Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió elnöke, kancellárjelölt és Lars Klingbeil, a Német Szociáldemokrata Párt, az SPD társelnöke (j) nyilatkoznak koalíciós tárgyalásuk előtt, 2025. március 28-án az SPD berlini székházában.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

A német pénzügyminiszter beadta derekát: teljesítik a megemelt NATO-követelményt is

A NATO-tagállamok védelmi kiadásainak Donald Trump amerikai elnök által sürgetett 5 százalékra emelésére a reagálások alapján egyelőre semmi esély. Mark Rutte főtitkár a közelmúltban a lécet lejjebb tette, és GDP-arányosan az évi 3,5 százalékos ráfordítást tartotta reálisnak, amire a német pénzügyminiszter most áldását adta.

A német vezetők – élükön Friedrich Merz kancellárral és Boris Pistrorius védelmi miniszterrel – mindeddig konkrét emelési küszöböt nem említettek. Ugyanakkor mindketten azt hangsúlyozták, hogy a jelenlegi nemzetközi háborús helyzetben a lényeg nem is ez, hanem a NATO és ezen belül Németország védelmi képességének erősítése.

Ezzel kapcsolatban első ízben szólalt meg a pénzügyminiszter, akinek szava ebben a tekintetben döntő lehet. Lars Klingbeil, aki alkancellárként Merz helyettese is, a Rheinische Postnak nyilatkozva hangsúlyozta ugyan, hogy nem híve a „számháborúnak”, ugyanakkor kijelentette, hogy elengedhetetlen a német hadsereg, a Bundeswehr erősítése. A szociáldemokrata politikus közölte, hogy ebből a célból a védelmi kiadások évi 3,5 százalékos növelését lehetségesnek tartja. Szavai szerint kész arra, hogy az elkövetkező években az ország a bruttó hazai termék, a GDP 3,5 százalékát fordítsa védelmi célokra.

A miniszter ezzel kapcsolatban arra utalt, hogy az elmúlt három-négy évben sok minden megváltozott a világban. Ebből kiindulva kötelességének tartja a hozzájárulást ahhoz, hogy az emberek nagyobb biztonságban éljenek. Ebbe pedig most többet kell fektetni ^ jelentette ki.

„És ha ez a végén 3 százalékot jelent, akkor biztosítjuk a 3 százalékot, ha pedig 3,5 százalékot, akkor előteremtjük azt”

– hangsúlyozta Lars Klingbeil.

A tárcavezető megerősítette, hogy ebben az évben Németország a GDP két százalékát költi védelmi célokra. Ez azonban a jövőben növekedni fog – tette hozzá. Utalt a NATO jövő heti hágai csúcstalálkozójára, ahol a feltételezése szerint jóval magasabb számokról lesz szó. Azt ugyanakkor elutasította, hogy Hágában az állam- és kormányfők a védelmi kiadásokkal kapcsolatban csak olyan vitát folytassanak, amely pusztán a számokra összpontosít.

Mark Rutte főtitkár azt indítványozta, hogy a tagállamok kötelezzék el magukat a védelmi kiadások GDP-hez viszonyított legalább 3,5 százalékos évenkénti terhe mellett. A főtitkár javasolta azt is, hogy ezen felül további 1,5 százalékot tartalékoljanak a védelemmel kapcsolatos egyéb kiadásokra, például az infrastruktúrára. A holland főtitkár ugyanakkor dátumot egyelőre nem említett a célok megvalósításra, egy korábbi interjúban ugyanakkor „évekről” beszélt.

Donald Trump már első elnöki ciklusa alatt élesen bírálta a szövetségeseket, amiért nem teljesítik a régóta fennálló, a GDP 2 százalékában meghatározott védelmi kiadási kötelezettséget. Egy áprilisi NATO-jelentés szerint a 32 tagállamból nyolc még mindig nem érte el ezt a szintet. Magyarország nincs közöttük.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tervezőasztalon a bérlakásprogram: ez fogja lebontani a lakhatási válságot?

Tervezőasztalon a bérlakásprogram: ez fogja lebontani a lakhatási válságot?

A Portfolio Checklist tegnapi adásában többek között a hazai lakhatási válság kapcsán vettük górcső alá, hogy mennyiben enyhítheti a helyzetet a kormány tervezett bérlakásépítési programja, illetve a tömegesen üresen álló lakások hasznosítása. Babos Annamária építészmérnökkel, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium lakhatási szakmai tanácsadójával a szakma zászlóshajó eseményén, a múlt héten nagy sikerrel lezajlott Portfolio Future of Construction 2026 konferencián beszélgettünk, aki arra is kitért, hogy vajon a lakáspiacot érintő kormányzati intézkedések összességében hogyan hatnak majd az ingatlanárakra. (A megszólalás 19:01-nél indul.) A műsor első részében a minimálbér-emeléssel foglalkoztunk, amely az utóbbi öt év legalacsonyabb ütemű növekedését mutatja. Megnéztük, hogy mennyiben kompenzálják ezt a szerény mértékű javulást a személyi jövedelemadó terén várható változások, európai összevetésben mire elég mindez és mire számíthatunk az elkövetkezendő években az euróbevezetéshez vezető úton. Hornyák Józsefet, a Portfolio vezető elemzőjét kérdeztük a témában. Az adást, mint minden pénteken, tőkepiaci kitekintővel zártuk, ezúttal Anthropic felütéssel.Támogatott tartalom

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×