"Úgy döntöttem, hogy visszavonom a két ünnepnap eltörlését" - mondta a kormányfő a regionális lapokban vasárnap közzétett interjújában. Jelezte azt is, hogy nem tervez újabb zárt ajtók mögötti tárgyalásokat a pártokkal a nyugdíjreformról, hanem "a szociális partnerekkel folytatott párbeszédre" fog támaszkodni azért, hogy "más finanszírozási forrásokat" találjon a 2026-os költségvetési hiány csökkentéséhez, amibe a két előző kormányfő, Michel Barnier és François Bayrou is belebukott.

Arra a kérdésre, hogy bevezetik-e a baloldal által kért, a nagy vagyonokra kivetendő, Gabriel Zucman közgazdászról elnevezett úgynevezett Zucman-adót, a miniszterelnök kijelentette, hogy kész foglalkozni a "adóigazságosság kérdéseivel".

Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy "óvatosan kell bánni a megtermelt vagyonnal, mert az teszi lehetővé a munkahelyteremtést és a növekedést Franciaországban".

Szerdán mintegy 200 ezren tüntettek a politikai vezetés ellen és a tervezett költségvetési megvonások miatt, amelyek célja a 3300 milliárd eurót, azaz a GDP közel 114 százalékát meghaladó államadósság csökkentése.

Csütörtökön újabb országos tiltakozó akció lesz, amelyet ezúttal a szakszervezetek kezdeményeztek, országos sztrájkkal és tüntetésekkel.

A két legnagyobb szakszervezet, a CGT és a CFDT a munkaszüneti napok eltörlésének visszavonását "első győzelemnek" és "első jó hírnek" nevezte. Ugyanakkor az intézkedést elégtelennek ítélték, és emlékeztettek arra, hogy várják a népszerűtlen nyugdíjreform felfüggesztését, amelyet 2023-ban a parlament megkerülésével hirdetett ki az államfő, a széles körű utcai tiltakozások ellenére.

Az 1958-ban kezdődött V. köztársaság történetében példátlan politikai instabilitás több mint egy évvel ezelőtt kezdődött, miután az elnöki párt által az európai parlamenti választásokon elszenvedett vereség miatt Emmanuel Macron feloszlatta a Nemzetgyűlést. A 2024. július 7-i előrehozott választások eredményeként az új Nemzetgyűlés háromosztatúvá vált 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré.

Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatják a kisebbségi kormányt; a másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldali pártok és a Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál.