Azerbajdzsánban bíróság elé állítják a 2023-ban visszafoglalt Hegyi-Karabah felszámolt örmény vezetésének 16 tagját.
A fővárosban, Bakuban pénteken kezdődik két büntetőeljárás. Ruben Vardanján, a nemzetközileg el nem ismert Hegyi-Karabah, azeri nevén Arzah Köztársaság volt miniszterelnöke ellen egyénileg emelnek vádat.
A szakadár Hegyi-Karabah volt vezető tisztségviselője az azerbajdzsáni katonai bíróságon zajló per tárgyalásának előestéjén tiltakozott amiatt, hogy nem kapott elég időt a felkészülésre a 42 vádpont elleni védekezéshez. Emiatt az eljárás leállítását követelte. Az ellene szóló vádak között terrorizmus, emberiesség elleni és az azeri állam elleni bűncselekmények szerepelnek.
Vardanján Örményországban született, Oroszországban nagy vagyont szerzett, milliárdos bankár lett. 2022 végétől 2023 februárjáig töltötte be a kormányfői tisztséget, amely a második számú karabahi tisztség volt az elnök után. Hét hónappal később Azerbajdzsán visszafoglalta a jogilag mindig őt illető enklávét, amelynek örmény lakossága évtizedekig élvezte a tényleges függetlenséget, miután a Szovjetunió összeomlását követő háborúban elszakadt Bakutól.
Az azeri állami média szerint további 15 karabahi politikus, köztük a legutóbb a vitatott hovatartozású régió elnökeként emlegetett Araik Harutjunján ellen is eljárás indul. Őket egyebek között népirtással és háborús bűncselekményekkel vádolják.
Több német emberi jogi szervezet politikai indíttatású kirakatpereknek minősítette az eljárást, és felszólították a német nagykövetséget, hogy kövesse figyelemmel ügyüket.
Hegyi-Karabah a nemzetközi jog szerint mindig is Azerbajdzsánhoz tartozott, de az 1990-es évek óta az örmény hadsereg segítségével külön államként kormányozta magát.
Az azeri hadsereg 2023 szeptemberében szerezte vissza az ellenőrzést a terület felett. Ekkor több mint százezer örmény menekült el az anyaországba az elnyomástól való félelmében. Sok vezetőjüket azonban le tudták tartóztatni, és Bakuba vitték őket.