Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Nyitókép: Pixabay

A tudósok veszélyhelyzetre figyelmeztetnek, azonnali intézkedéseket követelnek a kormányoktól

A kilencvenes évekhez képest Londonban megduplázódott, Rómában pedig megtriplázódott a kánikulai napok száma a Környezet és Fejlődés Nemzetközi Intézetének kutatása szerint. A tanulmányban közölték: a világ legnagyobb fővárosainak lakói átlagosan negyedével több extrém kánikulai napot kénytelenek átvészelni, mint húsz évvel ezelőtt.

A Környezet és Fejlődés Nemzetközi Intézetének (IIED) kutatói a világ 40 legnépesebb fővárosának és további három nagyvárosnak a hőmérsékleti adatait gyűjtötték össze, és elemzésük során arra jutottak, hogy a legtöbb helyen meredek emelkedés történt az elmúlt húsz évben – írja a Telex a The Guardian cikke alapján.

A tanulmányban egyebek mellett megállapítják, hogy a világ legnagyobb fővárosaiban élő emberek átlagosan 25 százalékkal több extrém hőmérsékletű, kánikulai napot kénytelenek átvészelni, mint a kilencvenes években.

A vizsgált nagyvárosok közül például Madridban 1994 és 2003 között évente átlagosan 25 olyan nap volt, amikor 35 Celsius-fok feletti hőmérsékletet mértek, míg 2015 és 2024 között már átlagosan 47 ilyen nap volt a spanyol fővárosban.

Még a hűvösebb, esősebb Nagy-Britannia fővárosában, Londonban is megduplázódott a 30 Celsius-foknál melegebb nyári napok száma,

Rómában pedig a kilencvenes évekhez képest háromszor annyi a 35 Celsius-fok feletti kánikulai napok száma. Brazíliavárosban az ezredforduló környékén egy évben átlagosan csak három olyan nap volt, amikor 35 Celsius-fok feletti napi átlaghőmérsékletet jegyeztek fel, az utóbbi tíz évben azonban már 40. Újdelhiben, Kairóban vagy Bagdadban pedig egy hónapnyi extra kánikula volt a 2020-as években.

Az IIED kutatói figyelmeztetnek: azonnali reakció hiányában több millióan kerülhetnek életveszélybe. Főleg az időskorú és a szegény lakosok vannak kitéve a hőhullámoknak. A legnagyobb veszély a melegebb éghajlatú országok azon metropoliszait fenyegeti, amelyek várostervezése elhanyagolt. Ezekben a városokban a lakosság egyharmada viskókban vagy rossz állapotban lévő házakban lakik.

A kutatók szerint gyorsabban nő a hőmérséklet, mint amilyen ütemben a kormányok reagálnak a változásokra. „A városoknak azonnal el kell kezdeniük az épületek szigetelésének és természetes ventilációjának a fejlesztését, hőségriadóterveket kell kidolgozniuk, és ahol csak lehet, árnyékos helyeket kell kialakítaniuk” – sorolta a legfőbb teendőket Anna Walnycki, az IIED kutatója.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×