Infostart.hu
eur:
392.38
usd:
340.98
bux:
122255.73
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Donald Trump amerikai elnök a Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel tartott találkozón a washingtoni Fehér Házban 2025. július 7-én.
Nyitókép: MTI/AP/Alex Brandon

„Óceánparti ingatlanok” – Donald Trump: Ukrajna területe aligha marad ugyanaz

Miközben a világ azt várja, elhozza-e a pénteki Trump-Putyin találkozó az ukrajnai háború végét, az amerikai elnök egy "Joe Bidenhez méltó" baki keretében kimondta: Ukrajnának területi engedményeket kell tennie.

Donald Trump amerikai elnök szerint Ukrajnának el kell fogadnia, hogy átrajzolják a térképét – azaz területi engedményeket kell adnia Oroszországnak a békéért. Cserébe Trump azt ígérte, „megpróbalja visszaszerezni” az ország „óceánparti ingatlanjait” a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tervezett pénteki, alaszkai csúcson. Donald Trump szerint

területcsere lesz

és „módosítják a frontvonalat. Mi lehet a tengerparti terület? Egyes spekulációk szerint az orosz beltengerré változott Azovi-tenger egy partszakasza, benne a brutális harcok során elfoglalt Mariupollal. Szinte elképzelhetetlen azonban, hogy Moszkva ilyesmibe belemenjen.

A Fehér Ház ura egy több, mint egyórás sajtótájékoztatón az utóbbi hetek barátságos beszélgetései és megjegyzései után ismét keményen bírálta Volodimir Zelenszkijt, amiért közölte: nem fogadja el és nem írja alá, hogy Moszkvához kerüljön bármely, az orosz hadsereg által elfoglalt terület.

„Nagyon súlyosan nem értek egyet azzal, ahogy kezelte a háborút, amelynek soha nem kellett volna kirobbannia” – mondta Trump az ukrán elnökről. „Egy kissé zavar, hogy Zelenszkij azt mondja, alkotmányos jóváhagyást kell kapnom. Arra kapott-e jóváhagyást, hogy

háborúba kezdjen

és megöljön mindenkit? De a területcserére jóváhagyás kell neki?” – tette fel a kérdést.

Ugyanakkor közölte, hogy bár Zelenszkij nem lesz ott Alaszkában, de „az iránta való tiszteletből” először majd őt hívja fel a Vlagyimir Putyinnal folytatott találkozó után, még az európai és NATO-szövetségesek előtt. A telefon azonban csak akkor csörren meg Kijevben,

ha Putyin „fair alkut” ajánl fel.

Az ukrán elnök így a szokásos módon, európai szövetségeseinél keres majd támogatást egy konferenciahívásban még a Trump-Putyin csúcs előtt. A beszélgetést Friedrich Merz német kancellár szervezte és részt vesz benne majd Kier Starmer brit miniszterelnök.

A londoni The Times által említett találgatások szerint ellentmondó jelentéseket hallani arról, hogy az oroszok feladják a követelésüket, hogy a részben elfoglalt Zaporizzsja és Herszon régiókat is megkapják. Moszkvában viszont fordítási hibának nevezték azt az állítást, hogy Donyeck egészéért cserébe adnák fel a két másik régióra vonatkozó követelést – ami azzal járna, hogy megszűnne a korábban annektált Krím-félszigetre vezető, összefüggő orosz korridor.

Közben olyan hírek érkeztek, hogy az orosz csapatok hirtelen 10 kilométer mélységben előretörtek Donyeck megyében. Nyugati szakértők szerint ez jelzés Kijevnek: akkor is el tudják foglalni a Donbász egészét, ha az ukránok azt nem adják át önként.

Trump elnök közben elkövetett, egy elődjéhez, "Joe Bidenéihez mérhető" bakit: azt mondta a médiának, hogy „meglátogatom Putyint,

pénteken Oroszországba megyek”.

Alaszka ugyan egykor orosz terület volt, de II. Sándor cár 1867-ben eladta az Egyesült Államoknak.

Címlapról ajánljuk
ÉLŐ: Sporting Braga–Ferencváros 4-0
európa-liga, nyolcaddöntő, visszavágó

ÉLŐ: Sporting Braga–Ferencváros 4-0

A Ferencváros az első mérkőzésen 2–0-s előnyt szerzett, így lépett pályára a bragai visszavágón, a tét az Európa-liga legjobb nyolc csapata közé kerülés. A Braga az első negyedóra végén kiegyenlítette a hátrányát, így kezdődhetett minden elölről – aztán jött a harmadik gól is. A szünetben így összesítésben hátránnyal fordult a magyar csapat. Aztán a második félidőben a helyzet fokozódott...

Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Donald Trump amerikai elnök felszólította szövetségeseit, hogy katonai erővel segítsék a Hormuzi-szoros blokádjának feloldását. Az InfoRádió mindennek a világpolitikára gyakorolt hatásairól kérdezte Csizmazia Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársát.
inforadio
ARÉNA
2026.03.19. csütörtök, 18:00
Borvendég Zsuzsanna
a Mi Hazánk EP-képviselője, a párt képviselő-jelöltje
Most jött el a kegyelmi pillanat a választási rendszer megváltoztatásához?

Most jött el a kegyelmi pillanat a választási rendszer megváltoztatásához?

Kóczy Á. László és Sziklai R. Balázs a Portfolio.hu-n megjelent írásukban a 106 egyéni választókerület 19 vármegye és a főváros közötti felosztásának azon matematikai módszerét kereste, mellyel leginkább meg lehet felelni a választási törvény előírásának, miszerint az egyéni választókerület választásra jogosultjainak száma az országos választókerületi méret számtani átlagától maximum 15%-kal térhet el, és ha ez a különbség eléri a 20%-ot, kötelező a kiosztás módosítása. Egy matematikai probléma legoptimálisabb megoldására tettek javaslatot, s ennek során két hátrányos helyzetű vármegyétől elvennének egy-egy egyéni választókerületet, és azokat a szerencsés(ebb) helyzetű Pest vármegyének és Budapestnek adnák. Véleményem szerint az egyéni választókerületek számának – a listás helyek rovására történő – kettővel (108-ra) történő megemelése kézenfekvő megoldás lehetne. Továbbá úgy vélem, a választási rendszer átfogó kezelését az jelenthetné, ha a választás szabályait egy közvetlenül a nép által választott, erős legitimációjú köztársasági elnök alkotná meg egy erre létrehozott szűk grémium élén.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×