Infostart.hu
eur:
385.73
usd:
331.98
bux:
120779.31
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Mette Frederiksen dán miniszterelnök a 60. születésnapját ünneplő Lars Lokke Rasmussen dán külügyminisztert köszönti Koppenhágában 2024. május 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Ritzau/Ida Marie Odgaard

Dánia úgy érzi, Európa szerint sem lesz Grönland Amerikáé

Mette Frederiksen dán miniszterelnök berlini és párizsi látogatását követően kijelentette, hogy "nagyon erős támogatást" kapott európai kollégáitól Donald Trump amerikai elnök Grönlanddal kapcsolatos terveivel szemben.

"Az üzenet nagyon, nagyon világos" - mondta Mette Frederiksen dán újságíróknak Párizsban, miután találkozott Emmanuel Macron francia államfővel. "Feltétlenül tiszteletben kell tartanunk az államok területét és szuverenitását, ez alapvető eleme a nemzetközi közösségnek, mégpedig annak a nemzetközi közösségnek, amelyet a második világháború óta együtt építettünk" - tette hozzá.

Berlin és Párizs után a dán miniszterelnök Brüsszelbe utazik tovább, ahol Mark Rutte NATO-főtitkárral találkozik.

Mette Frederiksen először Berlinben kapott támogatást kapott Olaf Scholz német kancellártól, aki azt mondta, hogy "a határokat nem szabad erőszakkal elmozdítani".

Donald Trump január elején "abszolút szükségszerűségnek" nevezte, hogy a Föld legnagyobb szigete felett amerikai ellenőrzést szerezzenek, s nem zárt ki ennek érdekében katonai vagy gazdasági lépéseket, így például Dániát sújtó vámtarifák elrendelését sem. Az amerikai elnök szombaton újságírók előtt megerősítette, hogy az Egyesült Államok "megszerzi" Grönlandot.

A dán külügyminiszter kedden kizárta annak lehetőségét, hogy a hatalmas sarkvidéki szigetet az Egyesült Államokhoz csatolják.

"Trump nem fogja megkapni Grönlandot.

Grönland az Grönland, és a grönlandi nép a nemzetközi jog értelmében nép, amelyet a nemzetközi jog véd" - mondta Lars Lokke Rasmussen Koppenhágában.

A német kancellár Berlinben azt mondta, hogy Dánia és Németország közeli barátok, és "nagyon hasonló a világról alkotott elképzelésük".

"Kontinensünk azon az elképzelésen alapul, hogy a konfrontáció helyett az együttműködés vezet békéhez, haladáshoz és jóléthez" - hangsúlyozta Berlinben a dán miniszterelnök az AFP hírügynökség tudósítása szerint.

Dánia hétfőn több mint kétmilliárd eurónyi védelmi befektetést jelentett be az északi területek biztonságának növelésére. Troels Lund Poulsen védelmi miniszter közleményében leszögezte, hogy a térségben a korábbiaknál súlyosabb biztonsági fenyegetéseket tapasztalnak, ezért növelni kell a védelmi kapacitásokat.

Ezzel kapcsolatban Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter kedden azt mondta, hogy európai csapatok küldése az Északi-sarkvidék biztonságának szavatolására "egy lehetőség", de Dánia számára "nem merül fel" a közeljövőben. Robert Brieger, az Európai Unió Katonai Bizottságának elnöke a Welt am Sonntag című német lapban szombaton megjelent interjúban elsőként vetette fel az európai csapatok Grönlandra telepítésének ötletét, mondván, hogy "ez erős jel lenne, és hozzájárulna a térség stabilitásához".

Címlapról ajánljuk
Napelemes pályázat: február 2-től lehet jelentkezni, kijöttek a részletek

Napelemes pályázat: február 2-től lehet jelentkezni, kijöttek a részletek

A kormány honlapján kijöttek a pályázat részletei: minden, már napelemmel rendelkező, vagy annak telepítését vállaló család 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphat energiatároló rendszerek telepítésére. Egy két és fél oldalas formanyomtatványt kell kitölteni, a pályázatot február 2-től lehet benyújtani.

A dánok és grönlandiak elkerülték a „Zelenszkij-pillanatot”

Ahogy várható volt, nem sikerült közelíteni az álláspontokat Grönland, Dánia és az Egyesült Államok között a sziget jövőjéről szóló, radikális amerikai igények kérdésében. A dán külügyek vezetője közölte: „alapvető ellentét” van a felek között, miközben a NATO fokozza katonai jelenlétét a térségben.
Esik az olaj, esik az arany, megy tovább a Mol - Mi történik a tőzsdéken?

Esik az olaj, esik az arany, megy tovább a Mol - Mi történik a tőzsdéken?

Eséssel zártak tegnap az amerikai tőzsdék, ez már zsinórban a második olyan kereskedési nap volt, amikor mindhárom vezető amerikai index mínuszban fejezte napot. A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Az amerikai esést lekövetve az ázsiai piacokon ugyancsak negatív elmozdulások voltak jellemzők, viszont Európában pozitívabb a kép. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×