Ahogy arról az Infostart is beszámolt, Vlagyimir Putyin orosz elnök péntek hajnalban az oroszországi Magadanba érkezett, ahol megtekintette a városfejlesztési és ipari létesítményeket, majd onnan repül tovább Alaszkába. Vlagyimir Putyin és Donald Trump a tervek szerint pénteken, közép-európai idő szerint este fél tíz körül találkozik Anchorage-ben. A csúcstalálkozó helyszíne az Elmendorf-Richardson katonai bázison lesz. A politikusok először négyszemközt egyeztetnek az ukrajnai háború alakulásáról, majd a delegációk részvételével folytatják a tárgyalásokat. A találkozó programjában közös sajtótájékoztató és munkavacsora is szerepel.

Nagyon keveset tudni arról, pontosan miről is beszél majd a két elnök. Az elmúlt napokban egymásnak ellenmondó híresztelések is napvilágot láttak, a péntek esti találkozó azonban véget vet majd ezeknek a találgatásoknak. Magyarics Tamás az InfoRádióban úgy fogalmazott, vélhetően mindkét fél „lehűtené most a kedélyeket”, de nem valószínű, hogy igazi áttörést hoz az alaszkai tárgyalás. Az utóbbi időben már Donald Trump is arra tett utalásokat a nyilatkozataiban, hogy ezt a találkozót inkább arra használná, hogy rávegye Vlagyimir Putyint egy hármas tárgyalásra, amelyen már Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt venne. A külpolitikai szakértő kiemelte: nemrég mindkét elnök kijelentette, hogy nem fognak semmilyen dokumentumot aláírni Alaszkában, amiből arra lehet következtetni, hogy előkészítik a további egyeztetéseket, illetve lefektetik az alapokat.

Arra számít, hogy mind Donald Trump, mind Vlagyimir Putyin előáll a fő követeléseivel, talán megpróbálnak közös pontokat is találni. Az ELTE emeritus professzora szerint nehéz megmondani, kinek az akarata érvényesülhet majd jobban, hiszen mindkét félnek „több kijátszható ütőkártya is van a zsebében”. A szakértő hozzátette: még Marco Rubio amerikai külügyminiszter közelmúltbeli nyilatkozatai adhatnak némi támpontot, milyen témák, követelések jöhetnek szóba a csúcstalálkozón. A tárcavezető ugyanis többször hangsúlyozta az utóbbi időben, hogy hosszabb távon biztonsági garanciákat kell találni mindkét fél számára, erre azonban egy találkozó nem lesz elég Magyarics Tamás szerint. Azt gondolja, lehetnek kisebb eredményei vagy inkább részeredményei az alaszkai tárgyalásnak, de valószínűleg nem járnának most jól azok, akik sok pénzt tennének fel arra, hogy szombattól béke vagy tűzszünet lesz Ukrajna és Oroszország között.

A szakértő úgy véli, biztosan felkészítik a tanácsadói Donald Trumpot, hogy milyen hozzáállással, stratégiával lenne érdemes tárgyalni Vlagyimir Putyinnal. Mint fogalmazott, a történelmi példák alapján az oroszokkal „az erő pozíciójából kell tárgyalni”, és ez a taktika nagyon bevált például Ronald Reagannek is. Magyarics Tamás elmondta:

az amerikaiak az elmúlt évtizedekben felismerték, hogy „az oroszok csak az erőből értenek”, Donald Trump pedig egy olyan alkat, aki tudja hozni ezt az attitűdöt.

Ami pedig a másik felet illeti: az orosz hadsereg nagy erőkkel nyomul előre a Donbasz térségében, katonai sikereket tud felmutatni, így jelenleg az orosz elnöknek „nem sürgős, hogy mindenáron valamilyen egyezségre jusson az amerikaiakkal, az ukránokkal vagy utóbbiak európai szövetségeseivel”.

