Tovább mélyül a belpolitikai válság, miközben a kormány hitelessége és Emmanuel Macron elnök személyes támogatottsága is történelmi mélyponton van – összegezte az elmúlt időszak legfontosabb franciaországi fejleményeit az NKE Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének munkatársa. Csepeli Réka az InfoRádióban elmondta: már a tavaly szeptemberben végzett felmérések eredményei sem kedveztek az államfőnek, ugyanis a megkérdezettek csaknem háromnegyede jelezte akkor, hogy ellenzi Emmanuel Macron politikáját.

A szakértő szerint egyértelmű, hogy krízishelyzet van Franciaországban, ami tulajdonképpen azóta tart, hogy az elnök a 2024 júniusában tartott EP-választások után feloszlatta a Nemzetgyűlést, majd júliusra kiírta az előre hozott választásokat, amellyel Csepeli Réka szerint „elindított egy hólavinát, amely azóta egyre csak növekszik”.

A Franciaország-szakértő elmondta azt is, mekkora esélyt lát a kormány, illetve az elnök lemondatására. Mint fogalmazott, jogi szempontból erre nincs lehetőség, ugyanis a Nemzetgyűlésben három nagy politikai tömb nagyjából ugyanolyan erővel rendelkezik, senkinek sincs többsége, ami teljesen leszűkíti a mozgásteret. Felhívta a figyelmet, hogy az alkotmány értelmében a Nemzetgyűlést 2025 júliusa előtt nem lehet feloszlatni, ugyanis legalább egy évnek el kell telnie két feloszlatás között. Ez azt jelenti, hogy

akkor sem lehetne újabb választásokat kiírni júliusig, ha adott esetben még korábban lemondana Emmanuel Macron vagy lemondatnák őt a posztjáról.

A francia államfőt csak akkor lehetne lemondatni, ha rossz egészségi állapotba kerülne, és az alkotmánybíróság megítélése szerint nem tudná ellátni a feladatait, illetve még elhalálozás esetén lehetne új köztársasági elnököt választani. Emmanuel Macron pozíciója ennek fényében megingathatatlan még úgy is, hogy a népszerűségi mutatói nem alakulnak túl jól.

Csepeli Réka úgy fogalmazott, a francia elnök „gyakorlatilag semmibe veszi a nép szavát és akaratát azzal, hogy folyamatosan lavíroz és próbálja húzni az időt júliusig”, amikor a törvények értelmében újra feloszlathatja a parlamentet, de a szakértő szerint egyáltalán nem mindegy, milyen áron teszi ezt. Ha ugyanis ez a forgatókönyv valósul meg, „az lehet az utolsó csepp a pohárban, amivel a franciák már valószínűleg nem tudnának azonosulni”. Csepeli Réka megjegyezte: fogy a levegő Emmanuel Macron körül, aki a Nemzetgyűlés újabb feloszlatásával már olyan szorult helyzetbe kerülhet, hogy esetlegesen tényleg lemondásra kényszerülhet.

A szakértő hozzátette: 2024-ben négy miniszterelnöke is volt Franciaországnak, ami miatt jelentősen romlott a kormányfői poszt megítélése az emberek körében.