A tajvani tőzsde közel 10 százalékos zuhanással reagált az Egyesült Államok által bejelentett új importvámokra az első kereskedési napon (a tőzsde zárva volt múlt hét csütörtökön és pénteken). A 32 százalékos vámtétel bevezetését Donald Trump amerikai elnök azzal indokolta, hogy Tajvan az egyik legnagyobb kereskedelmi többlettel rendelkezik az USA-val szemben - írja a Reuters híradása nyomán a Portfolio.

A csütörtök-pénteki piaci szünetet követően hétfőn, a LSEG adatai szerint a tajvani részvényindex 1990 óta nem látott mértékű egy napos zuhanást produkált. A kormány pénteken 88 milliárd tajvani dollár (2,65 milliárd USD) értékű támogatási csomagot jelentett be az érintett vállalatok megsegítésére.

Laj Ching-te tajvani elnök X-profilján közzétett posztjában hangsúlyozza, hogy a szigetország nem kíván megtorló vámokat bevezetni, és a kétoldalú "nulla vám" rendszerből kiindulva szeretnének tárgyalni.

Posztjában hozzátette: "Tajvan versenyképességének biztosítása érdekében növeljük az amerikai importot és egyéb intézkedéseket hozunk. Együttműködve egy közös prosperitás aranykorát hozzuk el".

A tajvani gazdaság fő húzóereje, az elektronikai félvezetők nem szerepelnek Donald Trump vámemelési listáján, az ország kereskedelemfüggő gazdasága erősen támaszkodik a globális elektronikai ellátási láncban betöltött szerepére.

A TSMC chipgyártó és a Foxconn elektronikai gyártó részvényei is megközelítőleg 10 százalékot estek, ez pedig aktiválta a tőzsde automatikus kereskedés-leállító mechanizmusát. Tajvan pénzügyi felügyelete a piaci turbulencia kezelésére a rövidre eladások ideiglenes korlátozását vezette be erre a hétre. A tőzsde elnöke, Sherman Lin közölte, hogy

ha szükséges, akkor további stabilizációs lépéseket tesznek, emellett megkérte a befektetőket, hogy bízzanak a tajvani vállalatokban és a kormányban.

A Mega Financial értékpapír-befektetési részlegének alelnöke, Allen Huang szerint a legrosszabb forgatókönyv esetén 50 százaléknál nagyobb a recesszió esélye.

Vasárnak "alulsúlyozásra" minősítette le Tajvant az ázsiai piaci allokációiban a Goldman Sachs piaci érzékenységre és az amerikai exportnak való nagyfokú kiszolgáltatottsága miatt.