Infostart.hu
eur:
365.23
usd:
324.31
bux:
143682.55
2026. október 6. kedd Brúnó, Renáta
Nyitókép: Unsplash

Donald Trump kiadta a parancsot: stratégiai kriptoalapot kell létrehozni

Habár az elnök korábban kifejezetten ellene volt a kriptoeszközöknek, most mégis ezekkel diverzifikálná az Egyesült Államok stratégiai tartalékát.

Kriptotartalék létrehozását jelentette be vasárnap Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke. A stratégia tartalékban nem csak a bitcoin, hanem több más kriptovaluta került bele. A kriptotőzsdék sokszor ellentétesen mozognak a hagyományos tőzsdékkel, a befektetők ezért is szeretik ezeket az eszközöket.

„Néhány évvel ezelőtt Donald Trump még nagy ellensége volt a kriptoeszközöknek, gyakorlatilag azt mondta, hogy a bitcoin egy átverés. Aztán jött az elnökválasztási kampány, amiben már kriptobarát elnökjelöltként mutatta be magát, egyrészt mert ezzel széles választóközönséget tudott megnyerni magának, másrészt a kriptoközösség vezetői is komoly összegekkel támogatták a kampányát” – mondta Nagy Viktor az InfoRádióban.

A Portfolio elemzője hozzátette, Donald Trump már a kampánya során is jelezte, hogy stratégiai kriptotartalékot hozna létre, tehát az ötlet nem új, viszont az elmúlt hónapokban nem sok információ érkezett ezzel kapcsolatban, és a befektetők türelmetlenné váltak. Ennek tudható be, hogy a kriptoeszközök esésnek indultak. A folyamat múlt vasárnapig tartott, amikor Donald Trump két üzenetet tett közzé:

az egyikben utasította az elnöki munkacsoportot a kriptotartalék létrehozására, a másodikban pedig közzétette, hogy a stratégiai tartalék alapja a bitcoin és az ethereum lesz.

Az elemző azt mondta, még ezekkel az információkkal együtt is több a kérdés, mint a válasz. Annyit már lehet tudni, hogy öt kriptovaluta, a bitcoin, az ethereum, a cardano, a solana és a ripple lesz benne a stratégiai alapban, valamint az is ismert, hogy Donald Trump célja, hogy az Egyesült Államokat a kriptoipar központjává tegye, e téren is a világelsőség a célja.

„Amit viszont nem tudunk, hogy mekkora lesz ez az alap, milyen időtávlatban tervezik feltölteni, illetve, hogy honnan származik majd a kriptovaluta” – hangsúlyozta Nagy Viktor. Utóbbira két forgatókönyv létezik: egyfelől vagy a piacon veszi meg az állam adófizetői pénzből, vagy pedig korábbi bűnüldözési akciók során lefoglalt kriptovalutákból származhat a volumen.

A Portfolio elemzője szerint a tartalék létrehozásának célja a diverzifikáció, hogy többféle eszköz legyen a stratégiai alapban. Azt azonban hozzátette, hogy a kriptoeszközökről azt mindenképpen érdemes tudni, hogy az elmúlt évek tapasztalata alapján az értékük nem feltétlenül korrelál más tőkepiaci mozgásokkal, tehát

a diverzifikációra azért is alkalmasak, mert amikor adott esetben a múltban más területeken esés is volt tapasztalható, a kriptovaluták nem követték azt.

Az elemző megjegyezte, a befektetők többek között ezért is szeretik ezeket az eszközöket.

Nagy Viktor arról is beszélt, hogy az ilyen jellegű stratégiai alap létrehozása még egyáltalán nem bevett gyakorlat a világban.

„Bizonyos országok ugyan elfogadják fizetőeszközként a bitcoint, de nagyobb tartalékot még senki nem hozott létre kriptoeszközökből. Németország egy darabig rendelkezett némi kriptoalappal, de a készletet hamar leépítették. Vagyis nem arról van szó, hogy az Egyesült Államok most bárkivel is versenyre szeretne kelni, ebben a döntésben ez nem volt szempont” – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Így épül az új Messi-birodalom

Így épül az új Messi-birodalom

Lionel Messi – magyar idő szerint – szerda hajnalban játssza az utolsó mérkőzését az argentin válogatott mezében. A klubjában folytatja a pályafutását, de az igazi kérdés immár az, hogyan alakul a labdarúgás történetének egyik legkiemelkedőbb játékosának későbbi élete.

Demkó Attila: Oroszország Kijevet érő újabb fenyegetése mögött van valós tartalom: egyre intenzívebben támadják a fővárost

Az orosz külügyminisztérium ismét arra szólította fel ismét az Ukrajnában tartózkodó diplomatákat és külföldieket, hogy hagyják el az országot. Ez a pszichológiai hadviselés része, de van mögötte valós fenyegetés is – mondta Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.
Hajókat támadtak egy NATO-tagállam partjainál, letaglózó számokat kapott Zelenszkij - Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Hajókat támadtak egy NATO-tagállam partjainál, letaglózó számokat kapott Zelenszkij - Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Dróntámadás következtében megrongálódott két kereskedelmi hajó kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál. Az egyik hajó azonnal elsüllyedt, a legénység pedig eltűnt. A másik hajó fedélzetén a támadás tüzet okozott, a 18 fős legénységet egy bolgár hajó mentette ki. Két matróz súlyos sebesülésekkel a várnai kórházba került. Rumen Radev bolgár miniszterelnök teljes mértékben elfogadhatatlannak nevezte a támadást, amelyről egyelőre nem tudni, hogy ki követte el. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KIIS) felmérése szerint az ukránok több mint fele úgy véli, hogy Volodimir Zelenszkijnek nem kellene indulnia második ciklusért a következő elnökválasztáson. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×