Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Csoportképhez állnak fel az ENSZ klímakonferenciáját (COP30) megelõzõ csúcstalálkozó résztvevõi a brazíliai Pará állam székhelyén, Belémben 2025. november 7-én. Az ENSZ 30. nemzetközi éghajlatváltozási konferenciáját (COP30) november 10. és 21. között rendezik Belémben.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Antonio Lacerda

Ürge-Vorsatz Diána a brazíliai klímacsúcsról: aggasztó, hogy még távolabb kerültünk az eddigi megállapodásoktól

Nem tettek említést a fosszilis tüzelőanyagok kivezetéséről a kéthetes klímakonferencia záródokumentumában, amit az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke nagy problémának nevezett. A Közép-európai Egyetem professzora az InfoRádióban azt mondta, az ökoszisztémák veszélyben vannak, konkrét lépésekre lenne szükség, és ellenőrizni kellene, hol tartanak az országok a célok megvalósításában. Beszélt arról is, hogy az Egyesült Államok kiválása nagy érveszteség, de szerinte más országokban is mások lettek a prioritások.

Az elmúlt hét végén fejeződött be Brazíliában az ENSZ kéthetes klímakonferenciája. A résztvevők megállapodásra jutottak abban, hogy több pénzt juttatnak a klímaváltozás által legsúlyosabban érintett országoknak, de konkrét, részletes menetrend a fosszilis tüzelőanyagok kivezetéséről nem került be a záródokumentumba, amit az eredeti tervhez képest 19 órás késéssel fogadtak el. A megállapodás bejelentése után André Aranha Correa do Lago, a COP30 elnöke elismerte, hogy kemény csaták zajlottak, és egyes dolgokban nem sikerült akkora haladást elérni, mint előzőleg remélték.

Ürge-Vorsatz Diána klímakutató az InfoRádióban úgy fogalmazott, „eléggé aggasztó”, ahogy a csúcs zárult, mert megítélése szerint az előző eredményekhez képest bizonyos területeken visszalépés történt, illetve nem születtek olyan fontos határozatok, amelyeket különösen a globális északon, a fejlett országokban nagyon vártak. A fejlődő országok képviselői elégedettebben távozhattak a tanácskozásról, de az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke szerint senki sem lehet maradéktalanul elégedett.

Az Egyesült Államok nem küldött hivatalos delegációt az eseményre, hiszen az év elején Donald Trump másodjára is kiléptette az USA-t a párizsi klímaegyezményből. Előzetesen nagy is volt az aggodalom amiatt, hogy nem lesznek amerikai résztvevők a tárgyalóasztalnál Brazíliában, de Ürge-Vorsatz Diána szerint az amerikai elnök döntése nem akasztotta meg a legfontosabb folyamatokat, érvényesül a multilateralizmus. Elismerte, hogy

átütő eredmények nem születtek a brazíliai klímakonferencián, de szerinte nem is lehet elvárni azt, hogy minden évben egy olyan „új, hatalmas megállapodás” jöjjön létre, mint 2015-ben a párizsi megállapodás.

Úgy véli, a legfőbb keretmegállapodások már megvannak, csak be kellene tartatni azokat. A Közép-európai Egyetem professzora szerint azért gyűlnek össze évről évre a COP30 résztvevői, hogy a célok megvalósulását ellenőrizzék, és megbeszéljék, hol tartanak ezekben a folyamatokban.

Mint fogalmazott, sok esetben nem születnek „hatalmas, sajtónyilvánosságot érdemlő hírek” a klímacsúcsokon, ezért nem feltétlenül ebben kell mérni a haladást például a károsanyag-kibocsátásban, az adaptációban vagy éppen az alkalmazkodásban.

Kolumbia, Panama és Uruguay az Európai Unióval együtt azt követelte, hogy a dokumentum tartalmazza a fosszilis tüzelőanyagokról való leválást, miközben Szaúd-Arábia és más kőolajexportőr országok ragaszkodtak ahhoz, hogy ne kerüljön be ilyen megfogalmazás a szövegbe. Éjszakába nyúló feszült vita után az Európai Unió végül elállt attól, hogy megvétózza az egész megállapodást, de jelezte, hogy nem ért egyet a nyilatkozat végkövetkeztetésével. Ürge-Vorsatz Diána szerint

éppen az a legszomorúbb fejleménye a brazíliai tanácskozásnak, hogy nem történt érdemi előrelépés a fosszilis energiahordozók visszaszorításában, sőt semmilyen passzus nem került be a dokumentumba ezzel kapcsolatban.

