Infostart.hu
eur:
355.25
usd:
308.28
bux:
133670.96
2026. június 7. vasárnap Róbert
Hszi Csin-ping kínai elnök a legfőbb politikai tanácsadó szervnek számító 14. Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület (KNPTT) záróülésén a pekingi Nagy Népi Csarnok üléstermében 2025. március 10-én. A KNPTT a kínai parlament népfront jellegű tanácsadó testülete, amelynek ülésezése párhuzamosan halad a törvényhozás, az Országos Népi Gyűlés évenkénti ülésszakával.
Nyitókép: MTI/EPA/Vu Hao

Feszültségekkel teli pillanatban küldött üzenetet az EU-nak a kínai elnök

A stabil és kiegyensúlyozott kínai-európai viszony nemcsak a kölcsönös sikerek záloga, hanem a világ számára is iránymutató lehet - hangsúlyozta Hszi Csin-ping kínai államfő a Kína és az Európai Unió közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulója alkalmából az EU vezetőinek küldött üzenetében.

Úgy fogalmazott: a kétoldalú viszony mára a világ egyik legbefolyásosabb kapcsolatrendszerévé vált, amely jelentős mértékben hozzájárult a globális békéhez és fejlődéshez. Hangsúlyozta: a jelenlegi kihívásokkal teli időszakban különösen fontos az igazságosság védelme, az egyoldalú nyomásgyakorlás elutasítása és a globális kihívások közös kezelése.

Az Európai Unió vezetői szintén üdvözlő üzenetet küldtek a kínai államfőnek, amelyben kiemelték: Kína történelmi gazdasági fejlődést ért el, az EU-val való együttműködés pedig kölcsönös jólétet hozott.

Ugyanezen a napon a kínai külügyminisztérium bejelentette:

Kína és az Európai Parlament közös megegyezéssel úgy döntött, hogy a kölcsönös cserekapcsolatokra vonatkozó korlátozásokat egyidejűleg és teljes körűen megszünteti

- közölte Lin Csien, a tárca szóvivője. A korlátozásokat 2021-ben vezették be: az Európai Unió szankciókat rendelt el Kínával szemben emberi jogi aggályokra hivatkozva, amelyre Peking válaszul uniós parlamenti képviselőket, intézményeket és kutatóintézeteket helyezett szankciós listára.

Lin emlékeztetett: az elmúlt öt évtized során az éves kétoldalú kereskedelmi forgalom 2,4 milliárd amerikai dollárról 785,8 milliárdra nőtt, és gazdasági szimbiózis alakult ki a két fél között. Úgy értékelte, hogy a felek "többoldalú koordinációja" - különösen az éghajlatváltozás elleni fellépés terén - jelentős mértékben hozzájárult a világ stabilitásához és fejlődéséhez. A szóvivő szerint a kapcsolatok alapját a kölcsönös tisztelet és a különbségek elfogadása képezi, ami lehetővé tette a nyitottságon és együttműködésen alapuló viszony kialakítását.

A jelenlegi nemzetközi helyzetben - amikor az egyoldalúság és a protekcionizmus megingatja a globális rendet - Kína továbbra is lehetőséget lát az uniós együttműködésben.

"Az egyetértés többszörösen felülmúlja a nézeteltéréseket, az együttműködés esélyei meghaladják a kockázatokat"

- fogalmazott Lin, hozzátéve, hogy Kína és az EU együttesen a világ GDP-jének több mint egyharmadát, a globális kereskedelem több mint egynegyedét teszi ki. "Ha a két fél a nyitottságot és az érdekazonosságra épülő párbeszédet választja, nem alakul ki blokkokra szakadt világrend, és a gazdasági globalizáció sem torpan meg" - emelte ki.

A szóvivő hangoztatta: Kína üdvözölné, ha António Costa, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke "egy megfelelő időpontban" látogatást tenne Pekingben. Emlékeztetett arra, hogy az év folyamán a felek várhatóan stratégiai, gazdasági, kereskedelmi, környezeti és digitális kérdésekben folytatnak magas szintű egyeztetéseket.

Címlapról ajánljuk

Fontos határidő közeleg és a nyugdíjasoknak sok pénzük múlhat rajta

Június 30-ig van lehetőségük az elmúlt évi szabályok szerinti nyugellátás igénybevételére azoknak, akik a 2025-ös nyugdíj-megállapítás mellett döntenek. Fontos kritérium, hogy a teljes öregségi nyugdíjhoz a nyugdíjkorhatár elérésére és legalább 20 év szolgálati időre van szükség.
Kötelező bérsávok? Fizetések az álláshirdetésben? – Eloszlatjuk a bértranszparencia tévhiteit

Kötelező bérsávok? Fizetések az álláshirdetésben? – Eloszlatjuk a bértranszparencia tévhiteit

Ma jár le az Európai Unió bértranszparencia irányelvének átültetésére rendelkezésre álló határidő. Miközben a vállalatok többsége a magyar szabályozás megjelenésére vár, egyre több szakmai beszélgetésen tapasztalom, hogy a figyelem elsősorban a kötelezettségekre irányul. Lesznek-e kötelező bérsávok? Meg kell-e jeleníteni a fizetést az álláshirdetésekben? Mikor és milyen adatokat kérhet majd a munkavállaló? Ezek fontos kérdések, de HR vezetőként egyre inkább azt érzem, hogy a bértranszparencia kapcsán nem ezek jelentik a valódi kihívást. Az elmúlt hónapokban számos vállalatnál, vezetői fórumon és szakmai egyeztetésen ugyanazzal a problémával találkoztam: sok szervezet nem a szabályozás miatt bizonytalan, hanem azért, mert saját maga számára sem tud minden esetben egyértelmű választ adni arra, hogy mi alapján alakultak ki a jelenlegi bérviszonyok. A bértranszparencia ugyanis valójában nem a bérek nyilvánosságáról szól, sokkal inkább arról, hogy egy szervezet képes-e következetesen és hitelesen megindokolni a döntéseit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×