Infostart.hu
eur:
363.23
usd:
323.74
bux:
145471.12
2026. október 16. péntek Gál
Angela Merkel német kancellár sajtóértekezletet tart Berlinben 2021. augusztus 16-án, egy nappal az után, hogy a szélsőséges iszlamista tálibok elfoglalták az afgán kormányerők által elhagyott kormányzati intézményeket, valamint a főváros valamennyi területét ellenőrzésük alá vonták. Asraf Gáni afgán elnök is elhagyta az országot. A német hadsereg elindított mentőakciójával nagyjából tízezer embert kell kimenekíteni a tálibok uralma alá került Afganisztánból.
Nyitókép: MTI/EPA/Getty Images/Omer Messinger

Obama és Merkel újra tárgyalt, és nem mondott ki két nevet

Az elmúlt két évtized nemzetközi politikájának fő alakítói voltak. Angela Merkel 2005 és 2021 között volt Németország kancellárja, míg Barack Obama 2009 és 2017 között az Egyesült Államok elnöke. Ezúttal már "civilként" Washingtonban találkoztak Merkel könyvének amerikai bemutatóján.

Barack Obama vendéglátóként az amerikai fővárosban több száz egybegyűlt vendég előtt Angela Merkel Szabadság címmel Németországban most megjelent, valójában emlékiratait összegző könyvét népszerűsítette. A volt kancellár könyve felöleli szinte egész életét, az egykori NDK-ban töltött gyermekévektől a politikai pályafutás kezdetén, majd a német újraegyesítésen keresztül egészen a tizenhat évig tartó kancellári tevékenységig.

A könyvbemutató a maga módján sajátos volt abból a szempontból, hogy Obama angol nyelven kérdezte Merkelt, aki németül válaszolt. A volt elnök ezt azzal magyarázta, hogy az exkancellár angolnyelv-tudása – mint fogalmazott – "kiváló" ugyan, de precíz ember lévén anyanyelvén kíván válaszolni.

Amikor Obama a volt kancellárt könyvének címéről kérdezte, Merkel azt válaszolta, hogy életének első felében mindig a szabadságot kereste. "A szabadság felelősséget jelent, egyben felhatalmazást, hogy cselekedni kell annak érdekében" – hangzott a válasz.

A könyvbemutató a német beszámolók szerint sajátos volt annak fényében, hogy a két korábbi nagyhatalmú vezető egyetlen szót sem szentelt az ukrajnai orosz háborúnak, nem említették Vlagyimir Putyin nevét, de nem hangzott el a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump neve sem. A két országot egyaránt érintő migrációs válságról pedig csak érintőlegesen esett szó. Merkel – korábbi álláspontjához hűen – mindenekelőtt a menekülés okai elleni küzdelmet szorgalmazta.

A könyvbemutató valójában visszaemlékezésekről szólt. A harmónia ellenére kapcsolataiknak egy árnyoldala volt. Merkel ugyanis nem engedélyezte, hogy Obama 2008-ban elnökjelöltként a Berlin és Németország jelképének tartott Brandenburgi kapunál tartson kampánybeszédet. A beszédet ugyan nem kellett elhalasztania, de az onnan nem messze lévő történelmi emlékműnél, a győzelmi oszlopnál (Siegesäule) kellett megtartania.

A korábbi elnök most az egybegyűltek előtt "megbocsátott" az akkori kancellárnak. "Úgy gondolom, Angela jogosan járt el, el akarta kerülni, hogy egyik vagy másik amerikai elnökjelöltet részesítsék előnyben" – magyarázta Obama. Nem mellesleg 2013-ban elnökként már beszédet mondhatott a Brandenburgi kapunál.

Szó volt a 2008-2009-es gazdasági, pénzügyi válság kezeléséről is, amelynek kapcsán Obama méltatta Merkel érdemeit. Emiatt is voltak olyan vélemények, hogy a másfél órás találkozó unalmas, sőt idejét múlt volt, tele kölcsönös hízelgésekkel és mentes minden önkritikától.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Az amerikai energiapiac alakulását közvetlen és közvetett tényezők is befolyásolják, Donald Trump pedig elsősorban az utóbbiakra próbálhat hatni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa. Csizmazia Gábor arról is beszélt, hogy az utóbbi időszakban ukrán források a Starlink-rendszer hozzáférésének korlátozására panaszkodtak bizonyos katonai alkalmazások esetében.

„Kemény és érzelmes vita” Brüsszelben – Magyar Péter már állást foglalt

Egyértelműnek nevezte Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben pénteken, hogy mára a szigorú, határozott és hatékony határvédelem és az illegális migránsok azonnali visszaküldése a követendő példa az európai országok többségében.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Az oroszok bejelentették Dobropillja elfoglalását, Putyin Leó pápával beszélt telefonon – Pénteki híreink az orosz-ukrán háborúról

Az oroszok bejelentették Dobropillja elfoglalását, Putyin Leó pápával beszélt telefonon – Pénteki híreink az orosz-ukrán háborúról

Az orosz hadsereg bejelentette, hogy elfoglalták a Donyeck megyei ukrán erődvárost, Dobropillját. Vlagyimir Putyin orosz elnök graulált a hadseregnek, egyben arról beszélt, hogy tervük egy biztonsági zóna létrehozása az ukrán-orosz közös határoknál. Erről a Kijevvel való esetleges béketárgyalások során sem alkudoznának. Putyin pénteken telefonon beszélt a műtétje után kórházban lábadozó XIV. Leó pápával. A katolikus egyházfő azt kérte az orosz elnöktől, hogy segítse a segélyszállítmányok eljutását a megszállt ukrán városba, Oleksibe, ahol az élelmiszerhiány miatt humanitárius válság alakult ki. Az orosz elnök a Kreml szerint beleegyezett a kérés teljesítésébe. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×