Infostart.hu
eur:
387.46
usd:
329.03
bux:
111068.11
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Nyitókép: Pixabay

A tudósok veszélyhelyzetre figyelmeztetnek, azonnali intézkedéseket követelnek a kormányoktól

A kilencvenes évekhez képest Londonban megduplázódott, Rómában pedig megtriplázódott a kánikulai napok száma a Környezet és Fejlődés Nemzetközi Intézetének kutatása szerint. A tanulmányban közölték: a világ legnagyobb fővárosainak lakói átlagosan negyedével több extrém kánikulai napot kénytelenek átvészelni, mint húsz évvel ezelőtt.

A Környezet és Fejlődés Nemzetközi Intézetének (IIED) kutatói a világ 40 legnépesebb fővárosának és további három nagyvárosnak a hőmérsékleti adatait gyűjtötték össze, és elemzésük során arra jutottak, hogy a legtöbb helyen meredek emelkedés történt az elmúlt húsz évben – írja a Telex a The Guardian cikke alapján.

A tanulmányban egyebek mellett megállapítják, hogy a világ legnagyobb fővárosaiban élő emberek átlagosan 25 százalékkal több extrém hőmérsékletű, kánikulai napot kénytelenek átvészelni, mint a kilencvenes években.

A vizsgált nagyvárosok közül például Madridban 1994 és 2003 között évente átlagosan 25 olyan nap volt, amikor 35 Celsius-fok feletti hőmérsékletet mértek, míg 2015 és 2024 között már átlagosan 47 ilyen nap volt a spanyol fővárosban.

Még a hűvösebb, esősebb Nagy-Britannia fővárosában, Londonban is megduplázódott a 30 Celsius-foknál melegebb nyári napok száma,

Rómában pedig a kilencvenes évekhez képest háromszor annyi a 35 Celsius-fok feletti kánikulai napok száma. Brazíliavárosban az ezredforduló környékén egy évben átlagosan csak három olyan nap volt, amikor 35 Celsius-fok feletti napi átlaghőmérsékletet jegyeztek fel, az utóbbi tíz évben azonban már 40. Újdelhiben, Kairóban vagy Bagdadban pedig egy hónapnyi extra kánikula volt a 2020-as években.

Az IIED kutatói figyelmeztetnek: azonnali reakció hiányában több millióan kerülhetnek életveszélybe. Főleg az időskorú és a szegény lakosok vannak kitéve a hőhullámoknak. A legnagyobb veszély a melegebb éghajlatú országok azon metropoliszait fenyegeti, amelyek várostervezése elhanyagolt. Ezekben a városokban a lakosság egyharmada viskókban vagy rossz állapotban lévő házakban lakik.

A kutatók szerint gyorsabban nő a hőmérséklet, mint amilyen ütemben a kormányok reagálnak a változásokra. „A városoknak azonnal el kell kezdeniük az épületek szigetelésének és természetes ventilációjának a fejlesztését, hőségriadóterveket kell kidolgozniuk, és ahol csak lehet, árnyékos helyeket kell kialakítaniuk” – sorolta a legfőbb teendőket Anna Walnycki, az IIED kutatója.

Címlapról ajánljuk

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump szerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió kérdésében „is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez”. Az amerikai elnök Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt Floridában. Az ukrán elnök szerint a 20 pontra szűkített béketervezetről „90 százalékban sikerült megállapodni”. Egy végleges békemegállapodás Trump szerint „néhány héten belül” létrejöhet, de az sem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség.
Hatalmas pénzosztásba kezdett az európai fegyveripar

Hatalmas pénzosztásba kezdett az európai fegyveripar

Az ukrajnai háború annyira fellendítette az uniós fegyverkezést, hogy Európa legnagyobb védelmiipari vállalatai az idén közel 5 milliárd dollárt, tehát mintegy 1 650 milliárd forintot fizetnek ki részvényeseiknek. Bár az osztalékfizetések pozitív előjel is lehet, egyes elemzők szerint még nem volt meg a szükséges ugrás a kapacitások bővítésében, így a védelmi cégek profitjaira egyre nagyobb figyelem kerülhet, ahogy azt az amerikai versenytársak már tapasztalják is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×