Egy jó kínai–amerikai viszonyban vagyunk érdekeltek, és mindig örömmel vesszük tudomásul, hogyha felső szintű kapcsolatfelvétel történik a két ország között, és reméljük, hogy az elkövetkezendő időszakban az Egyesült Államok és Kína együttműködése is jelentős javuláson megy majd keresztül – hangsúlyozta.

A világ biztonsága és a világgazdaság fejlődése szempontjából a kínai–amerikai kapcsolat kulcsfontosságú. Mi, magyarok, a globális együttműködésben vagyunk érdekeltek, mi egyszerre működünk együtt a tőlünk keletre és a tőlünk nyugatra eső világrészekkel is – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.

A magyarok abban érdekeltek, hogy kelet és nyugat között egy civilizált együttműködés lehessen, ezért ezt az álláspontot képviselte Kínában is pekingi tárgyalásain – ismertette Szijjártó Péter.

Miután Pekingben Wang Yi kínai külügyminiszterrel tárgyalt, Szijjártó Péter kijelentette, hogy

a kínai kormány modellértékűként tekint a magyar–kínai kétoldalú kapcsolatokra.

Elmondta, Wang Yi külügyminiszterrel az elmúlt 11 évben sokat dolgoztak a magyar–kínai kapcsolatok fejlesztésén, szerdán már 23. alkalommal tárgyaltak személyesen.

A tárcavezető jelezte: a magyar–kínai együttműködés a rekordok időszakát éli, hiszen 2020, 2023 és 2024 után, 2025 első félévében is a kínai vállalatok hozták a legtöbb beruházást Magyarországra.

Nem csoda, hogy az Európában zajló öt legnagyobb kínai beruházásból négy Magyarországon van folyamatban, és az elmúlt esztendőben az Európába irányuló összes kínai beruházás 31 százaléka Magyarországon kötött ki – fogalmazott Szijjártó Péter.

Hozzátette: az év első felében öt százalékkal növelték a kereskedelmi forgalmukat, hamarosan elindulhat a forgalom a Budapest-Belgrád vasútvonalon, és nyáron az eddigi legsikeresebb kötvénykibocsátást hajtotta végre Magyarország Kínában ötmilliárd renminbi értékben.

A külgazdasági és külügyminiszter azt is közölte: a Kínából Magyarországra érkező turisták száma 44 százalékkal nőtt, meghaladta a 120 ezret az első félévben, így a koronavírus-járvány előtti időszakhoz képest is több kínai turista járt Magyarországon. Emellett a magyar egyetemeken a második legtöbb külföldi hallgató is Kínából érkezik, több mint 2500-an – jelezte.

Szijjártó Péter szerint korábban a liberális mainstreamben sokan kongatták úgymond a vészharangot a kínai gazdaság fölött, ehhez képest az idei év első felében 5,5 százalékkal nőtt a kínai gazdaság. Ezzel párhuzamosan Kína szerepe a világgazdaságban is egyre hangsúlyosabb – mondta.

Leszögezte: Magyarország – ahogyan a kínai elnök a tavalyi budapesti látogatásán arra meghívta az országot –, készen áll arra, hogy részt vegyen a kínai gazdaság modernizációjában, ez pedig nagy lehetőségeket tartogat a magyar gazdaság, a magyar vállalatok számára.

Készen állunk arra, hogy továbbra is a legkedvezőbb feltételeket biztosítsuk az Európai Unióban a kínai vállalatok beruházásainak

– jelentette ki a tárcavezető. Magyarország célja az, hogy továbbra is az ország legyen a kínai beruházások első számú európai célpontja, ezt a pozíciónkat tehát meg akarjuk tartani – jelezte Szijjártó Péter.

Tájékoztatása szerint az elmúlt 11 évben 62 nagy kínai vállalati beruházáshoz adott támogatást Magyarország, és szerdán újabb nagy kínai vállalatokkal tárgyalt, olyanokkal, amelyek még nincsenek nagy jelenléttel a magyar piacon.

A kínai vállalatok továbbra is rendkívül vonzó beruházási célpontként tekintenek Magyarországra, készen állnak arra, hogy újabb beruházásokat hozzanak, és újabb munkahelyeket teremtsenek – mutatott rá.

Azt is közölte, hogy nemrégiben megállapodtak arról, hogy az eddigi heti 42 repülőjárat helyett már 77 járhat a két ország között, ebből 35 személyforgalomban 42 cargoban. Most arról tárgyalnak, hogy további járatok milyen ütemezéssel és milyen városok felé induljanak el – fűzte hozzá.

Ismertette: megerősítették az elkötelezettségüket annak érdekében is, hogy a nemzetközi energiapiacon nemzetközi energiaprojektekben magyar és kínai vállalatok, akár más országok vállalataival közösen lépjenek piacra.

Abban vagyunk érdekeltek, hogy Kína és az Európai Unió együttműködése új dimenzióba kerüljön, és helytelenítjük azt a brüsszeli hozzáállást, amely szerint Kína rendszerszintű riválisa lenne az Európai Uniónak – fogalmazott, hozzátéve, hogy ez nincs így.

A Kínával való együttműködés nagyon komoly előnyöket, komoly lehetőségeket tartogat az európai gazdaság számára, ezért Európa és Kína egymástól való elszigetelését hatalmas hibának tartják - mondta.

Szijjártó Péter szerint az elszigetelés helyett a kínai–európai gazdasági együttműködés fejlesztésére kellene koncentrálni, egyszerűen csak tudomásul kellene venni a gazdaságban zajló természetes folyamatokat, azok pedig abba az irányba mutatnak, hogy a nyugat-európai és kínai vállalatok stratégiái erősítik egymás sikerét.

A tárcavezető arra is kitért, hogy Kínával közösen tagjai vagyunk a béketábornak. Kína nagyon komoly erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a világban zajló biztonsági típusú válságok esetében megoldást sikerüljön találni és békét sikerüljön teremteni, így az ukrajnai háború tekintetében is nagyrabecsülését fejezte ki Kínának a béke megteremtése érdekében tett erőfeszítései iránt.