Infostart.hu
eur:
386.14
usd:
330.56
bux:
116745.1
2026. január 12. hétfő Ernő
Alice Weidel, az ellenzéki német Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnöke és kancellárjelöltje a párt riesai kongresszusán 2025. január 11-én. A kongresszuson határoznak a párt választási programjáról. Az előrehozott parlamenti választásokat február 23-án tartják Németországban.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Újabb német felmérés: holtverseny a CDU/CSU és az AfD között

Alig több mint négy hónappal a Friedrich Merz vezette, a konzervatívokból és a szociáldemokratákból álló koalíció hivatalba lépése után újabb országos felmérés tükrözte a kormány munkájával kapcsolatos elégedetlenséget, egyben azt is, hogy töretlen a radikális jobboldali AfD párt támogatottsága.

Az elmúlt hetekben több közvélemény-kutatás már arról tanúskodott, hogy a koalíciós pártok folyamatosan veszítenek a támogatottságukból, és ezt erősítette meg az Észak-Rajna-Vesztfáliában tartott helyhatósági választás eredménye is. Elemzők ezt a választást fontos hangulati barométernek tartották, különös tekintettel arra, hogy a kormánykoalíció hivatalba lépését követően az első, egyben az idei utolsó tartományi szintű véleménynyilvánítás volt.

A mostani, a ZDF közszolgálati médium megbízásából végzett felmérést a mannheimi választási kutatóintézet 1977 óta végzi, és a ZDF-Politbarometer első ízben azt jövendölte:

egy most vasárnapi parlamenti választáson az AfD 26 százalékos rekordot érne el, azaz felzárkózna az ugyancsak 26 százalékos konzervatív pártszövetség, a CDU/CSU mellé.

Az adatok egyben arra is utaltak, hogy miközben a radikális ellenzéki párt támogatottsága növekedett, a konzervatívoké csökkent.

A szövetségi kormánnyal és Merz kancellárral az élen a koalíció vezető politikusaival szembeni elégedetlenség az AfD támogatottságának növekedésében tükröződik – értékelt a ZDF.

A felmérés szerint a kormánykoalíciós partner szociáldemokraták vasárnap 15 százalékra számíthatnának, azaz a CDU/CSU-val ezúttal sem szereznék meg a parlamenti többséget. A Bundestagba még 11 százalékkal a Baloldal Pártja (Die Linke) és 10 százalékkal a Zöldek Pártja jutna be.

Noha többek között a menekültpolitika erőteljesebb szigorítását zászlajára tűző, és az orosz–ukrán háborúban Ukrajna fegyverekkel történő támogatását elvető AfD támogatottsága tovább nőtt, a megkérdezettek mindössze 21 százaléka várna jobb politikát, ha a CDU/CSU és az AfD együtt kormányozna. A megkérdezettek 60 százaléka ezzel szemben rosszabb politikára számítana, 16 százalék pedig közömbös volt.

A felmérés szerint a többség, azaz 60 százalék tiltakozásból szavazna az AfD-re, ezzel szemben 34 százalék voksaival az ellenzéki párt politikai követeléseinek támogatását jelezné.

A Politbarométer szerint a válaszadók 63 százaléka, köztük koalíciós pártok támogatóinak ennél nagyobb, 74 százalékos többsége üdvözli az AfD-vel szembeni, az együttműködést elutasító tűzfalat, azaz a radikális párttal való együttműködés elvetését. A megkérdezettek 34 százaléka szerint az AfD-től való elhatárolódás nem helyes. Három százalék bizonytalan volt.

Címlapról ajánljuk
500 fölött a halottak száma Iránban, a bukás szélén álló iszlám rezsim durva terrorral reagál a tömegtüntetésekre

500 fölött a halottak száma Iránban, a bukás szélén álló iszlám rezsim durva terrorral reagál a tömegtüntetésekre

Bár halálbüntetés is járhat érte, tömegével égetik el a tereken a hidzsábjukat a nők Iránban, így tiltakozva az iszlám rezsim elnyomása ellen. Az internet letiltása miatt nem lehet ellenőrizni, de egy jogvédő szervezet szerint több mint 500 embert öltek meg az iráni tüntetések idején. A kórházak megteltek, van, ahol az utcán terítették ki halottakat, hogy a családjuk azonosítsa őket. A hatalom szerint Amerika és Izrael tüzeli a tiltakozásokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×