Infostart.hu
eur:
351.79
usd:
306.7
bux:
137625.54
2026. június 19. péntek Gyárfás
2022. szeptember 30-án Pauban készített kép Francois Bayrou-ról, a centrista Demokrata Mozgalom (Modem) vezetőjéről, a város polgármesteréről. Emmanuel Macron francia elnök december 13-án Bayou-t nevezte ki miniszterelnöknek. A 73 éves Francois Bayrou a múlt héten a parlamentben bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Michel Barniert váltja a kormányfői székben. Ő a negyedik miniszterelnök a 2022-ben újraválasztott Emmanuel Macron elnöksége alatt.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Caroline Blumberg

A kinevezett új francia kormányfő csak egy B-terve volt Macronnak - véli az elemző

Emmanuel Macron francia elnök eredetileg nem a centrista François Bayrout szerette volna a kormányfői posztra, hosszú és feszültnek mondott egyeztetés után mégis őt nevezte ki Franciaország következő miniszterelnökének. Hogyan alakulhat egy ilyen döntés után a belpolitikai és a gazdasági helyzet Franciaországban? Az InfoRádió ezt is kérdezte Fejérdy Gergelytől, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójától.

Francois Bayrou nagyon jelentős szerepet játszott abban, hogy Emmanuel Macron elnök 2017-ben megnyerje a választást - mondta Fejérdy Gergely. A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója így jellemzi az új miniszterelnököt: ő egy centrista politikus, a Pireneusokból érkező, nagyon egyszerű családból származó személy, aki több mint 40 éve politikai a szférában mozog. Volt már miniszter is, polgármester, és nagyon közel áll az elnökhöz. Az ő kettőjük együttműködése tette lehetővé 2017-ben is és 2022-ben is Emmanuel Macron számára az elnökség megszerzését.

"Centrista politikus kerül hatalomra, de ez hoz jelentős változást, hiszen a baloldal és a jobboldal támogatásának megszerzése számára sem lesz egyszerű ahhoz, hogy működőképes legyen majd az ország, illetve a miniszterelnöksége" - összegezte a helyzetet a kutató. Arról is beszélt, hogy sajtóhírek szerint a kinevezést megelőzően az elnök és a leendő kormányfő között egy hosszú és meglehetősen feszült egyeztetés zajlott.

Macron elnök a jelenlegi hadügyminisztert szerette volna miniszterelnöknek kinevezni, és jelenleg nem tudni, Bayrou miként vette rá arra, hogy megváltoztassa a döntését. Nagyon szoros kapcsolatnak kell lennie az elnök és a miniszterelnök között majd a jövőben, hiszen ha ebbe belement a Macron, akkor biztosak lehetünk abban, hogy létezik valamilyen alku a háttérben, ami alapján remény mutatkozik egy működőképes a kormányzatra - vélekedett Fejérdy Gergely.

Mint mondta:

a politikai bizonytalanság várhatóan továbbra is meg fog maradni Franciaországban,

mert a nemzetgyűlés összetétele nem változott, és az új kormányfő számára sem lesz egyszerű összehozni a többséget. Jelenleg nincs költségvetése Franciaországnak, megszavaznak egy speciális büdzsét, ami továbbviszi a 2024-es költségvetési számokat. Ezzel nem mindenki fog jól járni, tehát sürgősen szükség lenne egy parlamenti többségre, amivel meg lehet szavaztatni egy új, 2025-ös költségvetést.

Mindez annak árnyékában történik, hogy a Moody's már másodszor értékelte le Franciaországot - emelte ki a kutató. Mint mondta, a hitelminősítő azt is prognosztizálja, hogy jelenlegi költségvetési hiány nagyjából 6,3 százaléka lesz a GDP-nek, illetve várhatóan 2027-re jelentősen meg fog növekedni az államadósság, 120 százalékra is emelkedhet. Tehát a költségvetés egyenesbe hozása most igen fontos Franciaország számára.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Horváth Péter: a pedagógusok többsége örül, hogy felfüggesztik a teljesítményértékelési rendszert

Horváth Péter: a pedagógusok többsége örül, hogy felfüggesztik a teljesítményértékelési rendszert

A Nemzeti Pedagógus Kar egyetért azzal, hogy módosítani kell a tanárok teljesítményértékelési rendszerét – azt, aminek az alkalmazását most függeszti fel az Országgyűlés. A témáról a szervezet napokban újraválasztott elnöke, Horváth Péter beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

Magyar Péter: őszre megszűnhet az eljárás Magyarország ellen

Magyar Péter miniszterelnök a kétnapos brüsszeli EU-csúcs után közölte, hogy jövő héten elkezdődhet a Magyarország elleni Sargentini-jelentés miatti eljárás leállítása. „Nagy megelőlegezett bizalmat éreztem, de nem barátkozni jöttem, hanem a magyar érdekeket képviselni” – mondta. Kiderült, ki lesz Magyar Péter „serpája” Brüsszelben.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Moszkva szétlövése csak a kezdet lehet, az oroszok bosszút fogadtak – Ukrajnai háborús híreink pénteken

Moszkva szétlövése csak a kezdet lehet, az oroszok bosszút fogadtak – Ukrajnai háborús híreink pénteken

Heves támadásokat helyezett kilátásba Moszkva ellen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön, amennyiben Oroszország folytatja a háborút. A nap folyamán beszámolt arról is, hogy Ukrajna és Németország megállapodást írt alá a ballisztikus rakéták elleni védelmi képességekről és felszólította nyugati szövetségeseit, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez, és télig érjenek el eredményeket. Oroszország a jövőben rendszeres, tömeges csapásokat mér az ukrán fegyveres erők harcképességét befolyásoló célpontokra – jelentette be Szergej Lavrov külügyminiszter, miután a háború kitörése óta a legnagyobb szabású ukrán dróntámadás érte Moszkvát és annak környékét. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×