Infostart.hu
eur:
385.83
usd:
331.64
bux:
126200.99
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Angela Merkel német kancellár sajtóértekezletet tart Berlinben 2021. augusztus 16-án, egy nappal az után, hogy a szélsőséges iszlamista tálibok elfoglalták az afgán kormányerők által elhagyott kormányzati intézményeket, valamint a főváros valamennyi területét ellenőrzésük alá vonták. Asraf Gáni afgán elnök is elhagyta az országot. A német hadsereg elindított mentőakciójával nagyjából tízezer embert kell kimenekíteni a tálibok uralma alá került Afganisztánból.
Nyitókép: MTI/EPA/Getty Images/Omer Messinger

Obama és Merkel újra tárgyalt, és nem mondott ki két nevet

Az elmúlt két évtized nemzetközi politikájának fő alakítói voltak. Angela Merkel 2005 és 2021 között volt Németország kancellárja, míg Barack Obama 2009 és 2017 között az Egyesült Államok elnöke. Ezúttal már "civilként" Washingtonban találkoztak Merkel könyvének amerikai bemutatóján.

Barack Obama vendéglátóként az amerikai fővárosban több száz egybegyűlt vendég előtt Angela Merkel Szabadság címmel Németországban most megjelent, valójában emlékiratait összegző könyvét népszerűsítette. A volt kancellár könyve felöleli szinte egész életét, az egykori NDK-ban töltött gyermekévektől a politikai pályafutás kezdetén, majd a német újraegyesítésen keresztül egészen a tizenhat évig tartó kancellári tevékenységig.

A könyvbemutató a maga módján sajátos volt abból a szempontból, hogy Obama angol nyelven kérdezte Merkelt, aki németül válaszolt. A volt elnök ezt azzal magyarázta, hogy az exkancellár angolnyelv-tudása – mint fogalmazott – "kiváló" ugyan, de precíz ember lévén anyanyelvén kíván válaszolni.

Amikor Obama a volt kancellárt könyvének címéről kérdezte, Merkel azt válaszolta, hogy életének első felében mindig a szabadságot kereste. "A szabadság felelősséget jelent, egyben felhatalmazást, hogy cselekedni kell annak érdekében" – hangzott a válasz.

A könyvbemutató a német beszámolók szerint sajátos volt annak fényében, hogy a két korábbi nagyhatalmú vezető egyetlen szót sem szentelt az ukrajnai orosz háborúnak, nem említették Vlagyimir Putyin nevét, de nem hangzott el a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump neve sem. A két országot egyaránt érintő migrációs válságról pedig csak érintőlegesen esett szó. Merkel – korábbi álláspontjához hűen – mindenekelőtt a menekülés okai elleni küzdelmet szorgalmazta.

A könyvbemutató valójában visszaemlékezésekről szólt. A harmónia ellenére kapcsolataiknak egy árnyoldala volt. Merkel ugyanis nem engedélyezte, hogy Obama 2008-ban elnökjelöltként a Berlin és Németország jelképének tartott Brandenburgi kapunál tartson kampánybeszédet. A beszédet ugyan nem kellett elhalasztania, de az onnan nem messze lévő történelmi emlékműnél, a győzelmi oszlopnál (Siegesäule) kellett megtartania.

A korábbi elnök most az egybegyűltek előtt "megbocsátott" az akkori kancellárnak. "Úgy gondolom, Angela jogosan járt el, el akarta kerülni, hogy egyik vagy másik amerikai elnökjelöltet részesítsék előnyben" – magyarázta Obama. Nem mellesleg 2013-ban elnökként már beszédet mondhatott a Brandenburgi kapunál.

Szó volt a 2008-2009-es gazdasági, pénzügyi válság kezeléséről is, amelynek kapcsán Obama méltatta Merkel érdemeit. Emiatt is voltak olyan vélemények, hogy a másfél órás találkozó unalmas, sőt idejét múlt volt, tele kölcsönös hízelgésekkel és mentes minden önkritikától.

Címlapról ajánljuk

Egy néhány hetes iráni háború is 1-2 százalékos inflációs nyomást okozhat

Az amerikai típusú Brent kőolaj ára megy fölfelé, és Európában a földgázé is, mivel a világ legnagyobb kitermelője, Kuvait nem fér hozzá a piachoz. Ha elhúzódik az iráni háború, felfelé száguldó benzinárakkal fogunk találkozni, ami a szállítmányozásra is kihat az egész világon, így a boltokban is emelkedhetnek az árak – mondta Somosi Zoltán, a Klímapolitikai Intézet kutatója az InfoRádióban.
Hőzöngenek az autógyártók, irreálisnak tartják Brüsszel diktátumát

Hőzöngenek az autógyártók, irreálisnak tartják Brüsszel diktátumát

Már bemutatása előtt is komoly törésvonalakat generált az Európai Bizottság új iparpolitikai csomagja, amely különböző preferenciaszabályokkal és az ide érkező külföldi beruházóknak szánt kötelezettségekkel próbálja versenyképesebbé tenni az EU-t. Bár a végleges szövegben jóval nagyobb hangsúly került az utóbbi elemre, az autógyártók így is megkapták a vitatott 70 százalékos európai alkatrész-részarányi kötelezettséget, amely alól végül csak az akkumulátorok mentesültek. Ugyan az ipargyorsítási terv papíron jól hangzik, és támogatói oldalon is jelentős szereplők vannak, az autóipar erősen szkeptikus azzal szemben, hogy meg tudja őrizni jelenlegi profitjait, ha a hosszú időn keresztül optimalizált ellátási láncairól helyben előállított eszközökre kell váltania.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×