Infostart.hu
eur:
378.43
usd:
320.63
bux:
0
2026. február 25. szerda Géza
Nyitókép: Pixabay

A tudósok veszélyhelyzetre figyelmeztetnek, azonnali intézkedéseket követelnek a kormányoktól

A kilencvenes évekhez képest Londonban megduplázódott, Rómában pedig megtriplázódott a kánikulai napok száma a Környezet és Fejlődés Nemzetközi Intézetének kutatása szerint. A tanulmányban közölték: a világ legnagyobb fővárosainak lakói átlagosan negyedével több extrém kánikulai napot kénytelenek átvészelni, mint húsz évvel ezelőtt.

A Környezet és Fejlődés Nemzetközi Intézetének (IIED) kutatói a világ 40 legnépesebb fővárosának és további három nagyvárosnak a hőmérsékleti adatait gyűjtötték össze, és elemzésük során arra jutottak, hogy a legtöbb helyen meredek emelkedés történt az elmúlt húsz évben – írja a Telex a The Guardian cikke alapján.

A tanulmányban egyebek mellett megállapítják, hogy a világ legnagyobb fővárosaiban élő emberek átlagosan 25 százalékkal több extrém hőmérsékletű, kánikulai napot kénytelenek átvészelni, mint a kilencvenes években.

A vizsgált nagyvárosok közül például Madridban 1994 és 2003 között évente átlagosan 25 olyan nap volt, amikor 35 Celsius-fok feletti hőmérsékletet mértek, míg 2015 és 2024 között már átlagosan 47 ilyen nap volt a spanyol fővárosban.

Még a hűvösebb, esősebb Nagy-Britannia fővárosában, Londonban is megduplázódott a 30 Celsius-foknál melegebb nyári napok száma,

Rómában pedig a kilencvenes évekhez képest háromszor annyi a 35 Celsius-fok feletti kánikulai napok száma. Brazíliavárosban az ezredforduló környékén egy évben átlagosan csak három olyan nap volt, amikor 35 Celsius-fok feletti napi átlaghőmérsékletet jegyeztek fel, az utóbbi tíz évben azonban már 40. Újdelhiben, Kairóban vagy Bagdadban pedig egy hónapnyi extra kánikula volt a 2020-as években.

Az IIED kutatói figyelmeztetnek: azonnali reakció hiányában több millióan kerülhetnek életveszélybe. Főleg az időskorú és a szegény lakosok vannak kitéve a hőhullámoknak. A legnagyobb veszély a melegebb éghajlatú országok azon metropoliszait fenyegeti, amelyek várostervezése elhanyagolt. Ezekben a városokban a lakosság egyharmada viskókban vagy rossz állapotban lévő házakban lakik.

A kutatók szerint gyorsabban nő a hőmérséklet, mint amilyen ütemben a kormányok reagálnak a változásokra. „A városoknak azonnal el kell kezdeniük az épületek szigetelésének és természetes ventilációjának a fejlesztését, hőségriadóterveket kell kidolgozniuk, és ahol csak lehet, árnyékos helyeket kell kialakítaniuk” – sorolta a legfőbb teendőket Anna Walnycki, az IIED kutatója.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump megtartotta második ciklusának első hivatalos évértékelő beszédét (State of the Union address) a Kongresszus két háza előtt. Az amerikai elnök rekordhosszúságú beszédében határozott védelmébe vette második elnöki ciklusának első évét, „korszakos fordulatot” emlegetve.

Friss felmérés: a németek többsége a CDU/CSU és az AfD koalícióját szeretné

Pontosan egy évvel ezelőtt tartották Németországban az előrehozott parlamenti választásokat, amely két hónappal később CDU/CSU és az SPD kormánykoalíciójához vezetett. A legfrissebb felmérés eredményei mellett az is kiderült, hogy már nem csak az AfD számít „veszélyes” pártnak.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Totális háborút robbanthat ki Donald Trump – Vaskos dilemma kínozza az elnököt

Totális háborút robbanthat ki Donald Trump – Vaskos dilemma kínozza az elnököt

Donald Trump magyar idő szerint ma hajnalban tartotta hagyományos évértékelőjét a Kongresszus előtt, az amerikai elnökök State of the Union-beszédét jellemzően fanfár övezi Washington D.C.-ben. A felhajtás felszíne alatt azonban súlyos dilemmára keresik a megoldást a Trump-adminisztráció berkeiben: hetek óta folyik a vita egy Irán elleni potenciális katonai beavatkozásról. Habár az iráni külügyminiszter holnap Genfben tárgyal az Egyesült Államok képviselőivel a síita állam atomprogramjáról, az amerikai légierő a 2003-as iraki háború óta nem összpontosított annyi pusztító erőt a Közel-Keletre, mint most. A háborús esélylatolgatást – a tárgyalás kimenetelén túl – számos külföldi tényező befolyásolhatja, például Izrael vagy az arab partnerek lobbizása az egyik, illetve másik irányba, de érdemes az amerikai hátország dinamikáiról is szót ejteni. Mekkora egy Irán elleni támadás támogatottsága odahaza, és végleg kiábrándulhatnak Trumpból a saját szavazói, ha háborúzni kezd?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×