A Portfolio szakértőket kérdezett a Trump-vámok magyarországi hatásáról, akiknek a nyilatkozatát összegezve annyit állapított meg elöljáróban: ez nem jó, de nagyon sok múlik azon, a vámháború merre megy tovább, a bizonytalanság ebben ugyanis óriási.
Ismert, Donald Trump amerikai elnök április 2-án, a "felszabadítás napján" meghirdette az amerikai ipart védeni hivatott, történelmi léptékű és jelentőségű vámokat: az EU általános 20 százalékos vámot kapott exportjára, az autókra kivetett 25 százalékos tarifa pedig bár világszerte érvényes, Európát nagyon durván érintheti, ehhez jön hozzá a kivetett kínai vám is, ami az öreg kontinens iparát keményen próbára teszi.
Elemzők szerint az amerikai GDP-nek sem jó ez, 10 százalékos vámemelés 1 százalékos GDP-csökkenést jelenthet, Árokszállási Zoltán, az MBH Bank szakértője szerint a kumulatív hatások miatt 2-3 százalék is lehet a mínusz, annál is inkább, mert ezek az intézkedések nem maradnak válasz nélkül. Szerinte Magyarország sem úszhatja meg a jelentős lassító hatást, 2 százalék alatt maradhat a GDP emiatt. De lenne pozitív hatás is: mivel Magyarországon viszonylag olcsó a termelés, itt futtathatnak fel európai gyártókapacitásokat.
Varga Zoltán, az Equilor elemzője szerint az amerikai és a német exportunk is megsínyli a helyzetet, fél százalék mínuszt okoz a GDP-adatban, ugyanakkor hosszabb távon a világkereskedelem szereplői így vagy úgy, de alkalmazkodni fognak az új helyzethez.
Kiss Péter, az Amundi befektetési igazgatója összesen 0,9 százalékos elsőkörös és másodlagos hatással számol mínuszban, de 2026-ra még ő sem jósol.
A megkérdezett elemzők többsége átlagosan 0,1-0,5 százalékos mínuszt jósol a Trump-vámok és folyományaik miatt.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója arra mutatott rá, hogy a bejelentések az ipari termelést, az exportot és a beruházást egyaránt visszavetik.
Koncz Péter (Századvég) arra mutatott rá, hogy a magyar export 4,1 százaléka irányult tavaly közvetlenül az USA-ba, jelentős részben közúti járművek "keltek útra". Nagyobb bajt a közvetett hatások fognak jelenteni szerinte, de Európa akár találhat a kieső termelésre megfelelő felvevőpiacot, ez lesz a kulcskérdés.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő elemzője egy további közvetett hatásra mutatott rá: több exportpiacunk teljesítménye egyszerre csökkenhet.
Trippon Mariann (vezető elemző, CIB Bank) szerint a tartós és extrém bizonytalanság beeszi magát a hétköznapokba, a fogyasztást is visszaveti.
Ismert, a jelekre reagálva a kormány maga is lehúzta már 3,4 körüli GDP-növekedési várakozását 2,5-re.
Ami biztató, hogy 2026-ra még senki nem "vállal be" borúlátó jóslatot.
Eppich Győző, az OTP elemzési központjának közgazdásza is megszólalt, és vannak jó hírei is, szerinte csökkennek az olajárak, viszont erős maradhat az euró, és ha a "maradék" áruk Európában maradnak, a túlkínálat miatt az árak esni fognak, aminek dezinflációs hatása lehet.
Becsey Zsolt, az Unicredit elemzője szintén azt emelte ki, hogy a vámoknak lehet az infláció szempontjából egy olyan kedvező hatása, hogy az amerikai piacok helyett az európai piacon keresnek utat a termékek.
