Szakértő: még megingathatatlan Emmanuel Macron pozíciója, de nem biztos, hogy sokáig

A franciák többsége új miniszterelnök kinevezésére és Emmanuel Macron elnök lemondására számít annak ellenére, hogy erre az alkotmány alapján a közeljövőben biztosan nem lesz lehetőség – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének munkatársa. Csepeli Réka megemlékezett a kedden 96 éves korában elhunyt Jean-Marie Le Penről is, aki szerinte sokak számára vállalhatatlan politikus volt, azt viszont nem lehet vitatni, hogy a második világháború óta megkerülhetetlen szereplője volt a közéletnek.

Tovább mélyül a belpolitikai válság, miközben a kormány hitelessége és Emmanuel Macron elnök személyes támogatottsága is történelmi mélyponton van – összegezte az elmúlt időszak legfontosabb franciaországi fejleményeit az NKE Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének munkatársa. Csepeli Réka az InfoRádióban elmondta: már a tavaly szeptemberben végzett felmérések eredményei sem kedveztek az államfőnek, ugyanis a megkérdezettek csaknem háromnegyede jelezte akkor, hogy ellenzi Emmanuel Macron politikáját.

A szakértő szerint egyértelmű, hogy krízishelyzet van Franciaországban, ami tulajdonképpen azóta tart, hogy az elnök a 2024 júniusában tartott EP-választások után feloszlatta a Nemzetgyűlést, majd júliusra kiírta az előre hozott választásokat, amellyel Csepeli Réka szerint „elindított egy hólavinát, amely azóta egyre csak növekszik”.

A Franciaország-szakértő elmondta azt is, mekkora esélyt lát a kormány, illetve az elnök lemondatására. Mint fogalmazott, jogi szempontból erre nincs lehetőség, ugyanis a Nemzetgyűlésben három nagy politikai tömb nagyjából ugyanolyan erővel rendelkezik, senkinek sincs többsége, ami teljesen leszűkíti a mozgásteret. Felhívta a figyelmet, hogy az alkotmány értelmében a Nemzetgyűlést 2025 júliusa előtt nem lehet feloszlatni, ugyanis legalább egy évnek el kell telnie két feloszlatás között. Ez azt jelenti, hogy

akkor sem lehetne újabb választásokat kiírni júliusig, ha adott esetben még korábban lemondana Emmanuel Macron vagy lemondatnák őt a posztjáról.

A francia államfőt csak akkor lehetne lemondatni, ha rossz egészségi állapotba kerülne, és az alkotmánybíróság megítélése szerint nem tudná ellátni a feladatait, illetve még elhalálozás esetén lehetne új köztársasági elnököt választani. Emmanuel Macron pozíciója ennek fényében megingathatatlan még úgy is, hogy a népszerűségi mutatói nem alakulnak túl jól.

Csepeli Réka úgy fogalmazott, a francia elnök „gyakorlatilag semmibe veszi a nép szavát és akaratát azzal, hogy folyamatosan lavíroz és próbálja húzni az időt júliusig”, amikor a törvények értelmében újra feloszlathatja a parlamentet, de a szakértő szerint egyáltalán nem mindegy, milyen áron teszi ezt. Ha ugyanis ez a forgatókönyv valósul meg, „az lehet az utolsó csepp a pohárban, amivel a franciák már valószínűleg nem tudnának azonosulni”. Csepeli Réka megjegyezte: fogy a levegő Emmanuel Macron körül, aki a Nemzetgyűlés újabb feloszlatásával már olyan szorult helyzetbe kerülhet, hogy esetlegesen tényleg lemondásra kényszerülhet.

A szakértő hozzátette: 2024-ben négy miniszterelnöke is volt Franciaországnak, ami miatt jelentősen romlott a kormányfői poszt megítélése az emberek körében.

Az elnyűhetetlen politikai harcos, akivel a lánya is szembement

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, kedden 96 éves korábban elhunyt Jean-Marie Le Pen, a francia radikális jobboldali Nemzeti Front alapítója és egykori elnöke. A politikus november óta kórházi ellátásra szorult a Párizstól nyugatra található Rueil-Malmaisonban lévő otthonától nem messze fekvő Garches egyik egészségügyi intézményében.
Csepeli Réka azt mondta az InfoRádióban, hogy Jean-Marie Le Pen „megítélése rendkívül rossz, nagyon kevesen tudták vagy merték őt felvállalni”, többek között a lánya, Marine Le Pen is megszakított vele minden politikai kapcsolatot, miután többször akadályozta elképzelései megvalósítását. Jean-Marie Le Pent 2015-ben kizárták a Nemzeti Frontból a holokausztra tett megjegyzései miatt, amiért árulással vádolta meg a lányát, és hosszú ideig tartó nyilvános vitát vívott vele.
A szakértő hozzátette: ilyen előzmények után nem okozott meglepetést, hogy a Nemzeti Front – amely 2018-ban Nemzeti Tömörülésre változtatta a nevét – nem vállalta fel Jean-Marie Le Pen örökségét. Mint mondta, ennek nemcsak az az oka, hogy tagadta a holokausztot, hanem hozzájárult az is, hogy időről időre sokak számára vállalhatatlan rasszista, antiszemita kirohanásai voltak.
Azt azonban nem lehet megkérdőjelezni, hogy a második világháború óta megkerülhetetlen szereplője volt a francia politikai életnek, 27 évesen ő volt a legfiatalabb képviselő a negyedik köztársaság alatt összeült Nemzetgyűlésben. Csepeli Réka kiemelte, hogy Jean-Marie Le Pen 30 éven át volt EP-képviselő és 38 évig töltötte be a Nemzeti Front elnöki tisztségét. A párt irányítását 2011-ben vette át tőle a lánya, aki az elmúlt években már azon dolgozott, hogy háttérbe szorítsa a múltat, és számos területen, ügyben szembement édesapjával és az ő eszméivel.
„Hiába telnek-múlnak az évek, a Le Pen név igazából továbbra sem cseng pozitívan, ami miatt Marine Le Pen is sok-sok visszás reakciót vált ki az emberekből, hiába próbál szakítani a múlt árnyaival” – jegyezte meg a szakértő. A konfliktusok ellenére azért maradt közös pont apa és lánya között, ugyanis mindketten azt hangoztatták, hogy se nem jobboldaliak, se nem baloldaliak, hanem franciák. Marine Le Pen ezt mind a mai napig hangsúlyozza a megszólalásai során, de Csepeli Réka hozzátette, hogy ezzel nem tud azonosulni Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés jelenlegi elnöke, aki az egész francia jobboldalt szeretné egy koalíciós csoportba összehozni, hogy ezzel növelje pártja esélyeit a későbbi választásokon.

KAPCSOLÓDÓ HANG

kormány

franciaország

jean-marie le pen

miniszterelnök

feloszlatás

emmanuel macron

nemzetgyűlés

csepeli réka

Magyarics Tamás: készpénznek vehető a konzervatív fordulat Kanadában

A liberális Justin Trudeau lemondása után akár előre hozott választások is jöhetnek Kanadában, és a jelenlegi állás szerint még az idén biztosan a konzervatívok vehetik át a kormányzást – erről beszélt Magyarics Tamás az InfoRádióban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora, külpolitikai szakértő szerint ugyanakkor az ország nem lesz az USA 51. tagállama.