Bár az elmúlt hetekben sok szó esett a másodlagos szankciókról, ezeknek azonban különösebben nagy hatása nem lenne, mert a külpolitikai szakértő meglátása szerint amerikai–orosz külkereskedelem „gyakorlatilag nem létezik vagy minimális”, hiszen az USA évente mindössze 3 milliárd dollár értékben vásárol különféle termékeket az oroszoktól. Európa viszont továbbra is jelentős importpiac Oroszországnak, ugyanis évente körülbelül 42 milliárd dollárnyi bevételre tesz szert a nagyhatalom. Az oroszoknak tehát az amerikai szankciók nem fájnának annyira, sokkal nagyobb lyukat ütne az orosz költségvetésen, ha az európaiak fognák vissza a vásárlásokat.

Magyarics Tamás kiemelte: Moszkvának sokkal fontosabb a harmadik országokkal való kereskedelem, így az Indiával, Kínával és Brazíliával kialakított jó piaci kapcsolat fenntartása. Bár az Egyesült Államok nemrég további 25 százalékos vámot vezetett be Indiával szemben, a dél-ázsiai állam drasztikusan növelte orosz olajvásárlásait az ukrajnai háború kezdete óta. Oroszország ma már India olajimportjának több mint az egyharmadát biztosítja – szemben a háború előtti kevesebb mint egy százalékkal. Kína esetében pedig egyhetedes (nagyjából 15 százalékos) ez az arány. Bármi történik is Alaszkában, ezek az országok nem fogják majd vissza az olasz importot, a kereskedelem továbbra is élni fog a felek között.

Akár tágabb, globális kérdések is felmerülhetnek az alaszkai csúcson, például a hadászati támadófegyverek alkalmazása.

Mivel személyesen már viszonylag régen találkozott Vlagyimir Putyin és Donald Trump, sok olyan téma is előkerülhet, amire nem is gondol a közvélemény nagy része. „Jelen pillanatban nagyon nehéz kiszámítani, hogy melyik agenda fog érvényesülni” – jegyezte meg az ELTE emeritus professzora.

Az Európai Unió és a kijevi vezetés is sérelmezte, hogy Ukrajna nem képviseltetheti magát az alaszkai találkozón. Ezzel kapcsolatban Magyarics Tamás úgy fogalmazott, a tendenciák és a nyilatkozatok alapján Ukrajna inkább „a megbeszélések tárgya, nem pedig az alanya”.

Nagyon úgy tűnik, hogy az oroszok továbbra is ragaszkodnak egy biztonsági zónához, illetve olyan biztonsági garanciákat akarnak, amelyek révén nem érheti fenyegetés Oroszország területét nyugatról. A szakértő úgy véli, mindezek alapján Moszkva feltehetően nem egyezik bele abba, hogy NATO-katonák állomásozzanak az esetleges tűzszüneti vonalon. A nyugati államok pedig attól tartanak, hogy

ha Vlagyimir Putyin ki tud alkudni valamilyen komolyabb területszerzést, akkor „lendületet kaphat az orosz revansizmus”.

Az európai vezetők ezzel kapcsolatban többször idézték az orosz elnököt, aki korábban azt is kijelentette, hogy Ukrajna nem is létezik.

Az Európai Unió és Oroszország is biztonsági zónát akar, és Magyarics Tamás szerint jelenleg Ukrajna jelenti a pufferzónát, még ha ezt így nem is jelentik ki az európaiak. Kijev hosszú ideig az alkotmányára hivatkozva azt hajtogatta, nem ad át területet az oroszoknak, de az utóbbi időben már Volodimir Zelenszkij is engedékenyebbé vált, és belengette, hogy bizonyos területi kiigazítások azért lehetnek, hogy végre véget érjen a háború.

Magyarics Tamás arra számít, hogy az orosz vezetés ragaszkodni fog azoknak a területeknek a megtartásához, melyeket a Donbasz régióban megszállt, így a zaporizzsjai atomerőműre is vélhetően igényt tart majd, mint ahogy a Krím is egy olyan terület, amiről Vlagyimir Putyin nem akar lemondani.