A tervek szerint pénteken Alaszkában találkozik Donald Trump és Vlagyimir Putyin. Az amerikai elnök a múlt héten jelezte: megpróbálja rávenni Vlagyimir Putyint az ukrajnai háború lezárására, továbbá arról is beszélt, hogy a béke feltételeként Ukrajnának esetleg területeket kellene átadnia. Lévai Dániel az InfoRádióban azt mondta, Donald Trump az elmúlt hónapokban többféle módon igyekezett közvetítőként hangsúlyos szerepet vállalni a felek között, de „eddig nem volt olyan a csillagállás”, hogy létrejöjjön egy személyes találkozó az amerikai és az orosz elnök között. A Magyar Külügyi Intézet kutatója emlékeztetett, hogy Donald Trump nemrég csaknem 50 százalékos vámot vetett ki Indiára, amivel szerinte azt kívánta jelezni, hogy ha a helyzet úgy kívánja, „Oroszország szövetségeseit sem kíméli”, és elkötelezett abban, hogy „nyomást helyezzen” a moszkvai vezetésre.

Úgy véli, az sem volt véletlen, hogy az amerikai elnök július végén előrébb hozta annak az ultimátumnak a határidejét, amelyben magas vámtarifákat lengetett be abban az esetben, ha Oroszország nem kezdi el a béketárgyalásokat Kijevvel. Ahogy arról az Infostart is beszámolt, Donald Trump július közepén 100 százalékos másodlagos vámok bevezetését helyezte kilátásba Oroszországgal szemben, amennyiben 50 napon belül nem születik meg a békemegállapodás.

Azóta azonban jelentős amerikai közreműködéssel sikerült tető alá hozni egy békeegyezményt Oroszország geopolitikai érdekszférájában, a Dél-Kaukázusban Örményország és Azerbajdzsán között. Szintén hatással volt a folyamatokra a Washington és az Európai Unió között megköttetett kereskedelmi megállapodás, amely lezárta a hosszú ideig elnyúló vámháborút a felek között. Lévai Dániel úgy fogalmazott, az EU „egy kicsit előreszaladt” azzal, hogy a megállapodásba belefoglalta, hogy az USA-nak továbbra is támogatnia kell Ukrajnát, amiért cserébe az unió készségesebb volt a kereskedelmi egyezmény egyes részleteinek elfogadásában. A kutató elmondása szerint Donald Trump ezekkel az intézkedésekkel, megállapodásokkal „több frontot is lezárt”, sőt hétfőn aláírt egy végrehajtási rendeletet, amely további 90 nappal elhalasztotta a kínai árukra vonatkozó magas amerikai vámok visszaállítását.

Lévai Dániel szerint az amerikai elnök jól láthatóan előre gondolkodik, és folyamatosan úgy alakítja a körülményeket, hogy erősödjön a tárgyalási vagy a közvetítői pozíciója. Ezzel szemben Oroszország inkább csak a katonai sikerekre tud vagy tudna támaszkodni, és ennek érdekében próbál meg még inkább előretörni a Donbaszban az orosz hadsereg, amely az elmúlt napokban át is törte az ukrán védelmi vonalakat a térségben. A szakértő azt gondolja, ebben a tekintetben az oroszok vannak előnyben, és vélhetően ennek is komoly szerepe lesz az alaszkai találkozón. Ráadásul a különböző vásárlásaikkal Kína és India Oroszországot támogatja a konfliktusban, és ez a megállapítás Lévai Dániel szerint akkor is helytálló, ha a két ázsiai ország ezt nyíltan nem ismeri el.

Mint fogalmazott, ennek egyik fő bizonyítéka, hogy az orosz hadiipar sokkal jobb teljesítményt mutat, mint korábban, továbbá az észak-koreaiak katonákkal és lőszerekkel is támogatják az orosz erőket, amelyek tehát az ukránokhoz hasonlóan szintén nagyon komoly külső segítséget kapnak. Lévai Dániel ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy

az orosz katonai sikereknek és nagyszabású áttöréseknek nagyon komoly ára van, hiszen az ukrajnai frontra kell vezényelni a katonakorú népesség jelentős részét.

Ezzel pedig a civil gazdaságban munkaerő-importra szorul Oroszország, amit Közép-Ázsiából és Indiából próbál megoldani. Ezek a folyamatok azonban politikai problémákat szülnek, ugyanis az orosz nacionalista körök keményen fellépnek azzal szemben, hogy a vendégmunkások elfoglalják a munkaerőpiac jelentős részét. Az elemző kitért arra is, hogy a Donald Trump által korábban belengetett másodlagos szankciók visszaszoríthatnák az orosz energiaeladásokat, így most már Vlagyimir Putyinnak is több szempontból az az érdeke, hogy találkozzon az amerikai elnökkel.

Ez csak a kezdet, messze még a vége

A Magyar Külügyi Intézet kutatója úgy véli, a pénteki találkozó a nyitánya lesz egy hosszabb tárgyalási folyamatnak, ami talán a jövőben elvezethet a tartós rendezés irányába. „Ez lesz az első lépés annak érdekében, hogy a konfliktust lezárják. Ha a nagy képet nézzük, Vlagyimir Putyin pozícióját otthon is megerősítheti, ha azt tudja demonstrálni, képes eredményesen tárgyalni a nyugati világ vezető államával. Amerikai részről pedig Donald Trump az egyik fő választási ígéretének teljesítése felé tehet egy nagyon fontos lépést, hiszen a tavalyi kampányban azt mondta, lezárja a háborút Ukrajnában” – magyarázta a szakértő.

Mint mondta, azzal, hogy az orosz haderő eredményesen előretört a donbaszi fronton, vélhetően Moszkva eléri majd a tárgyalóasztalnál is, hogy az elfoglalt ukrajnai területeket megtarthassa. Lévai Dániel meglátása szerint

a mostani orosz katonai műveletek azt a célt szolgálják, hogy az oroszok maximalizálják területi nyereségeiket.

Hozzátette: nagy kérdés, hogy Kijevben mikor látják be azt a katonai realitást, hogy ha nem egyeznek bele a fegyverszünetbe és ha elhúzódnak a béketárgyalások, akkor újabb ukrajnai területek elvesztését kockáztatják.

A Magyar Külügyi Intézet kutatója emlékeztetett: Donald Trump is kijelentette, hogy támogatja azoknak a területeknek a visszaadását Ukrajnának, amelyek jelenleg ugyan orosz kézen vannak, de nem alkotnak olyan szervezett, egységes közigazgatási egységet, mint a Donbasz egyes régiói. Lévai Dániel ebből arra következtet, hogy az amerikai elnök egy fegyverszüneti zóna kialakításában gondolkodhat, amitől azt reméli, hogy tartósan befagyasztja a konfliktust. Arról viszont egyelőre szinte semmit sem tudni, hogy Vlagyimir Putyin elköteleződése mekkora a fegyveres harcok beszüntetésére, márpedig sok múlik az ő álláspontján mind a pénteki, alaszkai találkozón, mind a későbbi lehetséges tárgyalásokon.