Infostart.hu
eur:
387.08
usd:
330.02
bux:
110383
2025. december 22. hétfő Zénó
2022. szeptember 30-án Pauban készített kép Francois Bayrou-ról, a centrista Demokrata Mozgalom (Modem) vezetőjéről, a város polgármesteréről. Emmanuel Macron francia elnök december 13-án Bayou-t nevezte ki miniszterelnöknek. A 73 éves Francois Bayrou a múlt héten a parlamentben bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Michel Barniert váltja a kormányfői székben. Ő a negyedik miniszterelnök a 2022-ben újraválasztott Emmanuel Macron elnöksége alatt.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Caroline Blumberg

A kinevezett új francia kormányfő csak egy B-terve volt Macronnak - véli az elemző

Emmanuel Macron francia elnök eredetileg nem a centrista François Bayrout szerette volna a kormányfői posztra, hosszú és feszültnek mondott egyeztetés után mégis őt nevezte ki Franciaország következő miniszterelnökének. Hogyan alakulhat egy ilyen döntés után a belpolitikai és a gazdasági helyzet Franciaországban? Az InfoRádió ezt is kérdezte Fejérdy Gergelytől, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójától.

Francois Bayrou nagyon jelentős szerepet játszott abban, hogy Emmanuel Macron elnök 2017-ben megnyerje a választást - mondta Fejérdy Gergely. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója így jellemzi az új miniszterelnököt: ő egy centrista politikus, a Pireneusokból érkező, nagyon egyszerű családból származó személy, aki több mint 40 éve politikai a szférában mozog. Volt már miniszter is, polgármester, és nagyon közel áll az elnökhöz. Az ő kettőjük együttműködése tette lehetővé 2017-ben is és 2022-ben is Emmanuel Macron számára az elnökség megszerzését.

"Centrista politikus kerül hatalomra, de ez hoz jelentős változást, hiszen a baloldal és a jobboldal támogatásának megszerzése számára sem lesz egyszerű ahhoz, hogy működőképes legyen majd az ország, illetve a miniszterelnöksége" - összegezte a helyzetet a kutató. Arról is beszélt, hogy sajtóhírek szerint a kinevezést megelőzően az elnök és a leendő kormányfő között egy hosszú és meglehetősen feszült egyeztetés zajlott.

Macron elnök a jelenlegi hadügyminisztert szerette volna miniszterelnöknek kinevezni, és jelenleg nem tudni, Bayrou miként vette rá arra, hogy megváltoztassa a döntését. Nagyon szoros kapcsolatnak kell lennie az elnök és a miniszterelnök között majd a jövőben, hiszen ha ebbe belement a Macron, akkor biztosak lehetünk abban, hogy létezik valamilyen alku a háttérben, ami alapján remény mutatkozik egy működőképes a kormányzatra - vélekedett Fejérdy Gergely.

Mint mondta:

a politikai bizonytalanság várhatóan továbbra is meg fog maradni Franciaországban,

mert a nemzetgyűlés összetétele nem változott, és az új kormányfő számára sem lesz egyszerű összehozni a többséget. Jelenleg nincs költségvetése Franciaországnak, megszavaznak egy speciális büdzsét, ami továbbviszi a 2024-es költségvetési számokat. Ezzel nem mindenki fog jól járni, tehát sürgősen szükség lenne egy parlamenti többségre, amivel meg lehet szavaztatni egy új, 2025-ös költségvetést.

Mindez annak árnyékában történik, hogy a Moody's már másodszor értékelte le Franciaországot - emelte ki a kutató. Mint mondta, a hitelminősítő azt is prognosztizálja, hogy jelenlegi költségvetési hiány nagyjából 6,3 százaléka lesz a GDP-nek, illetve várhatóan 2027-re jelentősen meg fog növekedni az államadósság, 120 százalékra is emelkedhet. Tehát a költségvetés egyenesbe hozása most igen fontos Franciaország számára.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Napi kilenc kamion sajtot adnak fel exportra – így erősíti piaci pozícióit a Kőröstej

Napi kilenc kamion sajtot adnak fel exportra – így erősíti piaci pozícióit a Kőröstej

Orvosból lett sajtexportőr, majd a hazai tejipar egyik legfontosabb szereplője: Riad Naboulsi története egyszerre szól vállalkozói bátorságról, pénzügyi fegyelemről, és arról, hogyan lehet magyar tejből világszinten is jegyzett márkákat építeni. A Kőröstej ma már négy üzemben mintegy 500 ezer liter tejet dolgoz fel naponta, több mint 65 országba szállít, és exportteljesítménye önmagában a teljes magyar kivitel egy ezrelékét adja. A növekedés ugyanakkor komoly forgótőke- és beruházásigénnyel jár, amit a vállalat hosszú ideje szoros banki partnerséggel kezel. Boros Zoltán, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának nagyvállalati ügyfelekért felelős igazgatója szerint a Kőröstej sikerének kulcsa az erős exportorientáció, a magas hozzáadott értékű sajtkínálat és a fegyelmezett költséggazdálkodás – ezekre a pillérekre épül az a fejlesztési pálya, amelynek következő állomásai már most körvonalazódnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×