Infostart.hu
eur:
378.09
usd:
320.6
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Nicolás Maduro venezuelai elnök (k) felesége, Cilia Flores társaságában, miután letette harmadik mandátumára szóló hivatali esküjét abeiktatási ünnepségére Caracasban 2025. január 10-én.
Nyitókép: MTI/AP/Ariana Cubillos

Megkezdte harmadik elnöki ciklusát Nicolás Maduro

Venezuelában beiktatták hivatalába pénteken a harmadik ciklusát megkezdő Nicolás Maduro elnököt, a vitatott eredményű júliusi választások hivatalos győztesét.

A 2013 óta hatalmon levő Madurót az ellenzéki és a külföldi tiltakozások ellenére az ország választási bizottsága és a legfelsőbb bíróság is győztesnek nyilvánította, bár a győzelmét megerősítő részletes eredményt soha nem hozták nyilvánosságra.

Maduro pénteken a törvényhozás vezetője, Jorge Rodriguez előtt tette le az esküt a caracasi nemzetgyűlésben. „Legyen ez az új elnöki ciklus a béke, a jólét, az egyenlőség és egy új demokrácia időszaka!” – jelentette ki Maduro, hozzátéve, hogy tiszteletben fogja tartja az ország törvényeit. „A történelemre és az életemre esküszöm, hogy kitöltöm a mandátumomat, az önök segítségével ez sikerülni fog” – emelte ki.

Az elnök kihívója, a választások után Spanyolországba menekült Edmundo González Urrutia korábban fogadkozott, hogy visszatér az országba, de ez mind a mai napig nem történt meg, mert otthon letartóztatással fenyegetik a hatóságok. Az Egyesült Államok és Kanada mellett több külföldi ország is őt tekinti az elnökválasztás győztesének.

Madurót a központi választási bizottság (CNE) a leadott szavazatok 52 százalékának elnyerésével nyilvánította győztesnek tavaly. A CNE nem hozta nyilvánosságra a szavazóhelyiségek jegyzőkönyveit arra hivatkozva, hogy a hivatal internetes támadás áldozata lett, amit sok megfigyelő hazugságnak tart. Az ellenzék, amely viszont bemutatta a saját szavazatszámlálói által készített jegyzőkönyveket, azt állítja, hogy jelöltje, Edmundo González Urrutia a voksok több mint 67 százalékát szerezte meg a választáson.

A választást követő tüntetéseken mintegy kétezer embert tartóztattak le, a kormány a héten azt állította, hogy az elfogottak közül 1515 embert már szabadon engedtek.

Csütörtökön a rendőrség rövid időre őrizetbe vette María Corina Machado venezuelai ellenzéki vezetőt egy caracasi kormányellenes tüntetésen. Szabadon engedését González Urrutia is követelte, a Fehér Ház pedig felszólította a venezuelai vezetést, hogy hagyjon fel politikai ellenlábasainak megfélemlítésével.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×