Infostart.hu
eur:
379.09
usd:
319.6
bux:
130202.21
2026. február 12. csütörtök Lídia, Lívia
2022. szeptember 30-án Pauban készített kép Francois Bayrou-ról, a centrista Demokrata Mozgalom (Modem) vezetőjéről, a város polgármesteréről. Emmanuel Macron francia elnök december 13-án Bayou-t nevezte ki miniszterelnöknek. A 73 éves Francois Bayrou a múlt héten a parlamentben bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Michel Barniert váltja a kormányfői székben. Ő a negyedik miniszterelnök a 2022-ben újraválasztott Emmanuel Macron elnöksége alatt.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Caroline Blumberg

A kinevezett új francia kormányfő csak egy B-terve volt Macronnak - véli az elemző

Emmanuel Macron francia elnök eredetileg nem a centrista François Bayrout szerette volna a kormányfői posztra, hosszú és feszültnek mondott egyeztetés után mégis őt nevezte ki Franciaország következő miniszterelnökének. Hogyan alakulhat egy ilyen döntés után a belpolitikai és a gazdasági helyzet Franciaországban? Az InfoRádió ezt is kérdezte Fejérdy Gergelytől, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójától.

Francois Bayrou nagyon jelentős szerepet játszott abban, hogy Emmanuel Macron elnök 2017-ben megnyerje a választást - mondta Fejérdy Gergely. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója így jellemzi az új miniszterelnököt: ő egy centrista politikus, a Pireneusokból érkező, nagyon egyszerű családból származó személy, aki több mint 40 éve politikai a szférában mozog. Volt már miniszter is, polgármester, és nagyon közel áll az elnökhöz. Az ő kettőjük együttműködése tette lehetővé 2017-ben is és 2022-ben is Emmanuel Macron számára az elnökség megszerzését.

"Centrista politikus kerül hatalomra, de ez hoz jelentős változást, hiszen a baloldal és a jobboldal támogatásának megszerzése számára sem lesz egyszerű ahhoz, hogy működőképes legyen majd az ország, illetve a miniszterelnöksége" - összegezte a helyzetet a kutató. Arról is beszélt, hogy sajtóhírek szerint a kinevezést megelőzően az elnök és a leendő kormányfő között egy hosszú és meglehetősen feszült egyeztetés zajlott.

Macron elnök a jelenlegi hadügyminisztert szerette volna miniszterelnöknek kinevezni, és jelenleg nem tudni, Bayrou miként vette rá arra, hogy megváltoztassa a döntését. Nagyon szoros kapcsolatnak kell lennie az elnök és a miniszterelnök között majd a jövőben, hiszen ha ebbe belement a Macron, akkor biztosak lehetünk abban, hogy létezik valamilyen alku a háttérben, ami alapján remény mutatkozik egy működőképes a kormányzatra - vélekedett Fejérdy Gergely.

Mint mondta:

a politikai bizonytalanság várhatóan továbbra is meg fog maradni Franciaországban,

mert a nemzetgyűlés összetétele nem változott, és az új kormányfő számára sem lesz egyszerű összehozni a többséget. Jelenleg nincs költségvetése Franciaországnak, megszavaznak egy speciális büdzsét, ami továbbviszi a 2024-es költségvetési számokat. Ezzel nem mindenki fog jól járni, tehát sürgősen szükség lenne egy parlamenti többségre, amivel meg lehet szavaztatni egy új, 2025-ös költségvetést.

Mindez annak árnyékában történik, hogy a Moody's már másodszor értékelte le Franciaországot - emelte ki a kutató. Mint mondta, a hitelminősítő azt is prognosztizálja, hogy jelenlegi költségvetési hiány nagyjából 6,3 százaléka lesz a GDP-nek, illetve várhatóan 2027-re jelentősen meg fog növekedni az államadósság, 120 százalékra is emelkedhet. Tehát a költségvetés egyenesbe hozása most igen fontos Franciaország számára.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A Mol-csoport is részesülhet Afrika egyik legnagyobb olajkészletéből

A Mol-csoport is részesülhet Afrika egyik legnagyobb olajkészletéből

A magyar cégcsoport tovább bővíti nemzetközi portfólióját azzal, hogy belép Líbiába, miután egy spanyol és egy török vállalattal közösen sikeresen pályázott egy Földközi-tengeri kutatási területre. Korányi G. Tamás tőzsdei szakértő az InfoRádióban beszélt a hazai olajlelőhelyek kimerülése miatt a Molra nehezedő nyomásról is.

„A liberális demokrácia kezdi felzabálni saját magát” – Schiffer András az Arénában

Anti-imperialistaként kutyakötelessége az embernek tiltakozni az ellen, hogyha valaki azt gondolja, egy meghatározó ország elnökeként elrendezheti más országok sorsát, de azzal sem ért egyet, hogy Donald Trumppal ellentétben az európai politikában a döntések nem megszemélyesíthetők. Schiffer András ügyvéd, korábbi országgyűlési képviselő, az LMP alapítója és korábbi társelnöke beszélt erről az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.02.13. péntek, 18:00
Hidasi Judit
japanológus, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritája
Evakuációba kezdett Oroszország a súlyos csapás után, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Híreink az ukrán frontról csütörtökön, percről percre

Evakuációba kezdett Oroszország a súlyos csapás után, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Híreink az ukrán frontról csütörtökön, percről percre

Éjjel súlyos rakéta- és dróntámadás érte Ukrajnát - az oroszok főleg a fővárost, Kijevet és Dnyiprót lőtték. Ukrajna hamarosan új fegyverekhez juthat hozzá: Nagy-Britannia beígérte Kijevnek a még fejlesztés alatt álló Nightfall hiperszonikus rakétát. Az ukrán drónerők is aktívak voltak: Volgográd régióban felrobbantottak egy lőszerraktárat, a csapás olyan súlyosnak bizonyult, hogy egész Kotlubány települést evakuálták. A nap folyamán Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő bejelentette: folytatódnak az oroszok-ukrán-amerikai tárgyalások. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború csütörtöki fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×