Lerombolta az útjába kerülő svájci falu egy részét a Birch-gleccser. Szerdán hatalmas erővel zúdult le a régóta olvadó jégfolyás leszakadó darabja, nagy mennyiségű törmeléket magával sodorva. Az alpesi településen élőket és állataikat már május 19-én evakuálták, így már csak az épületekért aggódtak a helyiek. Blatten körülbelül 300 ember otthona volt. A lakosok szerint a falu majdnem 90 százalékában tett kárt a gleccser, ami a hatósági közlés szerint is részben elpusztította a települést. A korábbi evakuálás ellenére egy 64 éves férfit eltűntként keresnek. A helyi hatóságok támogatást kértek a svájci hadsereg katasztrófavédelmi egységétől.

Harangi Szabolcs geológus az InfoRádióban a tragédia nyomán arra emlékeztetett, hogy a település felett magasodó egyik hegycsúcs, Kleiner Nesthorn már korábban instabillá vált, és 90-es években is voltak már kisebb-nagyobb hegyomlások. A hegy kőzetdarabjai ráhullottak a gleccser jegére, és most ez okozott katasztrófát. A jelenségnek a az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézetének igazgatója szerint kétféle hatása volt: egyrészt egyfajta szigetelőként a jeget megóvta az erősebb olvadástól, így a gleccser felső része jobban olvadt, mint az alsó része, amelyen a törmelékek voltak, az kevésbé olvadt, másrészt óriási tömeg telepedett rá a gleccserre, és ez gravitációsan instabillá tette.

„A geológusok figyelték már jó néhány éve ezt a helyszínt, mert a jég napi 3-4 méter sebességgel ereszkedett le a meredek hegyoldalon. Azt is világosan lehetett látni, hogy micsoda tömeg van ezen a jégen. Az elmúlt hetekben kimutatták, hogy a Kleiner Nesthorn magassága több mint 100 méterrel csökkent, óriási mennyiségű kőhalom zúdult le a gleccserre” – mondta Harangi Szabolcs.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Daily Overview (@dailyoverview) által megosztott bejegyzés

Matthias Edener geológus hívta fel a figyelmet, hogy ez már olyan tömeg, amely bármelyik percben elindíthat egy hatalmas nagy törmeléklavinát, és ezért telepítettek ki több mint 300 ember a település száz házából, és néhány napra rá leszakadt a gleccser. „A nagy törmelékhalom – kőzetdarabok, jég, víz elegye – zúdult le úgy a völgyre, hogy felcsapott a völgy másik oldalán, és több tíz méterrel felmászott a szemben lévő hegy oldalára is, és vagy két kilométer hosszan, több tucat méter vastagon borítja most ezt a völgyet, elfedve a házaknak egy részét is” – magyarázta a geológus.

Arra is figyelmeztetett, hogy ezzel még nincs vége a veszélynek, mert a völgyben a Lanza folyó útját is elvágta a törmelékhalom, és egyfajta természetes gátként felduzzasztotta a vízfolyást. Így most amelyik blatteni házat nem sodorta el a kőzetár, az most éppen víz alatt van.

„Ha további esőzés jön, vagy egyszerűen ez a természetes gát nem tudja tartani ezt a víztömeget, akkor megindul az ár, viszi magával a törmeléket, és a lentebbi részeken fekvő településeket veszélyezteti”

– mondta Harangi Szabolcs, és jelezte, már meg is kezdődött a kitelepítés.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a svájci geológusok nem monitorozzák a gleccsert, akkor lett volna óriási a tragédia, mert a település lakóit is elsodorta volna a törmelékhalom. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kőzetlavina miatt regisztráltak a szeizmográfok hármas magnitúdójú földrengést, tehát nem az történt, hogy földrengés indította ezt el ezt az eseménysort, hanem a törmeléklavina okozott földmozgást is.