Infostart.hu
eur:
388.58
usd:
336.69
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Alice Weidel, az ellenzéki német Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnöke és kancellárjelöltje a párt riesai kongresszusán 2025. január 11-én. A kongresszuson határoznak a párt választási programjáról. Az előrehozott parlamenti választásokat február 23-án tartják Németországban.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Újabb német felmérés: holtverseny a CDU/CSU és az AfD között

Alig több mint négy hónappal a Friedrich Merz vezette, a konzervatívokból és a szociáldemokratákból álló koalíció hivatalba lépése után újabb országos felmérés tükrözte a kormány munkájával kapcsolatos elégedetlenséget, egyben azt is, hogy töretlen a radikális jobboldali AfD párt támogatottsága.

Az elmúlt hetekben több közvélemény-kutatás már arról tanúskodott, hogy a koalíciós pártok folyamatosan veszítenek a támogatottságukból, és ezt erősítette meg az Észak-Rajna-Vesztfáliában tartott helyhatósági választás eredménye is. Elemzők ezt a választást fontos hangulati barométernek tartották, különös tekintettel arra, hogy a kormánykoalíció hivatalba lépését követően az első, egyben az idei utolsó tartományi szintű véleménynyilvánítás volt.

A mostani, a ZDF közszolgálati médium megbízásából végzett felmérést a mannheimi választási kutatóintézet 1977 óta végzi, és a ZDF-Politbarometer első ízben azt jövendölte:

egy most vasárnapi parlamenti választáson az AfD 26 százalékos rekordot érne el, azaz felzárkózna az ugyancsak 26 százalékos konzervatív pártszövetség, a CDU/CSU mellé.

Az adatok egyben arra is utaltak, hogy miközben a radikális ellenzéki párt támogatottsága növekedett, a konzervatívoké csökkent.

A szövetségi kormánnyal és Merz kancellárral az élen a koalíció vezető politikusaival szembeni elégedetlenség az AfD támogatottságának növekedésében tükröződik – értékelt a ZDF.

A felmérés szerint a kormánykoalíciós partner szociáldemokraták vasárnap 15 százalékra számíthatnának, azaz a CDU/CSU-val ezúttal sem szereznék meg a parlamenti többséget. A Bundestagba még 11 százalékkal a Baloldal Pártja (Die Linke) és 10 százalékkal a Zöldek Pártja jutna be.

Noha többek között a menekültpolitika erőteljesebb szigorítását zászlajára tűző, és az orosz–ukrán háborúban Ukrajna fegyverekkel történő támogatását elvető AfD támogatottsága tovább nőtt, a megkérdezettek mindössze 21 százaléka várna jobb politikát, ha a CDU/CSU és az AfD együtt kormányozna. A megkérdezettek 60 százaléka ezzel szemben rosszabb politikára számítana, 16 százalék pedig közömbös volt.

A felmérés szerint a többség, azaz 60 százalék tiltakozásból szavazna az AfD-re, ezzel szemben 34 százalék voksaival az ellenzéki párt politikai követeléseinek támogatását jelezné.

A Politbarométer szerint a válaszadók 63 százaléka, köztük koalíciós pártok támogatóinak ennél nagyobb, 74 százalékos többsége üdvözli az AfD-vel szembeni, az együttműködést elutasító tűzfalat, azaz a radikális párttal való együttműködés elvetését. A megkérdezettek 34 százaléka szerint az AfD-től való elhatárolódás nem helyes. Három százalék bizonytalan volt.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×