Az egyre gyakoribb és nagyobb hőséghullámok társadalmi megítéléséről készített reprezentatív felmérést a Mindworks Lab nevű nemzetközi agytröszt Magyarországon, Horvátországban és Görögországban. A kutatás szerint a magyarok arra számítanak, hogy a kánikula komoly egészségügyi és gazdasági kihívás lesz jövőben, de nem egyelőre nem látják, hogy miként lehet alkalmazkodni ehhez egyéni, illetve közösségi szinten.

A felmérés a hőhullámok érzelmi, társadalmi és gazdasági hatásait vizsgálta, mondta az Inforádióban Molnár Tímea antropológus, a Mindworks Lab délkelet-európai projektvezetője.

„A három ország közül Magyarországon a legkisebb az emberek érzékelt kitettsége a hőhullámoknak, viszont a megkérdezettek 88 százaléka fenyegetésnek tekinti őket a jövőre nézve”

– mondta a szakértő. Azaz nagyon magas szintű a lehetséges kockázatokkal kapcsolatos tudatosság, akkor is, ha hazánkat érintik a legkevésbé súlyosan a hőhullámok – tette hozzá.

Ez lehetővé teszi a legfontosabbat: a proaktív közösségi alkalmazkodást - mutatott rá a szakember. Mint mondta, lehetővé teszi, hogy felkészüljünk és elsajátítsunk olyan gyakorlatokat, amikkel alkalmazkodni tudunk a helyzethez. Molnár Tímea szerint ilyen például a közösségi kezdeményezésekben való részvétel, olyan egyéni és csoportos gyakorlatok, amik bárki számára elérhetők, csak alkalmazni kell őket. Ilyen a megfelelő időben történő szellőztetés is, amivel úgy tudjuk visszahűteni a lakásunkat, hogy közben nem terheljük vele a villanyszámlánkat. Kiemelte még az aszályok elleni vízmegőrző tevékenységeket, mert szerinte ott is nagyszerű gyakorlatok zajlanak.

A felmérés tanulságai szerint a hőhullámok káros egészségügyi és gazdasági hatásai elleni védekezésben már egy olyan kicsi közösség is látható eredményeket tud elérni, mint például egy társasház – mondta az Inforádióban Molnár Tímea antropológus.