Infostart.hu
eur:
362.92
usd:
311.07
bux:
151360.28
2026. augusztus 25. kedd Lajos, Patrícia
Rendőrök a koppenhágai repülőtéren, miután drónok észlelése miatt csaknem négy órára leállították az összes felszállást és leszállást 2025. szeptember 22-én. Az oslói repülőtér légterét is lezárták drónok miatt. A dán és a norvég hatóságok együttműködnek annak megállapításában, hogy van-e kapcsolat a két eset között.
Nyitókép: MTI/EPA/Ritzau/Steven Knap

Ismét órákra leállt a forgalom egy dán repülőtéren, F–16-os vadászgépek telephelyénél

Dániában újabb repteret kellett lezárni drónok miatt, Aalborgban szerda éjjel állt le a forgalom. Az eset azért aggasztó, mert a város légikikötője nemcsak polgári járatokat fogad, hanem a dán különleges műveleti parancsnokság és a haditengerészet egységeinek is otthona.

Aalborg repülőterén szerda este tíz óra körül észleltek több drónt, amelyek kivilágítva repültek a kifutópálya közelében. A teljes légiforgalmat csaknem három órára, hajnali egyig leállították. A rendőrség közlése szerint nem egyetlen eszközről volt szó, és nem tudni, ugyanazok a gépek zavarták-e meg a forgalmat, amelyek néhány nappal korábban Koppenhága repülőterénél tűntek fel.

Troels Lund Poulsen védelmi miniszter – Oroszország nevének említése nélkül – úgy fogalmazott, hogy a szervezettnek tűnő akció mögött egy professzionális szereplő állhat, és hibrid támadásnak nevezte az incidenseket. Peter Hummelgaard igazságügyi miniszter hozzátette: a cél a félelemkeltés és a társadalom megosztása, ezért új jogosítványokat és technikai eszközöket adnak a repülőtereknek a drónok kiiktatására.

A hatóságok beszámolója szerint az éjszaka folyamán más dániai repülőterek környékén is láttak drónokat – olyan helyen is, ahol az ország F–16-os és F–35-ös vadászgépei állomásoznak.

A hét elején Norvégiában, az oslói repülőtéren is három órára lezárták a légteret egy drónészlelés miatt. A dán kormányfő, Mette Frederiksen pedig úgy fogalmazott: nem zárható ki, hogy Oroszország áll a koppenhágai incidens mögött. A Kreml szóvivője viszont határozottan visszautasította a vádat.

Moszkva neve az utóbbi hetek légtér-sértései miatt merült fel. Először Lengyelországban lőttek le orosz katonai drónokat, majd a NATO és az Európai Unió állítása szerint orosz harci gépek sértették meg Észtország légterét. Moszkva mindkét esetben tagadott – az első esetben azt, hogy köze lett volna a drón-incidenshez, a második esetben azt, hogy gépei berepültek volna az észt légtérbe.

A drónincidensek azonban nem csak az ukrajnai háború miatt geopolitikai feszültséghez köthetők. Európai repülőterek környékén az elmúlt években egyre gyakoribbak a hasonló esetek. 2023-ban például a frankfurti légikikötőt is többször le kellett zárni drónok miatt.

Az egyik legsúlyosabb incidens az volt, amikor 2018 decemberében máig ismeretlen drónok napokra megbénították a londoni Gatwick repülőteret. A légikikötőt több mint harminc órán át tartották zárva, miután több mint száz drónészlelésről számoltak be három nap leforgása alatt. A karácsonyi utazási szezonban százezrek rekedtek a terminálokon. Bár a rendőrség átfogó vizsgálatot folytatott, végül senkit sem tudtak felelősségre vonni az ügyben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Szabó Zoltán „Topi”: katapultáláskor mintha minden lelassult volna

Balesetet szenvedett hétfőn tíz óra után kicsivel Szolnok katonai repülőterén a Magyar Honvédség egyik Gripen harci repülője. A bajba jutott gép pilótája Szolnok felé kanyarodott, hogy az ottani reptéren kényszerleszállással tegye le a gépet, de már nem sikerült teljesen végrehajtania a manővert, katapultálnia kellett. Hasonló történt 21 éve Szabó Zoltán „Topival”, aki egy lángoló MiG 29-esből katapultált.
inforadio
ARÉNA
2026.08.25. kedd, 18:00
Totyik Tamás
a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke
Visszatért a bizonytalanság, vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Visszatért a bizonytalanság, vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Fokozott feszültség mellett indul a hét a világ tőzsdéin, a befektetők figyelme elsősorban az Egyesült Államok Iránnal szembeni új szankciós csomagjára szegeződik, amelynek részleteit ma ismertette Washington. Az amerikai pénzügyminiszter minden eddiginél súlyosabb pénzügyi offenzívát helyezett kilátásba, Teherán pedig azzal fenyegetőzik, hogy a gazdasági nyomás fokozása esetén leállíthatja a Perzsa-öböl olajexportját. Közben újabb fontos fejlemény érkezett az amerikai kötvénypiacról is: a pénzügyminisztérium a közel 1000 milliárd dolláros Treasury General Accountot is felhasználhatja a múlt héten kibővített hosszú lejáratú kötvény-visszavásárlási program finanszírozására. Ez jelentősen növelhetné Washington mozgásterét a hosszú hozamok leszorításában, miközben a magas amerikai kamatszintekkel, az adósságpályával és az inflációval kapcsolatos aggodalmak továbbra is meghatározzák a piaci hangulatot. Ezt követően eséssel kezdődött a hét az ázsiai tőzsdéken, Európában és az USA-ban pedig vegyes mozgásokat láthattunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×