Infostart.hu
eur:
367
usd:
327.91
bux:
142258.28
2026. október 7. szerda Amália
Nyitókép: Glasshouse Images/Getty Images

Szokatlan behatolások miatt kellett leállítani két európai repülőteret is

A skandináv régió legforgalmasabb repülőtere, a koppenhágai repülőtér kedden kora reggel újra megnyitotta kapuit, miután drónok észlelése miatt csaknem négy órára leállították az összes felszállást és leszállást. A norvégiai Oslo repülőtér is újra megnyitotta kapuit, miután drónok miatt lezárták légterét.

"A rendőrség intenzív nyomozást indított, hogy kiderítse, milyen típusú drónokról van szó" – mondta Jakob Hansen, a koppenhágai rendőrség helyettes vezetője újságíróknak. "A drónok eltűntek, és egyet sem sikerült elfognunk" – tette hozzá.

Hansen szerint a dán és a norvég hatóságok együttműködnek annak megállapításában, hogy van-e kapcsolat a két eset között.

A norvégiai Oslo repülőtérnek légterét hajnali 3:22-kor nyitották meg újra – közölte a norvég repülőtér-üzemeltető Avinor szóvivője egy nyilatkozatban.

A légtér éjfél óta volt lezárva egy drón észlelése miatt, és az összes járatot a legközelebbi repülőtérre irányították át.

A dán rendőrség hétfőn korábban közölte, hogy két vagy három nagy drón repült Koppenhága repülőtere közelében, ezért a repülőteret lezárták minden forgalom elől.

A repülőtér hétfőn 20:26-kor állította le működését a FlightRadar repüléskövető szolgáltatás szerint. Mintegy 50 járatot irányítottak át más repülőterekre, közölte a FlightRadar az X közösségi oldalon.

Az újbóli megnyitás után a koppenhágai repülőtér az X-en arról számolt be, hogy a késések és néhány járat törlése továbbra is fennáll, és arra kérte az utasokat, hogy érdeklődjenek légitársaságuknál.

Múlt pénteken kibertámadás bénította meg az amerikai székhelyű RTX multinacionális vállalat tulajdonában lévő Collins Aerospace által biztosított check-in és beszállási rendszereket, ami hatással volt a londoni Heathrow, valamint a berlini és brüsszeli repülőterek működésére. A hétvégén és hétfőn is folytatódtak a zavarok, ami tovább nehezítette az utazást a régióban.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

Szakértő: a Duna már alig hoz vizet, a fenékküszöb tartja életben a paksi erőmű vízellátását

A Duna rendkívül alacsony vízszintje ellenére, a még épülő fenékküszöbnek köszönhetően, nem fenyegeti leállás a Paksi Atomerőművet. A visszaduzzasztásnak köszönhetően fél méterrel magasabb a vízszint, mint amennyit a jelenlegi vízhozam biztosíthatna. A helyzetről és a kilátásokról Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára beszélt az InfoRádióban.

A „tükörkép-molekulákkal” kapcsolatos felfedezésekért járt a kémiai Nobel-díj

Henri B. Kagan francia és Kenso Soai japán kutató kapta a kémiai Nobel-díjat „az aszimmetrikus szerves szintézisben megfigyelhető nemlineáris hatások és az autokatalízis felfedezéséért”. Eredményeik a kémia (és a gyógyszergyártás) egy nagy rejtélyét oldották meg: két, elsőre egyformának tűnő molekula közül miért csak az egyik működik az emberi szervezetben?
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×