Péntek reggel ismét interjút adott a Kossuth rádiónak Orbán Viktor.

Ukrajna integrációja - az ellentmondás feloldása

Először arról az ellentmondásról szólt, amely aközött feszül, hogy szerinte megállították a magyarok Ukrajna EU-csatlakozását, António Costa ET-elnök szerint viszont épp megnyílt az út ezelőtt. Orbán Viktor leszögezte: ha nincs egyhangúság, nincs csatlakozás sem, a magyar kormányfő márpedig vétót emelt, amint "a Tienanmen téren a tankok ellen az egyetlen kínai".

Látja Ukrajna hősies küzdelmét, de "önmagunkat nem tesszük tönkre".

"Lehet beszélni számtalan együttműködésről, de az nem azonos a tagsággal" - szögezte le. "Egy nemzetközi jogot sértő katonai akció áldozatai, de ez mégiscsak egy háború. Nem szabad megengedni, hogy felvegyük a háborút az Európai Unióba" - ecsetelte.

Tisztázta, az EU "most akarja felvenni Ukrajnát", nem később, épp ebben látja a problémát, "közvetlen fenyegetésről beszélünk".

"Tudnunk kell egy országról, amelyet felveszünk, hogy az micsoda, mekkora, mik a határai. Az első kérdés, hogy van-e egy definiált entitás, identitás. Magyarország 93 ezer négyzetkilométer a dolgok jelenlegi állások szerint, nagyjából 10 millió emberrel. De ma senki sem tudja megmondani, mi Ukrajna, és azt sem tudni, mi marad belőle. Katonai megszállás alatt áll. Mindenki menekül el belőle" - folytatta a miniszterelnök.

A megoldás eddig a volt szovjet tagköztársaságok esetében az volt - és szerinte jó volt -, hogy először a NATO vette fel az országokat, amelyek biztonságát gyakorlatilag Amerika garantálta, aztán lehetett szó az EU-integrációs folyamatról. De mivel Ukrajnát nem lehet felvenni a NATO-ba, nem lehet rögzíteni a keleti határait.

"Én tudom, hogy Ukrajnának ez borzalmas hír, hogy nem veszik fel, de tudomásul kell venniük, hogy mit lehet és mit nem, nem lehet egy országot hitegetni" - szögezte le.

Brüsszel szerinte egyre inkább úgy viselkedik hatalmi központként, mint Moszkva, amely annyi évtizeden át utasításokat küldözgetett Magyarországra. "Ursula von der Leyen a brezsnyevesedés tüneteit mutatja" - említette Orbán Viktor.

Elsőként szerinte a térségünkbeli államok lennének az ukrán EU-csatlakozás elsődleges áldozatai, aztán viszont jönnének a többiek, egész a franciákig.

Tisza, vétó, energiahordozók

Kommentálta azt a felvetést is, amely szerint megkerülhetnék a magyar vétót az ügyben.

Ennek a brüsszeli munkának a része a Tisza Párt megalapítása, ezért neki "a Tisza és a DK gazdáival kell Brüsszelben vitatkoznia".

Megjegyezte azt is, nem is volt napirenden a másik vétó ügye - az orosz energiahordozókkal kapcsolatos. Ebben az ügyben Orbán Viktor megfogalmazása szerint "a szlovákok is csehül állnak". Még mindig vár azokra az érvekre a kormányfő, hogy miért kéne drágára cserélni az olcsó energiahordozókat. "Most hozunk egy rossz döntést, és 2028-ban háromszoros lesz a gázszámlánk?" - vetette fel.

Amennyiben a szankció megszületik, nem lehet majd hosszú távú, kedvező energiaszerződéseket kötni, ami felveti majd az árakat.

Pride

Arról is szólt, hogy Ursula von der Leyen felhívta a magyar hatóságok figyelmét arra, hogy ne bántsák a Pride felvonulást. "Mondom, Brezsnyev" - mondta.

Orbán Viktor szerint márpedig vannak jogszabályok, a jogalkotó leírta, mit fogad el és mit büntet. A jogszabályokhoz indoklások is csatlakoznak. A felvonuláshoz bejelentés kell, hiába mondják szerinte, hogy nem kell. Aki ezen tehát részt vesz, nem jár el szabályosan.

"Felnőtt emberek vagyunk, tartsuk be a jogszabályokat. Ha nem tartjuk be, számolni kell a következményekkel" - mondta.

A rendőrség szerinte így fel is oszlathatná a be nem jelentett utcai tömegrendezvényt, de ez nem Gyurcsány Ferenc országa, ahol elagyabugyálják a polgárokat. "A jogkövetkezmény nem érheti el a fizikai bántalmazás szintjét" - rögzítette.

Fővárosi nehézségek

Szerinte ha az ember ránéz a fővárosra, káoszt, dugót, csődöt és Pride-ot lát, sokaknak "ez az ízlése", ő ebbe nem akar beleszólni, mert csak egy polgár a sok közül, de a város "olyan vezetést érdemelne", hogy a városban "legyen jó élni".

Kapu Tibor

A kormány 2021-ben jelentette be a HUNOR programot, négy év után pedig Kapu Tibor személyében magyart küldött az űrbe. Orbán Viktor megfogalmazása szerint vannak olyanok, amiket sokak szerint "nem lehet", ilyen volt a Lánchíd és a Parlament építése is, ezeket annak idején szintén sokan kétkedve fogadták.

Emellett megjegyezte: Magyarországnak az űriparban részt kell vennie, komoly tudással rendelkező magyar cégek vannak, "az űrbiznisz Magyarország számára nem egy elérhetetlen terület, jó, ha a magyar vállalkozások magánalapon jelen vannak" - fogalmazott Orbán Viktor.