Infostart.hu
eur:
386.42
usd:
332.47
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Az Európai Parlament épülete Strasbourgban a júniusi választások eredményeképpen létrejövő EP alakuló ülése napján, 2024. július 16-án.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

EP-állásfoglalás: az EU immár Ukrajna első számú stratégiai szövetségese

Két, Ukrajnával kapcsolatos állásfoglalást is elfogadott az Európai Parlament szerdán.

Az Európai Uniónak hozzá kell járulnia Ukrajna erős biztonsági garanciáihoz, hogy "elrettentse Oroszországot a további agressziótól" - szögezi le szerdán elfogadott állásfoglalásában az Európai Parlament. A 442 szavazattal, 98 ellenszavazat és 126 tartózkodás mellett elfogadott dokumentumban az uniós törvényhozó testület kijelenti, hogy az EU immár Ukrajna első számú stratégiai szövetségese, és segítenie kell az országot önvédelmi jogának fenntartásában.

Az EP-képviselők üdvözlik a március 11-én bejelentett 30 napos tűzszüneti javaslatot, és "elvárják", hogy Oroszország elfogadja azt, és ennek megfelelően beszüntesse minden támadását az ukrán civil lakosság, az infrastruktúra és az ország területe ellen. Az állásfoglalást megszavazók ellenzik az Ukrajna vezetése elleni zsarolási kísérleteket, amelyek célja egy úgynevezett "békemegállapodás" kikényszerítése.

A dokumentumban az is áll, hogy az európai biztonságról nem lehet tárgyalni az EU jelenléte nélkül, és a képviselők üdvözlik a "hajlandók koalíciójának" elindítását egy esetleges, Európa által vezetett békemegállapodás végrehajtására.

Megdöbbenésüknek adnak hangot ugyanakkor az Egyesült Államok kormányának Oroszországgal szembeni megbékélési politikája, valamint szövetségesek célba vétele miatt.

A szöveg szerint a képviselők "ragaszkodnak ahhoz", hogy Ukrajna jövője az EU-ban van, és szorgalmazzák a csatlakozási tárgyalások felgyorsítását. Miközben felszólítják az EU-t, hogy készüljön fel Ukrajna háború utáni újjáépítésére új finanszírozási forrásokkal, a képviselők rámutatnak arra, hogy Oroszországnak kell megfizetnie az Ukrajnában okozott hatalmas károkat. Az EU-szankciók alá vont orosz állami vagyoneszközöket el kell kobozni, és Ukrajna védelmére, valamint újjáépítésére kell fordítani - olvasható az állásfoglalásban.

Az Európai Parlament emellett hatékonyabb szankciók bevezetését sürgeti Oroszország ellen, valamint korlátozó intézkedések alkalmazását minden olyan entitás ellen, amely elősegíti a szankciók megkerülését, illetve katonai és kettős felhasználású technológiákat szállít az orosz hadiipari komplexumnak.

Azonnali cselekvés az EU biztonságáért

Állásfoglalást fogadott el az Európai Parlament a strasbourgi plenáris ülésen szerdán, és ebben felszólította az Európai Uniót, hogy "haladéktalanul cselekedjen" saját biztonságának biztosítása érdekében.

Az állásfoglalást megszavazó 419 képviselő (204-en ellene szavaztak, 46-an tartózkodtak) szerint ennek érdekében meg kell erősíteni az együttműködést a hasonlóan gondolkodó partnerekkel, valamint csökkenteni kell az EU-n kívüli országoktól való függőséget.

A dokumentumban a képviselők úgy vélték, hogy az európai védelem megerősítését célzó,

az Európai Bizottság által jövő héten bemutatandó konkrét cselekvési terveknek, "a háborús időszakot idéző" fellépéseknek kell lenniük. Üdvözölték az EU felfegyverzésére vonatkozó uniós tervet is.

Az állásfoglalás szerint Európa békéjének és stabilitásának megteremtése érdekében az EU-nak támogatnia kell Ukrajnát, miközben saját ellenálló képességét is növelnie kell. A dokumentum kiemeli, hogy Európa a hidegháború vége óta a legsúlyosabb katonai fenyegetéssel néz szembe területi integritásának szempontjából.

A parlament felszólította az EU-tagállamokat, a nemzetközi partnereket és a NATO-tagországokat, hogy szüntessék meg az Ukrajnába szállított nyugati fegyverek használatára vonatkozó korlátozásokat, és engedélyezzék azok bevetését oroszországi katonai célpontok ellen.

Az állásfoglalás szerint továbbá Oroszország és szövetségesei - Fehéroroszország, Kína, Észak-Korea és Irán - az EU számára "a legjelentősebb közvetlen és közvetett fenyegetést" jelentik.

Az EP-képviselők aggodalmukat fejezték ki az új amerikai kormány közelmúltbeli nyilatkozatai miatt - amelyek szerintük növelték az EU biztonsági helyzetével kapcsolatos bizonytalanságot -, valamint határozottan elítélik az Egyesült Államok "fenyegetéseit" Grönland ellen.

A parlament szerint az EU védelmi erőfeszítései nem maradhatnak méretükben korlátozottak, széttagoltak és lassúak, és növelni kell a katonai, ipari, technológiai és hírszerzési együttműködést.

Az EU-nak emellett gyorsabb és hatékonyabb eljárásokra van szüksége háború vagy nagyszabású biztonsági válság esetén. Az állásfoglalásban hangsúlyozták az EU-NATO együttműködés fontosságát, de felszólítottak olyan, egy teljes értékű európai védelmi pillér létrehozására a NATO-n belül, amely szükség esetén önállóan is képes cselekedni.

Az EP-képviselők szerint az EU-nak hosszú távú védelmi stratégiára van szüksége, valamint növelnie kell a közös katonai beszerzéseket a tagállamokból. Javasolták a védelmi döntéshozatal egyszerűsítését, egy védelmi miniszteri tanács létrehozását és a minősített többségi szavazás bevezetését is, kivéve a katonai műveleteket.

Az EP arra figyelmeztetett, hogy jelentős beruházások nélkül sem Ukrajna katonai támogatása, sem az EU saját biztonsága nem garantálható. Ezért innovatív finanszírozási megoldásokat, például egy európai védelmi kötvényrendszert javasoltak a katonai fejlesztések finanszírozására.

Címlapról ajánljuk

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×