"Grönland jövőjéről Grönlandon kell dönteni." Mexikó is védi magát, de jóban akar lenni Washingtonnal.
"Grönlandiak vagyunk, nem akarunk amerikaiak lenni" - jelentette ki Mute Egede, a Dániához tartozó félautonóm Grönland kormányfője kedden, hozzátéve: Grönland jövőjéről Grönlandon kell dönteni.
A miniszterelnök a sajtónak adott nyilatkozatában megismételte: nincs ellenére a kapcsolatok szorosabbra fűzése Washingtonnal, ám hozzátette, "nem lehet megvenni".
"Nyolcan éve működünk együtt az Egyesült Államokkal biztonsági kérdések tekintetében, már katonai támaszpontuk is van a területen" - jelentette ki a Grönland északnyugati részén található amerikai bázisra utalva.
Donald Trump amerikai elnök január elején "abszolút szükségszerűségnek" nevezte, hogy a Föld legnagyobb szigete felett amerikai ellenőrzést szerezzenek, s nem zárt ki ennek érdekében katonai vagy gazdasági lépéseket, így például Dániát sújtó vámtarifák elrendelését sem.
Válaszul ama kérdésre, lehetségesnek lát-e egy találkozót Trumppal, Egede hangsúlyozta, hogy Grönland álláspontját "közvetlenül az amerikaiaknak akarja kifejezni".
"Világossá tesszük álláspontunkat ott, ahol szükséges, és a képviseletünkön keresztül. Azon dolgozunk, hogy megszervezzünk egy találkozót, ahol kifejthetjük" - mondta.
Az ügyben megszólalt Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter is, leszögezve: nem létezhet olyan világrend, ahol az országok, ha elég nagyok (...) +kedvükre kiszolgálhatják magukat+".
A tárcavezető örömét fejezte ki, amiért beiktatási beszédében Trump nem tett említést Grönlandról, mint az amerikai külpolitika egyik prioritásáról, azonban figyelmeztetett: "a retorika ugyanaz maradt".
"Ezért nem mondhatom, hogy már elmúlt a válság, mert mondott más dolgokat az amerikai területek megnövelésével kapcsolatban" - szögezte le.
Hétfőn Mette Frederiksen dán kormányfő a közösségi médiában közzétett bejegyzésében azt mondta: "Európának új realitások felé kell elindulnia".
A mintegy 56 ezer lakosú, elhelyezkedése révén stratégiai fontosságú sziget, amelynek a fővárosa - Nuuk - közelebb fekszik New Yorkhoz, mint a dán fővároshoz, Koppenhágához, ásványi kincsekben, kőolajban és földgázban gazdag.
A Fidesz szombati kongresszusa és a Tisza Párt hétfői Alaptörvény-módosítása után jelent meg egy interjú a volt miniszterelnökkel, a Fidesz újraválasztott elnökével.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az Alaptörvény tizenhatodik módosítását, amely nyolc évben korlátozza a miniszterelnöki megbízatás maximális hosszát. Törölték az Alaptörvényből a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását megalapozó rendelkezést. Az Alaptörvény záró rendelkezéseit is kiegészítették, itt szerepel, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (kekva) az állam által juttatott vagyona visszaszáll az államra.
Megkezdődtek az egyeztetések a magyar felsőoktatás alapítványi fenntartási rendszerének átalakításáról – jelentette be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter. A tárcavezető Katz Sándor felsőoktatási államtitkárral közösen tárgyalt a rektorokkal a modellváltó egyetemek közérdekű vagyonkezelő alapítványainak jövőjéről. A kormányzat célja a jelenlegi konstrukció kivezetése, az intézményi önállóság erősítése, egyúttal az uniós elvárásoknak való megfelelés. Az átalakítás révén a magyar egyetemek ismét teljes jogú szereplőként kapcsolódhatnak be az európai oktatási és kutatási együttműködésekbe, így a hallgatók és kutatók újra hozzáférhetnek az Erasmus- és Horizon-programokhoz.