Infostart.hu
eur:
385.31
usd:
331.96
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Orosz katonák felvonulása a győzelem napi díszszemlén a moszkvai Vörös téren 2022. május 9-én. Oroszországban május 9-én ünneplik a náci Németország felett a II. világháborúban aratott győzelem 77. évfordulóját.
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Hírszerzés: Vlagyimir Putyin tesztelni akarja, hogy a NATO életbe lépteti-e az 5. cikkelyt

A holland védelmi miniszter szerint egy évvel az ukrajnai tűzszünet vagy esetleg békekötés után az oroszok már csapatokat vonultathatnak fel egy másik, ezúttal NATO-tagország határai mentén.

Ruben Brekelmans pár napja a hollandiai Baarn városában mondott beszédében, amelyet a Defence News ismertetett, egyebek közt azt mondta: adott esetben nehéz lenne eldönteni, hogy az oroszok csak egy hadgyakorlat miatt vonják-e össze a csapataikat, vagy ez már valójában egy invázió előkészítése. Ez az Ukrajna elleni támadás egyik legfontosabb tanulsága. A holland hírszerzés értesüléseire hivatkozva a miniszter elmondta, hogy Moszkva mindenképpen tesztelni akarja, vajon a NATO tényleg az alapokmány 5. cikkelye szerint cselekedne-e, ha az egyik tagállamát támadás érné.

„Hollandia biztonságát az atlanti szövetség garantálja. Ha bennünket támadás érne, akkor az elvben a szervezet minden tagja ellen is irányulna. Ha mi elvárjuk ezt, nekünk is harcba kell szállnunk, ha egy másik tagállamot ér agresszió” – nyomatékosította a holland álláspontot a miniszter.

EDE, THE NETHERLANDS - SEPTEMBER 21: Ruben Brekelmans, Minister of Defense of The Netherlands during the memorial service at the Ginkelse Heide near Ede during the annual memorial of the World War II operation Market Garden on September 21, 2024 in Ede, Netherlands. (Photo by Sjoerd van der Wal/Getty Images)
Ruben Brekelmans holland védelmi miniszter. Fotó: Sjoerd van der Wal/Getty Images

Márpedig a német és a dán hírszerzés is olyan információkat szerzett, hogy Vlagyimir Putyin legkésőbb 2030-ig próbára akarja tenni a NATO kollektív biztonsági rendszerét. A dán katonai felderítés (DDIS) szerint az oroszok egy esetleges ukrajnai tűzszünet vagy békekötés után nem sokkal ismét háborút indíthatnak. Egy éven belül a Baltikumban robbantanának ki újabb fegyveres konfliktust. Vlagyimir Putyin már többször kijelentette, hogy vissza akarja állítani az egykori Szovjetunió határait és befolyási övezeteit.

„Bár nem ismerjük pontosan Putyin elnök terveit, de abban biztosak vagyunk, hogy a következő ország, amit meg akar támadni, az egy NATO-tagállam lesz” – hangsúlyozta a holland védelmi miniszter. Brekelmans Moszkva háborús készülődését azzal igazolta, hogy az orosz gazdaság lényegében már teljesen átállt a haditermelésre. Emellett az országnak komoly problémákat okozhatnak az ukrajnai frontokról visszatérő, súlyosan traumatizált katonák tízezrei. Sokkal egyszerűbb, ha egy újabb háborúba küldik őket, főleg, hogy ehhez lenne bőven fegyver és hadfelszerelés.

„Putyinnak megvan a szándéka, a képessége és a motivációja ahhoz, hogy agresszív politikáját az ukrán háború után is folytassa”

– mondta Brekelmans. A holland miniszter ezért azt sürgette, hogy a háborút olyan biztonsági garanciákkal zárják le, amelyek hosszú távon biztosíthatják Európa békéjét. Szerinte ilyen biztosítékokra most még inkább szükség van, hiszen Donald Trump teljesen kiszámíthatatlan, az öreg kontinens országai pedig még nem készültek fel teljesen saját maguk védelmére.

A Királyi Holland Hadsereg 11. Légiroham Dandárjának katonái egy NATO hadgyakorlaton. A hágai kormány haderő létszámát a jelenlegi 74 ezerről legalább 200 ezerre akarja növelni. Ennek a harmadát tartalékosok adnák.
A holland hadsereg katonái egy NATO-hadgyakorlaton. A hágai kormány a haderő létszámát a jelenlegi 74 ezerről legalább 200 ezerre akarja növelni. Ennek a harmadát tartalékosok adnák. Fotó: Getty Images

„A helyzet szinte már nem is lehetne súlyosabb” – folytatta Rubens Brekelmans. Szerinte Hollandia naponta tapasztalja az orosz hibrid hadviselés következményeit. Egymást érik a kórházak és a kikötők elleni kibertámadások, ismeretlen drónok repkednek a katonai bázisok közelében, állítólagos halászbárkák fényképezik az olajipari létesítményeket, miközben civilnek látszó hajók titokban feltérképezik az északi-tengeri a szélerőműveket, valamint a víz alatt futó kommunikációs kábeleket és gázvezetékeket. "Hollandia nem békében, hanem a háború előtti, szürke zónában él" – figyelmeztetett a védelmi miniszter. Majd hozzátette: „Mi még nem állunk hadban az oroszokkal, de ők velünk már igen.”

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.

Napelemes pályázat: február 2-től lehet jelentkezni, kijöttek a részletek

A kormány honlapján kijöttek a pályázat részletei: minden, már napelemmel rendelkező, vagy annak telepítését vállaló család 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphat energiatároló rendszerek telepítésére. Egy két és fél oldalas formanyomtatványt kell kitölteni, a pályázatot február 2-től lehet benyújtani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×