"Grönland jövőjéről Grönlandon kell dönteni." Mexikó is védi magát, de jóban akar lenni Washingtonnal.
"Grönlandiak vagyunk, nem akarunk amerikaiak lenni" - jelentette ki Mute Egede, a Dániához tartozó félautonóm Grönland kormányfője kedden, hozzátéve: Grönland jövőjéről Grönlandon kell dönteni.
A miniszterelnök a sajtónak adott nyilatkozatában megismételte: nincs ellenére a kapcsolatok szorosabbra fűzése Washingtonnal, ám hozzátette, "nem lehet megvenni".
"Nyolcan éve működünk együtt az Egyesült Államokkal biztonsági kérdések tekintetében, már katonai támaszpontuk is van a területen" - jelentette ki a Grönland északnyugati részén található amerikai bázisra utalva.
Donald Trump amerikai elnök január elején "abszolút szükségszerűségnek" nevezte, hogy a Föld legnagyobb szigete felett amerikai ellenőrzést szerezzenek, s nem zárt ki ennek érdekében katonai vagy gazdasági lépéseket, így például Dániát sújtó vámtarifák elrendelését sem.
Válaszul ama kérdésre, lehetségesnek lát-e egy találkozót Trumppal, Egede hangsúlyozta, hogy Grönland álláspontját "közvetlenül az amerikaiaknak akarja kifejezni".
"Világossá tesszük álláspontunkat ott, ahol szükséges, és a képviseletünkön keresztül. Azon dolgozunk, hogy megszervezzünk egy találkozót, ahol kifejthetjük" - mondta.
Az ügyben megszólalt Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter is, leszögezve: nem létezhet olyan világrend, ahol az országok, ha elég nagyok (...) +kedvükre kiszolgálhatják magukat+".
A tárcavezető örömét fejezte ki, amiért beiktatási beszédében Trump nem tett említést Grönlandról, mint az amerikai külpolitika egyik prioritásáról, azonban figyelmeztetett: "a retorika ugyanaz maradt".
"Ezért nem mondhatom, hogy már elmúlt a válság, mert mondott más dolgokat az amerikai területek megnövelésével kapcsolatban" - szögezte le.
Hétfőn Mette Frederiksen dán kormányfő a közösségi médiában közzétett bejegyzésében azt mondta: "Európának új realitások felé kell elindulnia".
A mintegy 56 ezer lakosú, elhelyezkedése révén stratégiai fontosságú sziget, amelynek a fővárosa - Nuuk - közelebb fekszik New Yorkhoz, mint a dán fővároshoz, Koppenhágához, ásványi kincsekben, kőolajban és földgázban gazdag.
Indul az új országgyűlési ciklus harmadik parlamenti ülése, napirend előtt Magyar Péter felszólalásával, akinek expozéjára a pártok szónokai reagálnak, majd a kormányfőt a viszonválasz lehetősége illeti meg. Magyar Péter közölte: a 8 éves korlátot kiterjesztik más vezető állami tisztségekre is, hogy a pártérdek, a hatalmi érdek és a magánérdek jobban szétválasztható legyen. Alaptörvény-módosítás is jön, felállítanak öt vizsgálóbizottságot is. Cikkünk folyamatosan frissül!
Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő szerint akár saját szakállára is támadást indíthat Izrael, ha Amerika és Irán megállapodik, ennek viszont megvan az oka, de lennének feltételei is. A Corvinus Egyetem tanára szerint tárgyalni lehet, közben viszont tele van aknával a Hormuzi-szoros, a mentesítés pedig fél év is lehet.
A hétvégén teljessé vált a Tisza-kormány államtitkári névsora: 55 államtitkár kinevezését jelentették be. Az új országgyűlés keddi ülésén Magyar Péter miniszterelnök beszédet tart, amelyben konkrét jogalkotási feladatokról is szólhat. A kormányfő várhatóan az alaptörvény-módosításról, a költségvetésről, a vendégmunkások jogállásáról szóló törvényről és az uniós források hazahozataláról is nyilatkozhat. A beszédet és a képviselői kérdésekre adott válaszokat élőben tudósítjuk.
28 °C
