Infostart.hu
eur:
381.57
usd:
326.01
bux:
125552.1
2026. március 2. hétfő Lujza
Nyitókép: Pixabay

Guantanamóban hozna létre új migránstábort Donald Trump

A Guantanamói-öbölben, közvetlenül a katonai börtön mellett létrehozandó új táborban akár 30 ezer kiutasított személyt is el lehetne helyezni. Emellett az elnök az Amerikában erőszakos bűncselekményt elkövető bevándorlókat is ide hozatná.

Donald Trump amerikai elnök elrendelte egy 30 ezer migráns befogadására szolgáló létesítmény építését a Guantanamo-öbölben. Az amerikai haditengerészet bázisára tervezett épület elkülönülne a katonai börtöntől, és "az amerikai népet fenyegető legsúlyosabb bűnöző illegális bevándorlókat" helyezné el - írja a BBC híradása nyomán az Index.

Tom Homan határvédelemért felelős kormányzati megbízott szerdán azt nyilatkozta, hogy a meglévő létesítményt bővítenék, amelyet a Bevándorlási és Vámhivatal működtetne. Úgy tervezik, hogy az illegális bevándorlókat az elfogásuk után azonnal odaszállítaná a határ- és parti őrség. Azt ugyanakkor nem közölte, hogy mekkora költségekkel fog járni a létesítmény építése, illetve, hogy mikor készülne el.

A tervezetről az amerikai elnök azután döntött, hogy aláírta az úgynevezett Laken Riley-törvényt, amely azt tartalmazza, hogy

a lopás vagy erőszakos bűncselekmények miatt letartóztatott, papírokkal nem rendelkező bevándorlókat a tárgyalásig börtönben kell tartani

– írja a lap. A javaslatot egy egyetemi hallgató után nevezték el, akit egy venezuelai bevándorló ölt meg 2024-ben.

Donald Trump a törvény múlt heti elfogadásakor azt mondta: "A bevándorlók egy része annyira rossz, hogy nem is bízunk meg azokban az országokban, ahol fogva tartják őket, mert nem akarjuk, hogy visszajöjjenek. Ezért Guantanamóba küldjük őket, onnan nehéz kijutni."

A létesítmény a tervek szerint megduplázná az Egyesült Államok kapacitását az illegális bevándorlók fogva tartására. Azonban a Nemzetközi Menekültügyi Segítségnyújtási Projekt azzal vádolja az amerikai kormányt, hogy embertelen körülmények között és határozatlan ideig tartja Guantanamóban a foglyokat, akik tengeren próbáltak eljutni az Egyesült Államokba.

A Biden-kormányzat a korábbi években is hangsúlyozta, hogy

ez nem egy fogolytábor, Donald Trump azonban már nyíltan fogolytábornak nevezte a központot.

A kubai kormány elítélte Donald Trump elképzelését, és illegális fogva tartással vádolja az Egyesült Államokat. Ezen kívül megszálltnak tekintik a Guantanamo-öbölben lévő bázist.

Miguel Díaz-Canel kubai elnök az X-en azt írta: "A brutalitás aktusaként az Egyesült Államok új kormánya bejelentette, hogy az illegálisan megszállt kubai területen található guantánamói haditengerészeti támaszponton fog bebörtönözni több ezer erőszakkal kiutasított migránst, akiket a kínzás és illegális fogva tartás börtönének közelében fognak elhelyezni".

Címlapról ajánljuk
„Rakétatámadás előtt jön a vészjelzés a telefonunkra” – egy nagy magyar turistacsoport Katar fővárosában rekedt

„Rakétatámadás előtt jön a vészjelzés a telefonunkra” – egy nagy magyar turistacsoport Katar fővárosában rekedt

Harminchárom magyart egy katari repülőgépről szállítottak le a közel-keleti háború kitörése miatt, és mindannyian a rakétatámadásokkal sújtott ország fővárosában, Dohában ragadtak. Nem tudni, mikor jöhetnek haza, állítólag szombatig is eltart a légtérzár. Az InfoRádió a csoport egyik vezetőjét, Veres Nórát, a Haris Travel Club utazásszervezőjét kérte tájékoztatásra.

Orbán Viktor: műholdfelvételeink vannak arról, hogy működőképes a Barátság kőolajvezeték

Műholdfelvételek bizonyítják, hogy a Barátság kőolajvezeték újraindításának technikai akadálya nincs. Felszólítom Zelenszkij elnököt, hogy azonnal indítsa újra az olajszállításokat – írta Orbán Viktor miniszterelnök egy Facebook-videóhoz.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Megremegtek a tőzsdék a közel-keleti háborúra - Mutatjuk a legfrissebb piaci hatásokat!

Megremegtek a tőzsdék a közel-keleti háborúra - Mutatjuk a legfrissebb piaci hatásokat!

Az iráni–amerikai–izraeli katonai konfliktus hétvégi eszkalációja azonnali és széles körű piaci reakciót váltott ki világszerte, különösen Ázsiában, ahol hétfőn meredek eséssel indult a kereskedés. Az Egyesült Államok és Izrael összehangolt csapásai Irán ellen, amelyekben az iráni politikai és katonai vezetés több kulcsszereplője, köztük a legfelsőbb vezető is életét vesztette, új geopolitikai kockázati prémiumot építettek be az eszközárakba. A piacokat nem csak a katonai összecsapás ténye rázta meg, hanem az a bizonytalanság is, hogy a konfliktus gyorsan lokalizálható marad-e, vagy tartós, regionális háborúvá szélesedik, amely az energiaszállításokat és a globális növekedési kilátásokat is érdemben érinti. A befektetők klasszikus kockázatkerülő üzemmódba kapcsoltak. Az olajárak élesen megugrottak, a biztonságos menedékeknek tartott nemesfémek árfolyama emelkedik. Európában komoly eséssel indult a nap a részvénypiacokon, és az USA-ban is hasonlóra lehet számítani. Mutatjuk a katonai konfliktus legfrissebb piaci hatásait!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×