Infostart.hu
eur:
378.14
usd:
318
bux:
130328.22
2026. február 10. kedd Elvira
Mette Frederiksen dán miniszterelnök a 60. születésnapját ünneplő Lars Lokke Rasmussen dán külügyminisztert köszönti Koppenhágában 2024. május 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Ritzau/Ida Marie Odgaard

Dánia úgy érzi, Európa szerint sem lesz Grönland Amerikáé

Mette Frederiksen dán miniszterelnök berlini és párizsi látogatását követően kijelentette, hogy "nagyon erős támogatást" kapott európai kollégáitól Donald Trump amerikai elnök Grönlanddal kapcsolatos terveivel szemben.

"Az üzenet nagyon, nagyon világos" - mondta Mette Frederiksen dán újságíróknak Párizsban, miután találkozott Emmanuel Macron francia államfővel. "Feltétlenül tiszteletben kell tartanunk az államok területét és szuverenitását, ez alapvető eleme a nemzetközi közösségnek, mégpedig annak a nemzetközi közösségnek, amelyet a második világháború óta együtt építettünk" - tette hozzá.

Berlin és Párizs után a dán miniszterelnök Brüsszelbe utazik tovább, ahol Mark Rutte NATO-főtitkárral találkozik.

Mette Frederiksen először Berlinben kapott támogatást kapott Olaf Scholz német kancellártól, aki azt mondta, hogy "a határokat nem szabad erőszakkal elmozdítani".

Donald Trump január elején "abszolút szükségszerűségnek" nevezte, hogy a Föld legnagyobb szigete felett amerikai ellenőrzést szerezzenek, s nem zárt ki ennek érdekében katonai vagy gazdasági lépéseket, így például Dániát sújtó vámtarifák elrendelését sem. Az amerikai elnök szombaton újságírók előtt megerősítette, hogy az Egyesült Államok "megszerzi" Grönlandot.

A dán külügyminiszter kedden kizárta annak lehetőségét, hogy a hatalmas sarkvidéki szigetet az Egyesült Államokhoz csatolják.

"Trump nem fogja megkapni Grönlandot.

Grönland az Grönland, és a grönlandi nép a nemzetközi jog értelmében nép, amelyet a nemzetközi jog véd" - mondta Lars Lokke Rasmussen Koppenhágában.

A német kancellár Berlinben azt mondta, hogy Dánia és Németország közeli barátok, és "nagyon hasonló a világról alkotott elképzelésük".

"Kontinensünk azon az elképzelésen alapul, hogy a konfrontáció helyett az együttműködés vezet békéhez, haladáshoz és jóléthez" - hangsúlyozta Berlinben a dán miniszterelnök az AFP hírügynökség tudósítása szerint.

Dánia hétfőn több mint kétmilliárd eurónyi védelmi befektetést jelentett be az északi területek biztonságának növelésére. Troels Lund Poulsen védelmi miniszter közleményében leszögezte, hogy a térségben a korábbiaknál súlyosabb biztonsági fenyegetéseket tapasztalnak, ezért növelni kell a védelmi kapacitásokat.

Ezzel kapcsolatban Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter kedden azt mondta, hogy európai csapatok küldése az Északi-sarkvidék biztonságának szavatolására "egy lehetőség", de Dánia számára "nem merül fel" a közeljövőben. Robert Brieger, az Európai Unió Katonai Bizottságának elnöke a Welt am Sonntag című német lapban szombaton megjelent interjúban elsőként vetette fel az európai csapatok Grönlandra telepítésének ötletét, mondván, hogy "ez erős jel lenne, és hozzájárulna a térség stabilitásához".

Címlapról ajánljuk
Rubio érkezik, Vance vagy Trump jöhet – Magyarics Tamás: nem véletlen az időzítés

Rubio érkezik, Vance vagy Trump jöhet – Magyarics Tamás: nem véletlen az időzítés

Marco Rubio amerikai külügyminiszter – miután részt vesz a 62. Müncheni Biztonsági Konferencián – február 15-én és 16-án Szlovákiába és Magyarországra látogat. Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető Budapesten magyar kormányzati vezetőkkel egyeztet a kétoldalú és regionális érdekek megerősítéséről, egyebek mellett a globális konfliktusok rendezését célzó békefolyamatok iránti elkötelezettségről, valamint az amerikai–magyar energetikai partnerség elmélyítéséről. Magyarics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora szerint nem véletlen, hogy Rubio éppen Magyarországra és Szlovákiába látogat.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Még el sem kezdődött az év, már megmászhatatlannak látszik a világ legnagyobb adóssághegye

Még el sem kezdődött az év, már megmászhatatlannak látszik a világ legnagyobb adóssághegye

A költségvetési év első hónapjai már most megmutatták, milyen nehéz pályára került az USA államháztartása, ahol a kiadások tartósan meghaladják a bevételeket, és a hiányt folyamatos hitelfelvétellel kell finanszírozni. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az adósság fenntartása egyre nagyobb terhet ró a költségvetésre, bár a figyelmeztetések ellenére a pénzügyi piacok egyelőre nem reagálnak pánikszerűen. A háttérben már most vita zajlik arról, hogy meddig tartható fenn ez az egyensúly, és milyen gazdasági árat kell fizetni, ha a jelenlegi irány nem változik - írja a Fortune.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×