Az Európai Unió azt vizsgálja, hogyan lehetne létrehozni egy „drónfalat” az EU keleti határa mentén – a projektet az orosz drónok lengyelországi behatolása sürgetővé tette. Elemzők és tisztviselők szerint a behatolás – amelyet Moszkva tagad –, rávilágított Európa és a NATO drónokkal szembeni védekezőképességének hiányosságaira, bár a lengyel és NATO-erők több drónt is lelőttek.

„Az EU védelmi rendszerében nagy rések vannak. Nincs megfelelő felszerelésünk, amellyel felismerhetnénk, nyomon követhetnénk, majd megsemmisíthetnénk a drónokat. Nincs ilyen felszerelésünk” – nyilatkozott Kestutis Budrys a Reuters brit hírügynökségnek az ENSZ-ben.

Budrys szerint Ukrajna minden éjjel harcol a drónok ellen, és rendelkezik az azok elleni küzdelemhez szükséges integrált rendszerekkel. „Ezt a technológiát a frontvonalra kell vinni, és ott kell kiépíteni, hogy az ukránokkal együtt hatékonyan működhessen” – mondta Budrys.

A NATO légterébe történt orosz behatolásokról Budrys azt mondta, hogy Moszkva kihasználja a szövetség habozását és vitáit arról, hogyan reagáljon, hogy kiterjessze a szürke zónákat. „Nagyon világosan meg kell fogalmaznunk és meg kell mutatnunk Oroszországnak, ha tovább fokozzák az eszkalációt, az keményebb válaszlépéseket fog eredményezni” – mondta.

Hasonlóan vélekedett Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter az ENSZ-ben elhangzott figyelmeztetésében, miszerint Oroszország ne „jöjjön ide panaszkodni”, ha legközelebb repülőgépet vagy rakétát lőnek le, amikor belépnek a lengyel légtérbe.

Michael Waltz, az Egyesült Államok ENSZ-küldöttje a Biztonsági Tanács múlt heti ülésén, amelyen az orosz légtér megsértésének vádjait vitatták meg, kijelentette, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei meg fogják védeni az észak-atlanti katonai szövetség területének minden centiméterét.

Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok miért gyakorol nyomást Európára, hogy szigorítsa az Oroszország szénhidrogén-ágazatára vonatkozó szankciókat, miközben saját szankciók bevezetését halogatja, Budrys azt válaszolta, hogy Washingtonnak igaza van.

„Tükörbe kell néznünk” – mondta. „Az a tény, hogy néhány európai ország tavaly növelte az Oroszországból származó cseppfolyósítottföldgáz-importot, nemcsak szégyenletes, hanem veszélyes is, mert így Oroszország háborús gépezetét tápláljuk” – mondta, hozzátéve, hogy a Gazpromhoz és a Novatekhez hasonló orosz energiaipari vállalatokra kiszabott szankciók hitelesebbé tennék az uniót.

Ha az EU rendet teremt saját házában, akkor könnyebb lesz megfelelően összehangolt stratégiát kidolgozni az Egyesült Államokkal – hangoztatta. „Az Egyesült Államok, és az Egyesült Államokkal való koordináció nélkül az európai szankciók gyengék. Ha az Egyesült Államok áll az élen és húzza a szekeret, akkor működik” – vélekedett a litván politikus.

Az EU jelenleg a 19. orosz szankciócsomagot vizsgálja, amely magában foglalná az orosz cseppfolyósítottföldgáz-vásárlások fokozatos megszüntetését 2027-ig.