Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. július 31. péntek Oszkár
Rendőrök a koppenhágai repülőtéren, miután drónok észlelése miatt csaknem négy órára leállították az összes felszállást és leszállást 2025. szeptember 22-én. Az oslói repülőtér légterét is lezárták drónok miatt. A dán és a norvég hatóságok együttműködnek annak megállapításában, hogy van-e kapcsolat a két eset között.
Nyitókép: MTI/EPA/Ritzau/Steven Knap

Ismét órákra leállt a forgalom egy dán repülőtéren, F–16-os vadászgépek telephelyénél

Dániában újabb repteret kellett lezárni drónok miatt, Aalborgban szerda éjjel állt le a forgalom. Az eset azért aggasztó, mert a város légikikötője nemcsak polgári járatokat fogad, hanem a dán különleges műveleti parancsnokság és a haditengerészet egységeinek is otthona.

Aalborg repülőterén szerda este tíz óra körül észleltek több drónt, amelyek kivilágítva repültek a kifutópálya közelében. A teljes légiforgalmat csaknem három órára, hajnali egyig leállították. A rendőrség közlése szerint nem egyetlen eszközről volt szó, és nem tudni, ugyanazok a gépek zavarták-e meg a forgalmat, amelyek néhány nappal korábban Koppenhága repülőterénél tűntek fel.

Troels Lund Poulsen védelmi miniszter – Oroszország nevének említése nélkül – úgy fogalmazott, hogy a szervezettnek tűnő akció mögött egy professzionális szereplő állhat, és hibrid támadásnak nevezte az incidenseket. Peter Hummelgaard igazságügyi miniszter hozzátette: a cél a félelemkeltés és a társadalom megosztása, ezért új jogosítványokat és technikai eszközöket adnak a repülőtereknek a drónok kiiktatására.

A hatóságok beszámolója szerint az éjszaka folyamán más dániai repülőterek környékén is láttak drónokat – olyan helyen is, ahol az ország F–16-os és F–35-ös vadászgépei állomásoznak.

A hét elején Norvégiában, az oslói repülőtéren is három órára lezárták a légteret egy drónészlelés miatt. A dán kormányfő, Mette Frederiksen pedig úgy fogalmazott: nem zárható ki, hogy Oroszország áll a koppenhágai incidens mögött. A Kreml szóvivője viszont határozottan visszautasította a vádat.

Moszkva neve az utóbbi hetek légtér-sértései miatt merült fel. Először Lengyelországban lőttek le orosz katonai drónokat, majd a NATO és az Európai Unió állítása szerint orosz harci gépek sértették meg Észtország légterét. Moszkva mindkét esetben tagadott – az első esetben azt, hogy köze lett volna a drón-incidenshez, a második esetben azt, hogy gépei berepültek volna az észt légtérbe.

A drónincidensek azonban nem csak az ukrajnai háború miatt geopolitikai feszültséghez köthetők. Európai repülőterek környékén az elmúlt években egyre gyakoribbak a hasonló esetek. 2023-ban például a frankfurti légikikötőt is többször le kellett zárni drónok miatt.

Az egyik legsúlyosabb incidens az volt, amikor 2018 decemberében máig ismeretlen drónok napokra megbénították a londoni Gatwick repülőteret. A légikikötőt több mint harminc órán át tartották zárva, miután több mint száz drónészlelésről számoltak be három nap leforgása alatt. A karácsonyi utazási szezonban százezrek rekedtek a terminálokon. Bár a rendőrség átfogó vizsgálatot folytatott, végül senkit sem tudtak felelősségre vonni az ügyben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Energiahiányban szenved a forint

Energiahiányban szenved a forint

A tegnapi napon a japán jegybank devizapiaci beavatkozása nyomán a jen több mint 2 százalékot erősödött a dollárral szemben, miközben az euróval szemben is gyengült a dollár. A nap folyamán az energetikai veszélyhelyzettel kapcsolatos hírek, a japán jen mozgása és a bejövő makroadatok állnak a figyelem középpontjában. A forint reggeltől kezdve fokozatosan gyengült a Paks leállításáról érkező bejelentések, és az emiatt szükségessé váló nagyobb energiaimportról szóló hírek hatására, a tendencia azonban a délután folyamán megállt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×