Emlékeztetett, hogy a 2023-as dubaji klímacsúcs záródokumentumába legalább beleírták, hogy hosszabb távon a fosszilis tüzelőanyagok kivezetésére kell törekedni, de „azóta csak várunk a megvalósításra”.

Ürge-Vorsatz Diána elmondta: konkrétabb elvárásokat, lehetséges alternatívákat kellene meghatározni, amelyek kijelölik az utat a célok teljesítése érdekében. Mint fogalmazott, Brazíliában „egy olyan kompromisszumos megoldást találtak ki az utolsó percekben”, amely szerint a hivatalos ENSZ-folyamatokon kívüli útvonalakat fognak megvitatni a jövőben. Az egyetemi tanár szerint éppen ez jelent visszalépést, pedig nem egy olajország volt a csúcs házigazdája. Figyelmeztetett, hogy az ökoszisztémák veszélyben vannak, konkrét lépésekre lenne szükség, a mostani konferencián viszont

„sajnos még távolabb kerültünk az eddigi megállapodásoktól, ami a legproblémásabb következmény”.

A klímakutató a jövőt és a célok megvalósulását illetően úgy fogalmazott, „nagyon hiányzik az az Egyesült Államok, amely korábban az élen járt az éghajlatváltozás elleni harcban”. Emlékeztetett, hogy az USA korábban önkéntes alapon nagyon jelentős adományokkal, forrásokkal támogatta az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület törekvéseit. Ezzel együtt Ürge-Vorsatz Diána kiemelte: az USA kiválásától függetlenül folytatódik a nemzetközi együttműködés. Azt gondolja, nemcsak az amerikaiak kihátrálása akadályozza az éghajlatváltozás kapcsán megfogalmazott célok megvalósulását, hanem sajnos más országokban is mások lettek a prioritások.

A hatások legérzékenyebben a déli, fejlődő országokat érintik, és a klímakutató figyelmeztetett, hogy ezek egyre erősebbek lesznek a jövőben.

Ebből kifolyólag ezek az országok álltak a leghatározottabban az ügy mellé, nekik azonban még több támogatásra lenne szükségük, mert ez a küzdelem nagyon költséges. Ürge-Vorsatz Diána úgy véli, erre ezek az államok jogosultak, ugyanis nem ők okozták a legfőbb károkat, hanem a fejlett országok.

(A nyitóképen: az ENSZ klímakonferenciáját (COP30) megelőző csúcstalálkozó résztvevői a brazíliai Pará állam székhelyén, Belémben 2025. november 7-én.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Fontos feladatot kap egy magyar szakember a téli olimpián

Fontos feladatot kap egy magyar szakember a téli olimpián

Bár a 2026-os téli olimpián nem lesz ott sem a férfi, sem a női magyar jégkorong-válogatott, jelentős sportdiplomáciai sikert ért el ismét a hazai szövetség elnöke. Kolbenheyer Zsuzsanna az InfoRádióban elmondta, hogy az edzőképzés fejlesztését a megnövekedett gyereklétszám miatt kiemelt jelentőségűnek tartja a szakágban.

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Floridán a világ szeme: fontos találkozóra készül holnap Trump és Zelenszkij - Híreink az ukrajnai háborúról szombaton

Floridán a világ szeme: fontos találkozóra készül holnap Trump és Zelenszkij - Híreink az ukrajnai háborúról szombaton

Floridában találkozhat holnap Volodimir Zelenszkij ukrán államfő és Donald Trump amerikai elnök helyi idő szerint délután 3 órakor, amelynek fő témája az lesz, melyik fél milyen területeket ellenőrizzen. Eközben masszív orosz drón-és rakétatámadás érte Kijevet szombat hajnalban, aminek hatására Kijev egy részén vészhelyzeti áramszünetet rendeltek el, lakóházak százai maradtak fűtés nélkül és Lengyelországban ideiglenesen két repülőteret is le kellett zárni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×