Az Európai Parlament plenáris ülésen az elnök hangsúlyozta: dolgoznak azon, hogy Ukrajna 2025-re minden csatlakozási fejezetet megnyisson, mert az EU-tagság a legjobb biztosíték egy igazságos és tartós békére.

Von der Leyen szerint Európa sorsdöntő pillanat előtt áll: az ukrajnai háború kimenetele nemzedékekre meghatározza a jövőt. Egy rossz béke újabb orosz agressziót hozhatna, míg egy igazságos, tartós béke biztosíthatja Ukrajna szuverenitását és Európa biztonságát. Ezért mindent meg kell tenni Ukrajna megerősítéséért - hangoztatta.

„Vlagyimir Putyin orosz elnök rá akarja kényszeríteni Ukrajnát az elfogadhatatlan elfogadására. Feladatunk tehát az, hogy segítsünk Ukrajnának erősnek maradni, szembeszállni Putyin megfélemlítésével, és olyan béketárgyalásokat kieszközölni, amelyek a saját feltételein alapulnak” – emelte ki.

A bizottság elnöke három fő prioritást vázolt fel Ukrajna támogatásával kapcsolatban:

• a védelmének támogatása,
• az orosz fosszilis energiától való teljes függetlenedés, és
• Ukrajna EU-csatlakozásának felgyorsítása.

Az első cél érdekében Ukrajnának elég erősnek kell lennie, hogy elrettentse a jövőbeli támadásokat. Európa eddig 50 milliárd euró katonai támogatást adott, de most a védelmi ipar integrációjára és az ukrán hadiiparba történő közvetlen befektetésekre kell áttérni, különös hangsúlyt fektetve a technológiára és az innovációra, hogy Ukrajna „megemészthetetlen” legyen minden támadó számára – taglalta.

Kiemelte, hogy Oroszország háborús képességeinek gyengítését kell elérni az energiafüggőség csökkentésével. Az orosz fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételek kulcsfontosságúak Putyin hadigépezetéhez, ezért le kell állítani az orosz energiaimport finanszírozását. Már jelentősen csökkent az import – havi 12 milliárd euróról 1,8 milliárdra – de tovább kell haladni, mert Oroszország nem megbízható partner, és a függőség veszélyezteti Európa biztonságát és gazdaságát – fejtette ki.

Felhívta a figyelmet, hogy jelentősen csökkent az orosz energiaimport: a gáz 45-ről 13 százalékra esett vissza, az energiamegtakarításnak, megújulóknak és nemzetközi partnerek segítségének köszönhetően.

Hangsúlyozta, hogy 2025 végéig be kell tiltani az orosz fosszilis tüzelőanyagok spotpiaci importját, és 2027 végéig megszüntetni az összes megmaradt orosz gázimportot, legyen szó vezetékes vagy cseppfolyósított gázról, emellett pedig szigorítani kell az orosz árnyékflotta ellenőrzését. „Az orosz fosszilis energia kora Európában hamarosan véget ér” – szögezte le.

Ursula von der Leyen hangsúlyozta: fel kell gyorsítani Ukrajna útját az uniós tagság felé. Ez nem csak Ukrajna törekvése, ez lehet a legerősebb biztonsági garancia, a tartós béke garanciája. Mint mondta, ez volt a központi témája a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Rómában folytatott tárgyalásának is. Hozzátette: idén szeretnék megnyitni az összes tárgyalási fejezetet Ukrajnával.

„Brüsszel közvetlen hadviselő féllé akar válni”

A gyorsított ukrán uniós csatlakozás elképzelése valójában a brüsszeli háborús pszichózis legújabb fejezete: nem a bővítésről, nem a békéről szól, hanem arról, hogy Brüsszel a háború finanszírozása utáni már közvetlen hadviselő féllé akar válni – jelentette ki Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője az Európai Parlament plenáris ülésén.

Kiemelte: a brüsszeli bürokraták a háborús doktrínát erőltetik, nem az ukránok sorsa érdekli őket, hanem nagyhatalmasdit akarnak játszani, és bármi áron, katonailag akarják megnyerni a háborút.

„Az európai emberek viszont változatlanul békét akarnak, nem háborút. Az európaiak nem kérnek a katasztrofális gazdasági következményekkel járó gyorsított ukrán uniós csatlakozásból. Mi magyarok nem fogjuk engedni, hogy a fejünk felett döntsenek Brüsszelben, mi nem félünk megkérdezni az emberek véleményét, ezért tartunk véleménynyilvánító szavazást Magyarországon a gyorsított urán csatlakozásról” – zárta felszólalását a képviselő.

Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője felszólalásában kiemelte: több mint 150 milliárd euró támogatást küldött az EU Ukrajnának, mindeközben azonban százezrek vesztek oda a fronton és háború befejezése se került közelebb. "Ez az európai stratégia kudarcos mérlege" - mutatott rá.

Véleménye szerint az Európai Uniónak határozottan a mielőbbi tűzszünet és tartós béke elérése érdekében kellene aktívan fellépnie, támogatnia az erre irányuló diplomáciai erőfeszítéseket. „Annak idején, a második világháború végén ezért hozták létre az EU-t az alapító atyák és erre van Ukrajna lakosságának most leggyorsabban szüksége” – tette hozzá egybek mellett.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós intézmények - élükön a balliberális és néppárti koalícióval - az európai védelmi képességek fejlesztésének jogos célját is arra használják fel, hogy még több fegyvert és pénzt juttassanak Ukrajnának, holott ez nem szolgálja Európa valódi érdekét. Ugyanígy nem lenne Európa érdeke az sem, hogy kizárólag politikai megfontolások alapján, gyorsított eljárásban már 2030-ig csatlakozhasson Ukrajna, sőt, még a teljes jogú csatlakozás előtt megnyissák számára az uniós belső piacot, miközben Ukrajna egyetlen csatlakozási feltételnek sem felel meg.

„Erről most mégsem esik szó, pedig kettős mércének az unió bővítéspolitikájában nincs helye.

Az uniós döntéshozóknak az európai emberek érdekeit kell képviselniük, a magyar emberek feje felett erről a kérdésről nem dönthetnek” – zárta felszólalását Gál Kinga.