A francia nemzetgyűlés hétfőn elfogadott egy rendkívüli törvényt, amely felhatalmazza a végrehajtó hatalmat, hogy adókat vessen ki és hiteleket vegyen fel az állam és a társadalombiztosítási rendszer finanszírozására, miután Franciaországnak egyelőre nincs elfogadott költségvetése a jövő évre.

A szöveget - amelyre azért van szükség, mert a parlament alsóháza 12 nappal ezelőtt bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatta Michel Barnier kormányát, és ezzel megakadályozta a megszorításokat tartalmazó 2025-ös költségvetés elfogadását - 481 képviselő szavazta meg az 577 fős Nemzetgyűlésben. A törvényjavaslatról szerdán szavaz a Szenátus.

A ritka egyhangúság ellenére az ellenzék sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Yaël Braun-Pivet, a Nemzetgyűlés elnöke elfogadhatatlannak nyilvánította azokat a módosításokat, amelyek a jövedelemadó-skála inflációhoz való indexálását célozták.

"A Macron-tábor úgy döntött, hogy a franciákkal fizetteti ki a bizalmatlansági szavazás árát" - írta a kormány megbuktatását kezdeményező radikális baloldali Engedetlen Franciaország nemzetgyűlési frakcióvezető-helyettese, Clémence Guetté az X közösségi oldalon. "Én a törvények alapján hozom meg a döntéseimet, nem a politikai érdekek alapján (...) talán el kellene gondolkodnia ezen" - vágott vissza Yaël Braun-Pivet.

Az indexálás nélkül 380 ezer új, szerény jövedelmű háztartás kerülhet be az adózok körébe a leköszönő költségvetési miniszter, Laurent Saint-Martin szerint. A problémát ugyanakkor a jövő elején szavazásra kerülő új költségvetési tervezetben korrigálhatja az új kormány. Addig is az állam a különleges törvény alapján fog működni, amelynek fő cikke lehetővé teszi a végrehajtó hatalom számára, hogy a 2023-ban az idei évre megszavazott adók alapján folytassa az adók beszedését.

A francia jegybank hétfő este 0,3 százalékponttal 0,9 százalékra csökkentette a 2025-re vonatkozó GDP-növekedési előrejelzését, hangsúlyozva, hogy a gazdasági környezet továbbra is "kettős bizonytalanságnak" van kitéve, mind belföldön, mind nemzetközi szinten. A 2026-ra vonatkozó előrejelzést szintén lefelé módosította a jegybank a szeptemberi prognózishoz képest, 0,2 százalékponttal 1,3 százalékra, ami most már a 2027-re vonatkozó előrejelzés is.

Mindeközben a pénteken kinevezett új miniszterelnök, Francois Bayrou hétfőn megkezdte az egyeztetéseket a politikai pártokkal egy új kormány megalakításáról, illetve a 2025-ös költségvetés elfogadásának módjáról. Ő a hatodik miniszterelnök Emmanuel Macron 2017-ben kezdődött elnöksége alatt, és a negyedik 2022 óta, amióta újraválasztották államfőnek Emmanuel Macront.

Az új kormányfő hétfőn és kedden fogadja a Nemzetgyűlés 11 frakciójának vezetőit a csoportok fontossági sorrendjében, elsőként Marine Le Pent, a legnagyobb frakciót adó Nemzeti Tömörülés frakcióvezetőjét a pártelnök, Jordan Bardella kíséretében.

Marine Le Pen üdvözölte Francois Bayrou-nak az elődjénél, Michel Barnier-nél "pozitívabb módszerét" az egyeztetéseket illetően, és reményét fejezte ki, hogy a kormányfő által is szorgalmazott arányos választási rendszerrel kapcsolatos munka "közvetlenül a költségvetés elfogadása után" megkezdődhet.