Kína szerdán Pekingben tartotta meg a győzelem napi parádét, amely Japán 1945-ös hivatalos kapitulációjának évfordulóját és egyben a második világháború végét jelzi. A nagyszabású katonai felvonuláson bemutatták a legmodernebb kínai haditechnikai eszközöket, Hszi Csin-ping kínai elnök pedig Vlagyimir Putyin orosz és Kim Dzsongun észak-koreai vezető társaságában jelent meg az eseményen, amelyen Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter is részt vett.

Salát Gergely az InfoRádióban elmondta: 2014-ben rendelték el, hogy évre évre tartsák meg a Kínai Győzelem Napi Parádét. Nyolcvan évvel ezelőtt szeptember elején fejeződött be Ázsiában a második világháború, amit a sinológus megfogalmazása szerint a kínaiak nem is második világháborúnak, hanem a Japánnal szembeni ellenállás háborújának neveznek. A japán kapitulációt 1945. szeptember 2-án írták alá, de csak egy nappal később hirdették ki Kínában, ezért rendezik minden évben szeptember 3-án az ünnepi felvonulást.

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója megjegyezte: évtizedeken át nem számított különösebben jelentős alkalomnak ez a nap, a 2014-es döntés pedig annak fényében született, hogy a politikai vezetés elkötelezte magát amellett, hogy

propagálni kell Kína második világháborús szerepvállalását és ezt minél szemléletesebben jelezze az egykori szövetségeseknek, illetve az egész világnak.

A szakértő szerint a győzelem napi parádé mára a „kínai nemzetközi diplomáciai törekvések egyik eszköze és az erőfitogtatás egyik fontos alkalma lett”.

Salát Gergely szerint a nyugati vezetők részéről üzenetértéke volt annak, hogy nem jelentek meg a pekingi győzelem napi katonai parádén. Hozzátette: a protokoll szerint a kínaiak mindenkit meghívtak az ünnepségre, aki egykoron a szövetségesek közé tartozott, de nem nyilvánosan tették mindezt, mert „a visszautasítás nagy arcvesztéssel járt volna”. Egyszerűen az történik ilyenkor, hogy amikor „sikerül kipuhatolniuk”, hogy például a német kancellár, a francia államfő vagy az amerikai elnök nem megy el Pekingbe, akkor ezt nem hozzák nyilvánosságra a kínaiak. Végül pedig azt kommunikálják, hogy azokat invitálták meg, akik megjelentek a parádén. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója úgy véli, a nyugati vezetők most nagyon egyértelmű jelzést küldtek a távolmaradásukkal. „Ez nem feltétlenül a kínaiak szája íze szerint alakul. Ők abból főztek, amijük volt, tehát azokat tudták felmutatni, akik végül hajlandók voltak elmenni Pekingbe” – fogalmazott.

Ugyanakkor a kínai vezetés is üzent a Nyugatnak. Salát Gergely szerint azt tartották szem előtt, hogy ha a nyugatiak nem jönnek el, akkor azt prezentálják, hogy vannak más barátaik, szövetségeseik, akik szívesen részt vesznek egy ilyen ünnepségen, ráadásul nagy és politikailag vagy stratégiailag jelentős országok, mint például Oroszország vagy Dél-Korea. Továbbá közép-ázsiai és délkelet-ázsiai országok mellett Indonézia is képviseltette magát a szerdai parádén, amivel

Kína egyértelműen jelezte a világ felé, hogy sok barátja, támogatója van.

A katonai felvonuláson bemutatták Kína legújabb haditechnikai eszközeit, egyebek mellett cirkáló- és interkontinentális ballisztikus rakétákat, nukleáris fegyvereket. Salát Gergely elmondta: egy katonai parádé „semmi másról nem szól, mint az üzenetekről”, így ezt a bemutatót is ennek megfelelően kell értékelni. Sőt ennek a belső közvélemény számára is fontos jelentése van, hiszen konkrétan megmutatják a kínai népnek, hogy az állam erős, meg tudja védeni magát. A külső üzenet pedig az, hogy a szakértő megfogalmazása szerint „nem érdemes kukoricázni” Kínával, mert rendelkezik a legmodernebb fegyverekkel, vadászgépekkel, drónokkal, hiperszonikus rakétákkal. Mint mondta, ezzel az Kína célja, hogy megmutassa, fejleszti a hadiiparát, folyamatosan bővíti katonai eszközeit és fegyverkapacitását, ezért „nem érdemes senkinek azt fontolgatnia, hogy esetleg háborút indítson ellenük, vagy más módon kiprovokáljon valamilyen fegyveres összecsapást velük szemben.”

Csütörtök este hat óra után Salát Gergely lesz az InfoRádió Aréna című műsorának a vendége.

(A nyitóképen: galambokat engednek a magasba a kínai–japán háború befejezése és a második világháború ázsiai lezárásának 80. évfordulója alkalmából rendezett katonai díszszemlén, Pekingben 2025. szeptember 3-án.)