Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió elnöke, kancellárjelölt és Lars Klingbeil, a Német Szociáldemokrata Párt, az SPD társelnöke (j) nyilatkoznak koalíciós tárgyalásuk előtt, 2025. március 28-án az SPD berlini székházában.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

A német pénzügyminiszter beadta derekát: teljesítik a megemelt NATO-követelményt is

A NATO-tagállamok védelmi kiadásainak Donald Trump amerikai elnök által sürgetett 5 százalékra emelésére a reagálások alapján egyelőre semmi esély. Mark Rutte főtitkár a közelmúltban a lécet lejjebb tette, és GDP-arányosan az évi 3,5 százalékos ráfordítást tartotta reálisnak, amire a német pénzügyminiszter most áldását adta.

A német vezetők – élükön Friedrich Merz kancellárral és Boris Pistrorius védelmi miniszterrel – mindeddig konkrét emelési küszöböt nem említettek. Ugyanakkor mindketten azt hangsúlyozták, hogy a jelenlegi nemzetközi háborús helyzetben a lényeg nem is ez, hanem a NATO és ezen belül Németország védelmi képességének erősítése.

Ezzel kapcsolatban első ízben szólalt meg a pénzügyminiszter, akinek szava ebben a tekintetben döntő lehet. Lars Klingbeil, aki alkancellárként Merz helyettese is, a Rheinische Postnak nyilatkozva hangsúlyozta ugyan, hogy nem híve a „számháborúnak”, ugyanakkor kijelentette, hogy elengedhetetlen a német hadsereg, a Bundeswehr erősítése. A szociáldemokrata politikus közölte, hogy ebből a célból a védelmi kiadások évi 3,5 százalékos növelését lehetségesnek tartja. Szavai szerint kész arra, hogy az elkövetkező években az ország a bruttó hazai termék, a GDP 3,5 százalékát fordítsa védelmi célokra.

A miniszter ezzel kapcsolatban arra utalt, hogy az elmúlt három-négy évben sok minden megváltozott a világban. Ebből kiindulva kötelességének tartja a hozzájárulást ahhoz, hogy az emberek nagyobb biztonságban éljenek. Ebbe pedig most többet kell fektetni ^ jelentette ki.

„És ha ez a végén 3 százalékot jelent, akkor biztosítjuk a 3 százalékot, ha pedig 3,5 százalékot, akkor előteremtjük azt”

– hangsúlyozta Lars Klingbeil.

A tárcavezető megerősítette, hogy ebben az évben Németország a GDP két százalékát költi védelmi célokra. Ez azonban a jövőben növekedni fog – tette hozzá. Utalt a NATO jövő heti hágai csúcstalálkozójára, ahol a feltételezése szerint jóval magasabb számokról lesz szó. Azt ugyanakkor elutasította, hogy Hágában az állam- és kormányfők a védelmi kiadásokkal kapcsolatban csak olyan vitát folytassanak, amely pusztán a számokra összpontosít.

Mark Rutte főtitkár azt indítványozta, hogy a tagállamok kötelezzék el magukat a védelmi kiadások GDP-hez viszonyított legalább 3,5 százalékos évenkénti terhe mellett. A főtitkár javasolta azt is, hogy ezen felül további 1,5 százalékot tartalékoljanak a védelemmel kapcsolatos egyéb kiadásokra, például az infrastruktúrára. A holland főtitkár ugyanakkor dátumot egyelőre nem említett a célok megvalósításra, egy korábbi interjúban ugyanakkor „évekről” beszélt.

Donald Trump már első elnöki ciklusa alatt élesen bírálta a szövetségeseket, amiért nem teljesítik a régóta fennálló, a GDP 2 százalékában meghatározott védelmi kiadási kötelezettséget. Egy áprilisi NATO-jelentés szerint a 32 tagállamból nyolc még mindig nem érte el ezt a szintet. Magyarország nincs közöttük.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×