Infostart.hu
eur:
386.42
usd:
332.02
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Az Európai Parlament épülete Strasbourgban a júniusi választások eredményeképpen létrejövő EP alakuló ülése napján, 2024. július 16-án.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

EP-állásfoglalás: az EU immár Ukrajna első számú stratégiai szövetségese

Két, Ukrajnával kapcsolatos állásfoglalást is elfogadott az Európai Parlament szerdán.

Az Európai Uniónak hozzá kell járulnia Ukrajna erős biztonsági garanciáihoz, hogy "elrettentse Oroszországot a további agressziótól" - szögezi le szerdán elfogadott állásfoglalásában az Európai Parlament. A 442 szavazattal, 98 ellenszavazat és 126 tartózkodás mellett elfogadott dokumentumban az uniós törvényhozó testület kijelenti, hogy az EU immár Ukrajna első számú stratégiai szövetségese, és segítenie kell az országot önvédelmi jogának fenntartásában.

Az EP-képviselők üdvözlik a március 11-én bejelentett 30 napos tűzszüneti javaslatot, és "elvárják", hogy Oroszország elfogadja azt, és ennek megfelelően beszüntesse minden támadását az ukrán civil lakosság, az infrastruktúra és az ország területe ellen. Az állásfoglalást megszavazók ellenzik az Ukrajna vezetése elleni zsarolási kísérleteket, amelyek célja egy úgynevezett "békemegállapodás" kikényszerítése.

A dokumentumban az is áll, hogy az európai biztonságról nem lehet tárgyalni az EU jelenléte nélkül, és a képviselők üdvözlik a "hajlandók koalíciójának" elindítását egy esetleges, Európa által vezetett békemegállapodás végrehajtására.

Megdöbbenésüknek adnak hangot ugyanakkor az Egyesült Államok kormányának Oroszországgal szembeni megbékélési politikája, valamint szövetségesek célba vétele miatt.

A szöveg szerint a képviselők "ragaszkodnak ahhoz", hogy Ukrajna jövője az EU-ban van, és szorgalmazzák a csatlakozási tárgyalások felgyorsítását. Miközben felszólítják az EU-t, hogy készüljön fel Ukrajna háború utáni újjáépítésére új finanszírozási forrásokkal, a képviselők rámutatnak arra, hogy Oroszországnak kell megfizetnie az Ukrajnában okozott hatalmas károkat. Az EU-szankciók alá vont orosz állami vagyoneszközöket el kell kobozni, és Ukrajna védelmére, valamint újjáépítésére kell fordítani - olvasható az állásfoglalásban.

Az Európai Parlament emellett hatékonyabb szankciók bevezetését sürgeti Oroszország ellen, valamint korlátozó intézkedések alkalmazását minden olyan entitás ellen, amely elősegíti a szankciók megkerülését, illetve katonai és kettős felhasználású technológiákat szállít az orosz hadiipari komplexumnak.

Azonnali cselekvés az EU biztonságáért

Állásfoglalást fogadott el az Európai Parlament a strasbourgi plenáris ülésen szerdán, és ebben felszólította az Európai Uniót, hogy "haladéktalanul cselekedjen" saját biztonságának biztosítása érdekében.

Az állásfoglalást megszavazó 419 képviselő (204-en ellene szavaztak, 46-an tartózkodtak) szerint ennek érdekében meg kell erősíteni az együttműködést a hasonlóan gondolkodó partnerekkel, valamint csökkenteni kell az EU-n kívüli országoktól való függőséget.

A dokumentumban a képviselők úgy vélték, hogy az európai védelem megerősítését célzó,

az Európai Bizottság által jövő héten bemutatandó konkrét cselekvési terveknek, "a háborús időszakot idéző" fellépéseknek kell lenniük. Üdvözölték az EU felfegyverzésére vonatkozó uniós tervet is.

Az állásfoglalás szerint Európa békéjének és stabilitásának megteremtése érdekében az EU-nak támogatnia kell Ukrajnát, miközben saját ellenálló képességét is növelnie kell. A dokumentum kiemeli, hogy Európa a hidegháború vége óta a legsúlyosabb katonai fenyegetéssel néz szembe területi integritásának szempontjából.

A parlament felszólította az EU-tagállamokat, a nemzetközi partnereket és a NATO-tagországokat, hogy szüntessék meg az Ukrajnába szállított nyugati fegyverek használatára vonatkozó korlátozásokat, és engedélyezzék azok bevetését oroszországi katonai célpontok ellen.

Az állásfoglalás szerint továbbá Oroszország és szövetségesei - Fehéroroszország, Kína, Észak-Korea és Irán - az EU számára "a legjelentősebb közvetlen és közvetett fenyegetést" jelentik.

Az EP-képviselők aggodalmukat fejezték ki az új amerikai kormány közelmúltbeli nyilatkozatai miatt - amelyek szerintük növelték az EU biztonsági helyzetével kapcsolatos bizonytalanságot -, valamint határozottan elítélik az Egyesült Államok "fenyegetéseit" Grönland ellen.

A parlament szerint az EU védelmi erőfeszítései nem maradhatnak méretükben korlátozottak, széttagoltak és lassúak, és növelni kell a katonai, ipari, technológiai és hírszerzési együttműködést.

Az EU-nak emellett gyorsabb és hatékonyabb eljárásokra van szüksége háború vagy nagyszabású biztonsági válság esetén. Az állásfoglalásban hangsúlyozták az EU-NATO együttműködés fontosságát, de felszólítottak olyan, egy teljes értékű európai védelmi pillér létrehozására a NATO-n belül, amely szükség esetén önállóan is képes cselekedni.

Az EP-képviselők szerint az EU-nak hosszú távú védelmi stratégiára van szüksége, valamint növelnie kell a közös katonai beszerzéseket a tagállamokból. Javasolták a védelmi döntéshozatal egyszerűsítését, egy védelmi miniszteri tanács létrehozását és a minősített többségi szavazás bevezetését is, kivéve a katonai műveleteket.

Az EP arra figyelmeztetett, hogy jelentős beruházások nélkül sem Ukrajna katonai támogatása, sem az EU saját biztonsága nem garantálható. Ezért innovatív finanszírozási megoldásokat, például egy európai védelmi kötvényrendszert javasoltak a katonai fejlesztések finanszírozására.

Címlapról ajánljuk
Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Szakadatlan a feszültség a Közel-Keleten. Sajtóhírek szerint Donald Trump több opciót is mérlegelhet egy Irán elleni esetleges katonai beavatkozás kapcsán, miközben a teheráni rezsim brutálisan lép fel az országszerte zajló tüntetésekkel szemben. A német hatóságok arra figyelmeztetik a légitársaságokat, hogy kerüljék el az iráni légteret, a brit kormány pedig ideiglenesen bezáratta teheráni nagykövetségét a Politico értesülései szerint.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×