Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Alice Weidel, az ellenzéki német Alternatíva Németországnak (AfD) párt társelnöke és kancellárjelöltje a párt riesai kongresszusán 2025. január 11-én. A kongresszuson határoznak a párt választási programjáról. Az előrehozott parlamenti választásokat február 23-án tartják Németországban.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Újabb német felmérés: holtverseny a CDU/CSU és az AfD között

Alig több mint négy hónappal a Friedrich Merz vezette, a konzervatívokból és a szociáldemokratákból álló koalíció hivatalba lépése után újabb országos felmérés tükrözte a kormány munkájával kapcsolatos elégedetlenséget, egyben azt is, hogy töretlen a radikális jobboldali AfD párt támogatottsága.

Az elmúlt hetekben több közvélemény-kutatás már arról tanúskodott, hogy a koalíciós pártok folyamatosan veszítenek a támogatottságukból, és ezt erősítette meg az Észak-Rajna-Vesztfáliában tartott helyhatósági választás eredménye is. Elemzők ezt a választást fontos hangulati barométernek tartották, különös tekintettel arra, hogy a kormánykoalíció hivatalba lépését követően az első, egyben az idei utolsó tartományi szintű véleménynyilvánítás volt.

A mostani, a ZDF közszolgálati médium megbízásából végzett felmérést a mannheimi választási kutatóintézet 1977 óta végzi, és a ZDF-Politbarometer első ízben azt jövendölte:

egy most vasárnapi parlamenti választáson az AfD 26 százalékos rekordot érne el, azaz felzárkózna az ugyancsak 26 százalékos konzervatív pártszövetség, a CDU/CSU mellé.

Az adatok egyben arra is utaltak, hogy miközben a radikális ellenzéki párt támogatottsága növekedett, a konzervatívoké csökkent.

A szövetségi kormánnyal és Merz kancellárral az élen a koalíció vezető politikusaival szembeni elégedetlenség az AfD támogatottságának növekedésében tükröződik – értékelt a ZDF.

A felmérés szerint a kormánykoalíciós partner szociáldemokraták vasárnap 15 százalékra számíthatnának, azaz a CDU/CSU-val ezúttal sem szereznék meg a parlamenti többséget. A Bundestagba még 11 százalékkal a Baloldal Pártja (Die Linke) és 10 százalékkal a Zöldek Pártja jutna be.

Noha többek között a menekültpolitika erőteljesebb szigorítását zászlajára tűző, és az orosz–ukrán háborúban Ukrajna fegyverekkel történő támogatását elvető AfD támogatottsága tovább nőtt, a megkérdezettek mindössze 21 százaléka várna jobb politikát, ha a CDU/CSU és az AfD együtt kormányozna. A megkérdezettek 60 százaléka ezzel szemben rosszabb politikára számítana, 16 százalék pedig közömbös volt.

A felmérés szerint a többség, azaz 60 százalék tiltakozásból szavazna az AfD-re, ezzel szemben 34 százalék voksaival az ellenzéki párt politikai követeléseinek támogatását jelezné.

A Politbarométer szerint a válaszadók 63 százaléka, köztük koalíciós pártok támogatóinak ennél nagyobb, 74 százalékos többsége üdvözli az AfD-vel szembeni, az együttműködést elutasító tűzfalat, azaz a radikális párttal való együttműködés elvetését. A megkérdezettek 34 százaléka szerint az AfD-től való elhatárolódás nem helyes. Három százalék bizonytalan volt.

Címlapról ajánljuk
Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Az orosz-ukrán háború az elmúlt három és fél évben jóformán az egész világon megváltoztatta a légi közlekedést, hiszen Ukrajna felett tilos civil gépekkel repülni, Oroszország légterét pedig a kölcsönös szankciók miatt számos légitársaság nem használhatja. Ez mindent átalakított: az útvonalakat, a menetrendeket és az árakat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×