Infostart.hu
eur:
385.31
usd:
331.9
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Unsplash

Globális kárkörkép: 2024 a harmadik "legdrágább" év volt 1980 óta

Egy szakértői elemzés szerint a különböző természeti katasztrófák okozta károk az elmúlt évben felülmúlták a sokéves átlagot. A " fő bűnös" a klímaváltozás: a viharok "szárnyakat" kapnak a meleg hőmérséklet következtében.

A viharkárokról szóló globális adatokat a Munich Re Group müncheni székhelyű német multinacionális biztosítótársaság, a világ legnagyobb viszontbiztosítója tette közzé. Számításai szerint a különböző természeti katasztrófák, köztük mindenekelőtt az árvizek és a hurrikánok 2024-ben 320 milliárd dolláros kárt okoztak. A társaság szerint egyre egyértelműbb a kapcsolat a klímaváltozással, mivel a meleg hőmérséklet jelentős mértékben segíti elő a viharok kialakulását.

"A világ forróbb, mint valaha" – fogalmazott Tobias Grimm vezető klimatológus. Ez pedig erősebb viharokat, illetve a viharok következtében árvizeket okoz. "Egyre világosabbá válik, hogy a klímaváltozás ebben fontos szerepet játszik" – tette hozzá.

A 320 milliárd dollár a teljes világgazdasági kár, amelyből 140 milliárd dollár volt biztosítva. A Munich Re számításai szerint az adatok jelentősen meghaladjuk az elmúlt évtizedek inflációival kiigazított átlagértéket. Harmincéves átlagban az éves összveszteség 181 milliárd dollár, tízéves átlagban pedig 236 milliárd dollár.

A csoport adatai szerint a biztosítói károk tekintetében

2024 a harmadik "legdrágább" év volt 1980 óta.

Az összesített károk tekintetében pedig az ötödik helyen áll.

Grimm szerint nem minden vihar tulajdonítható az éghajlatváltozásnak, de egyre világosabbá vélik, hogy a klímaváltozásnak ebben fontos szerepe van.

A portálok utalnak arra, hogy a Munich Re évtizedek óta dokumentálja a természeti katasztrófák okozta globális veszteségeket, mivel ez fontos tényező a biztosítása díjak kiszámításához. A világ legnagyobb viszontbiztosítójaként a Munich Re a "biztosítók biztosítójaként" működik.

A természeti katasztrófák által leginkább sújtott régió az elemzés szerint Észak-Amerika. A térség ebből a szempontból 2024-ben sem volt kivétel, mégpedig 190 milliárd dolláros gazdasági kárral. Tobias Grimm szerint ez különösen a rendkívüli károkat okozó heves hurrikánoknak "köszönhető". A múlt évben tomboló Helene és a Milton összesen 94 milliárd euró értékű vagyont pusztított el.

A jelenlegi kaliforniai erdőtüzek még nem jelennek meg a tavalyi veszteségstatisztikában, a Munich Re geotudósai ugyanakkor a sűrűn lakott amerikai államot kiemelten veszélyeztetett területnek tartják, ahol a klímaváltozás növeli a pusztító erdőtüzek kockázatát.

Ami Európát illeti, a biztosító 31 milliárd dollárra becsülte a természeti katasztrófák okozta összkárokat. Ebből 14 milliárd dollár volt biztosított. A spanyolországi Valenciában romboló árvizek több mint négymilliárd dollár biztosítási kárt okoztak.

A korábbiakhoz képes ugyanakkor a globális halálozási arány az elmúlt évben 11 ezerrel az átlag alatt volt. A tudós szerint ez részben a "véletlennek" volt köszönhető, mivel a múlt évben nem volt olyan pusztító földrengés, mint 2023-ban Törökországban és Szíriában, ugyanakkor jelzi azt is, hogy "a megelőzés is működött". Ezzel összefüggésben Grimm utalt arra, hogy például Kelet- és Délkelet-Ázsiában sok ország kibővítette a tájfunok és földrengések elleni védelmi intézkedéseket.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×