Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Lynx (Hiúz) lövészpáncélos multispektrális álcázó burkolattal. Forrás: Twitter/Cassandre Alpha
Nyitókép: Twitter/Cassandre Alpha

Hamarosan Lynx KF–41 lövészpáncélosokkal harcolhatnak az ukránok

Sajtóhírek szerint az év végéig kell megérkezniük az ukrán csapatokhoz az első Lynx KF–41 gyalogsági harcjárműveknek.

Németország és Ukrajna egyre szorosabbra fűzi hadiipari együttműködését, amely a légvédelmi rendszerektől kezdve a páncélozott járművekig többféle fegyvert felölel – írja az Army Recognition. A Rheinmetall német hadi- és járműipari vállalat például egy nyár végén kötött megállapodás értelmében több száz Lynx KF–41 lövészpáncélost szállít az ukrán hadseregnek. A Magyar Honvédségnél ugyanilyen gyalogsági harcjárművek hadrendbe állítása zajlik jelenleg. Ahogy Magyarországgal is, úgy Ukrajnával is abban állapodott meg a német hadiipari óriás, hogy a páncélosokat – az első sorozat után – helyben fogják gyártani.

Már üzemel is az az ukrán gyár, ahol a Magyarországon Hiúz néven emlegetett harcjárművek készülnek. Emellett azonban a német cég még további három hadiüzemet hoz létre. Ezek közül az egyik robbanóanyagokat fog előállítani, a másik 155 mm-es tüzérségi lőszert, míg a harmadik légvédelmi rendszereket gyárt majd.

Mindegyik üzem építése igen előrehaladott állapotban van

– közölte a portál. A Rheinmetall emellett vállalta ukrán szakemberek németországi képzését, valamint azt is, hogy nemcsak a gyártást, hanem a fegyverzet karbantartását is megszervezi a háborúban álló országban. A javítóüzemekben a gyalogsági harcjárműveken túl az IRIS-T légvédelmi rendszer elemeinek szervizelése is folyik majd. A német cég példáját más hadiipari vállalatok is követik.

A német-francia KNDS például a Leopard harckocsik és a Ceasar önjáró lövegek javítására hozott létre ukrajnai üzemet. A dél-afrikai Paramount csoport pedig az Mbombe 6 kerekes páncélozott harcjárműveket tervezi Ukrajnában gyártani, bár erről még nem született végleges megállapodás. Mindenesetre a dél-afrikai PSZH-kból néhányat már bevetettek az ukrán hadsereg lövész alakulatai.

Más országok is részt vesznek a hadiipari együttműködésben. A csehek átadták a CZ BREN 2 gépkarabély licencét (ezt a fegyvert rendszeresítették a Magyar Honvédség lövész alakulatainál is), továbbá néhány amerikai eredetű, páncélos jármű gyártási joga ugyancsak az ukránokhoz került. Már ott készülnek a Humvee páncélautók, az M113-as csapatszállítók és a MaxxPro MRAP, vagyis aknaálló, rajtütés ellen védett járművek.

Az ukrán hadiipar fejlesztésében és NATO-szabványokra történő átállításban a németek mellett a franciák és a svédek jeleskednek még azzal, hogy segítenek a lőszergyártás felfuttatásában. Ezentúl a svédek arra törekszenek, hogy megszervezhessék a CV90-es gyalogsági harcjárművük ukrajnai gyártását, ezért Dániával, valamint Hollandiával együtt 264 millió dollárért szállítanak ilyen harcjárműveket az ukrán hadseregnek.

A svéd CV90 gyalogsági harcjármű, amelynek ukrajnai gyártása is elképzelhető. Forrás: Wikipédia
A svéd CV90 gyalogsági harcjármű, amelynek ukrajnai gyártása is elképzelhető. Forrás: Wikipédia

Kijev egy ideje már arra törekszik, hogy minél több korszerű fegyvert helyben lehessen gyártani. Ezzel egyrészt függetleníteni igyekszik magát a külföldi politikai hangulat változásaitól, másrészt elő akarja mozdítani az ukrán hadiipar fejlesztését.

Címlapról ajánljuk
Ilyen volt a világ 2025-ben
Háború, halál, béke

Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×