A hivatalban lévő kancellár mindvégig magabiztos volt. Az általa vezetett kormánykoalíció két héttel ezelőtti végleges bukása ellenére meggyőződéssel vallotta, hogy ő lesz pártja kancellárjelöltje a február végi előre hozott parlamenti választásokon. Nem ingatta meg az sem, hogy a tagság többsége nem őt, hanem a védelmi miniszterét, a német politikusok népszerűségi listáját jó ideje jelentős fölénnyel vezető Boris Pistoriust esélyesebbnek tartotta a kancellári tisztség elnyerésére.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, a vitát maga Pistorius oldotta meg: a választásokig még hivatalban lévő miniszter csütörtök este televíziós nyilatkozatban jelentette be, hogy nem törekszik a kancellárjelölti tisztség elnyerésére. Az összefogás szükségességére hivatkozva azzal érvelt, hogy Olaf Scholzot alkalmasabbnak tartja a választásokon, hogy sikerrel vegye fel a harcot az ellenzéki konzervatív pártszövetség, a CDU/CSU biztos győzelmet remélő kancellárjelöltjével, Friedrich Merzcel szemben.

Annak ellenére döntött így, hogy a közvélemény-kutatások szerint egy Pistorius vezettte SPD még a konzervatív és a zöldpárti potenciális választók körében is nagyobb támogatottságra számíthatott volna. Bejelentésével a a szociáldemokrata "játszma" eldőlt. Értesülések szerint a párt elnöksége hétfőn hivatalosan is deklarálja, hogy Olaf Scholz az SPD kancellárjelöltje a február 23-i választásokon.

Elemzők szerint már nincs visszaút, annak ellenére sem, hogy Pistorius deklarált visszalépése nem tett jót a pártnak. Közvetlenül a védelmi miniszter bejelentése előtt láttak napvilágot azok a felmérések, amelyek szerint folytatódott a szociáldemokrata párt hanyatlása. A listát utcahosszal vezető CDU/CSU mögött továbbra is megingathatatlanul a radikális jobboldali AfD párt áll a második helyen, miközben újabb két százalékponttal, immár 14 százalékra csökkent az SPD támogatottsága. A szociáldemokrata párt mélyrepülése segítette viszont a Zöldek Pártját, amely két százalékot erősödve az SPD mellé jött fel.

A szociáldemokraták jelölési dilemmája megmutatkozott a parlamenti pártok kancellárjelölti rangsorában is. A friss felmérések szerint Friedrich Merz esélyei a legnagyobbak, ennek ellenére Boris Pistorius az összes adat szerint Olaf Scholznál jóval esélyesebben vehette volna fel a harcot a kereszténydemokrata pártelnökkel szemben. A "Scholz-hatásnak" tulajdonítják azt is, hogy nőtt a két másik kancellárjelölt, a zöldpárti Robert Habeck és az AfD-t képviselő Alice Weidel támogatottsága is.

Az elemzők szerint Scholz jelölése tovább erősítheti az ellentéteket a párt elnöksége, illetve a tagság jelentős, Pistorius mellett kiálló része között. Az elnökség – Saskia Esken és Lars Klingbeil társelnökökkel az élen – mindvégig Scholz jelölését támogatta.

Az előre hozott parlamenti választásokig még több mint három hónap van hátra, és egyes vélemények szerint még történhetnek "csodák". Így Scholz mellett szólhat "visszafogottsága", amit a szavazók díjazhatnak a jelenlegi válságos időkben. Ennek jegyében pedig nem utolsó sorban az, hogy a hivatalban lévő kancellár jóval "mérsékeltebb" Ukrajna katonai támogatásában, mint Friedrich Merz. Ez vonatkozik mindenekelőtt a legkorszerűbbnek számító, nagy hatótávolságú Taurus rakéták átadására, és a felmérések szerint a német lakosság egyre nagyobb hányada ebben a vonatkozásában a Taurusok átadására hajló Merzcel szemben Scholz politikáját támogatja.

A közvélemény-kutatások a Scholz–Pistorius-dilemma, illetve annak hatásai ellenére azt valószínűsítik, hogy a választások eredményeként Németországban a konzervatívok a szociáldemokratákkal alkothatnak nagykoalíciót. Nem zárják ki azt sem, hogy ebben az esetben Boris Pistorius az alkancellári tisztség elnyerésével "vigasztalódhat".