ellentmondás az amerikai és az izraeli fél nyilatkozatai között azzal kapcsolatban, hogy az izraeli hadsereg marad-e vagy meddig marad a Gázai övezetben. Az izraeli miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a Donald Trump által ismertetett béketervnek megfelelnek, de nem hagyja el egyelőre az izraeli hadsereg a térséget, az amerikai elnök elvárásai azonban ezzel ellentétesek, hosszabb távon pedig kiváltképpen. A Clingendael Intézet kutatója úgy fogalmazott, az már Donald Trump bejelentésekor érződött, hogy „az izraeli narratíva más ahhoz képest, hogy a legtöbb értelmezés szerint milyen a terv olvasata”. Hozzátette: Benjamin Netanjahu elsősorban a saját politikai érdekeit nézi, és ennek megfelelően próbálja eladni az izraeli társadalomnak, illetve szélsőjobboldali kormánytársainak, hogy mit miért tesz a tárgyalások során. A szélsőjobboldali pártok, politikusok hallani sem akarnak a gázai kivonulásról, Benjamin Netanjahunak viszont az ő támogatásukra is nagy szüksége van, így lavírozni kényszerül.

Több megfigyelő és elemző szerint az izraeli kormányfő csak húzza az időt, és arra apellál, hogy a Hamász elutasítja a tervezetet, és ebben az esetben

hivatkozhat arra, hogy kész lett volna kompromisszumra, a másik fél viszont nem volt vevő rá, így folytatja a harcokat Gázában.

Donald Trump béketervében utalást tesz arra is, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén a jövőben akár lehetségessé is válhat az önálló palesztin állam létrehozása. Az izraeli kormányfő azonban ezt határozottan visszautasította, így bőven vannak még kérdőjelek a konfliktus rendezését és a távolabbi terveket illetően.

Szalai Máté szerint Benjamin Netanjahu nyilatkozatait érdemes fenntartásokkal kezelni, ugyanis „nem lehet tudni, hogy mikor beszél a hazai közönségének, és mikor próbálja meg összezavarni a tárgyalófeleket, ezt nem látjuk pontosan”. A 20 pontos béketerv 19. pontja említi meg a lehetséges önálló palesztin államiságot, de a szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy konkrét lépéseket, időpontokat nem tartalmaz a javaslat.

Szalai Máté szerint ez egy olyan klauzula, amit vélhetően főleg az öböl menti országok akartak belefoglalni a béketervbe Szaúd-Arábiával az élen, ugyanis korábban ezek az országok tettek erre egyértelmű utalásokat. A szaúdi vezetés már többször jelezte, hogy adott esetben nyitott lenne az Izraellel való együttműködésre, haok konkrét lépések történnek a palesztin állam elismerése irányába. A Clingendael Intézet kutatója úgy fogalmazott, elképzelhető, hogy a szaúdiak már azzal is beérnék, ha Izrael csak „valamilyen ködös nyilatkozatot” ad ki arról, bizonyos feltételekkel valamikor a távolabbi jövőben létrejöhetne az önálló palesztin állam.

Ezzel együtt a szakértő nem gondolja azt, hogy Szaúd-Arábia azonnal elismerné Izraelt, ha a béketerv megvalósulna, de ez lehet az első lépés ebbe az irányba. Sok még a kérdőjel, a felek a saját érdekeiket nézik, és úgy tűnik, vannak olyan pontok is, amelyeknél nagyon távol vannak egymástól az álláspontok, így csak az optimális forgatókönyv szerint lehetne bevezetni a következő napokban a béketerv első intézkedéseit, azt viszont nem lehet megmondani, mikor fejeződhetnek be a harcok a Gázai övezetben.